Poem

  1 1 |              Eljősz-e menteni?~ S mint a hanyatló nap földünk tanyáira,~
  2 1 |              Lánggal bajom felé,~ Mint hajdan a dicső görögségnek
  3 2 |            Egyszerűn és díszesen,~Mint kifejlő kellemében~               
  4 2 |          kemény ő,~               Mint én érező vagyok,~Csal, hitet,
  5 4 |           szivemben vagy;~S szép, mint hajnal szép világa,~ De -
  6 5 |        még a part nagyon.~ Messze mint a boldog élet~   Visszafolyt
  7 6 |           könnyü volt, és tiszta, mint~Az égbe visszareppenő sugáré.~
  8 8 |           öl,~Ösmerd s viseld el, mint kell férfinak.~S ha majd
  9 8 |          ha majd keménnyé lettél, mint vas ék,~Hideggé, mint a
 10 8 |     lettél, mint vas ék,~Hideggé, mint a századok jege,~Beléd egy
 11 10|        távoli tengeri zúgás,~Vagy mint eldühödött zivatar morajában
 12 10|        had tengere közt Szigetet, mint áll vala, látád,~S ősödet,
 13 10|       csaták közt~Rózsavilágában, mint tündér hajnali álmot,~Felhozod
 14 10|         hűség~Szárnyain, és védőt mint lel viadalmas urában,~Őket
 15 10|          urában,~Őket jó Karabúl, mint sólyomszárnyu sebes szél~
 16 10|           azonban~Néma, s borúlt, mint a mély sír, körülötted az
 17 10|         nem fognak menni halálra.~Mint viharok közepett magasúlva
 18 11|      Busult szivekben háborog,~   Mint tenger és vihar;~Még inkább
 19 11|        Dunának árja zúg.~ Járása, mint a rémeké,~Éjfélileg le s
 20 11|        víz iránt!~Nézd, táborában mint remeg:~Hajóit e kar fúrta
 21 13|   istenadta fattya!"~""Épen olyan mint az édesatyja.""~"Mit csináljunk,
 22 14|         nyugodalmat téve csatává,~Mint két béri vivó, küzdöttek
 23 14|          kért a puszta magányért.~Mint partot haladó folyam árja,
 24 14|           szilaj árja csapongott.~Mint idegen földön hosszú utazásban
 25 14|        beszédet:~S hány nyilat és mint vitt hátában el a makevő
 26 14|       makevő kan,~A kőszáli szökő mint hulla le szökte felében~
 27 14|         leánykát~Búja siralmában, mint rég vala állni szokása,~
 28 14|       eredni,~Ő pedig a szaladót, mint könnyű felleget a szél,~
 29 14|        szív hangjaival. S a szűz, mint aki örömmel~Futna s marad,
 30 14|          emésztik~Ifju napjaimat, mint nem lehet élnem ezentúl~
 31 14|     csalfa reménnyel."~S úgy lőn, mint mondá. A gyász órái lefolytak~
 32 14|      viselni,~Mégis mely nyomorú, mint van rabigáig alázva."~S
 33 14|        gyüjtsön hadat, a had után mint~Tégye virágzóvá népét s
 34 14|          S haj mi nem úgy ébredt, mint volt nyugalomra menése!~
 35 14|        utának.~   Így kele fel, s mint jött, tova ment a messze
 36 18|         és nyár sírva találta,~   Mint bujdokló rém jár vala lombjai
 37 20|           jár."~Szól s iramlik, s mint az őz futása,~Könnyü s játszi
 38 20|        kél;~Egy király se inkább, mint hitetlen:~Nyűg a népen a
 39 21|      Ingadozzon fejed koronája,~S mint az árnyék, légyen oly setét.~
 40 21|         árnyék, légyen oly setét.~Mint kemény kard, oly kemény
 41 25|          őt~Szerelmi gond között,~Mint vártam egykoron,~Míg lángom
 42 25|        jövőt~Képzelmem szárnyain,~Mint volt nyiló kora~Legelső
 43 27|          fogy a nép a szinházban,~Mint az ár-apály;~Változandó
 44 27|         Egy van, aki a kis körbe,~Mint egy égi nő,~Szépen, ifjan
 45 28|      beszéd~Arcod rózsáiról!~Hol, mint rebesgetik,~A szépség papja
 46 37|        egyesűljenek;~És a nemzet, mint egy férfi, álljon~Érc karokkal
 47 37|           hallod zengő húrjaiddal~Mint riad föl e hon a dalon,~
 48 39|          Sarkantyú!~Ha szivemben, mint a róka,~           Rág a
 49 39|     benned a sohajtás,~           Mint a raj.~Átidézzem tán Juliskát?~           
 50 42|         minden órán.~Legyen élted mint a virágos fa:~Remény s öröm
 51 42|    szeretőd,~Ki jobban szeressen, mint te szereted őt.~Bánat ha
 52 43|          Vészbe játszó és derűbe,~Mint hazánk ege?~Van-e kedvetek
 53 43|       szép a szép szemek haragja,~Mint villám s az éj,~Ah de édesebb
 54 43|       Hagyjatok, de térjetek meg,~Mint a kikelet,~S dal, virág
 55 45|        velem, ez kísér mindenütt,~Mint üldöző mindenhol rajtam
 56 45|        rajtam üt.~Nem látok mást, mint holló hajadat,~Hamis szemed
 57 45|            Hozzád van az teremtve mint az ág,~Letörve már, és mégsem
 58 46|          hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,~A telhetetlen elmerűlhet
 59 46|       világát;~Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,~Mely visszajő,
 60 47|          világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint
 61 47|          mint a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~        
 62 47|          a puszta lég.~        Ha mint tenlelkeden,~       Függél
 63 47|          világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint
 64 47|          mint a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~        
 65 47|          világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint
 66 47|          mint a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~        
 67 47|          világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint
 68 47|          mint a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~        
 69 48|       mondd:~A néma szeretet~Szűz mint a lélek, melynek a ~Nyelv
 70 50|      tűzzel, tele lánggal,~       Mint e szív;~Volna szívem, felszökelne~       
 71 50|        szívem, felszökelne~       Mint a kút,~Venni tőled vagy
 72 50|           ily nedv.~ Borban a bú, mint a gyermek,~       Aluszik.~
 73 50|           isten úgy akarja~       Mint magunk,~Szennyet rajta és
 74 50|        éljen, fogyjon élte~       Mint e bor.~Áldott földe szép
 75 50|    forrjon minden csep bor~       Mint a vér,~Melyet hajdan frígyben
 76 50|        ontott~       Hét vezér;~S mint szikrája a szabadba~       
 77 50|            Halavány,~Felderűljön, mint a napfény~       Vész után.~
 78 51|        Ménes oldalán!~Borod setét mint a cigány leány,~És benne
 79 51|             Ki láta bort, zöldet, mint drágakő?~És híg arany, mely
 80 52|     király szivét,~Értelme légyen mint napod szeme,~Hogy végig
 81 52|          kivíhat,~Ne várja mástól mint szerencsedíjat.~ Isten segíts!
 82 52|          áldásoddal e hazát,~Hogy mint az őskor boldog édene~Dúsan
 83 52|          vele,~Hogy tűrni tudjuk, mint szent  közjogot:~Tiszteljük
 84 53|          rongyain~Komor betűkkel, mint a téli éj,~Leírva  áll a  
 85 53|                Miért e lom? hogy  mint juh a gyepen~Legeljünk rajta?
 86 53|      Bábelét,~Míg oly magas lesz, mint a csillagok.~S ha majd benéztünk
 87 53|  lángjától hevültek,~Menjünk szét mint a régi nemzetek,~És kezdjünk
 88 53|   sugaránál~Olyan magasra tettük, mint lehet,~Mondhatjuk, térvén
 89 56|        harcnak vége,~S a hazának,~Mint anyának,~Aki gyermekei körében~
 90 56|         Földön futva,~Bujdokolva,~Mint hivatlan vendég száll be~
 91 58|    káromlás volt elég;~Gyülöltünk mint kuruc, tatár,~Bánkodtunk
 92 58|          kuruc, tatár,~Bánkodtunk mint a puszta vár;~Ügyünk azért~
 93 58|         magyar utód~Különb ember, mint apja volt.~Ily áldozat~Mindig
 94 63|     ormain.~Munkában élt az ember mint a hangya:~Küzdött a kéz,
 95 63|    szózatot,~Mely által a világot mint egy új, egy~Dicsőbb teremtés
 96 63|      pillantatig.~Mély csend lőn, mint szokott a vész előtt.~A
 97 63| folyton-folyvást ordított a vész,~Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.~
 98 63|     megőszült;~Nem hajszálanként, mint a boldog ember,~Egyszerre
 99 63|          Egyszerre őszült az meg, mint az isten,~Ki megteremtvén
100 64|                                   MINT A FÖLDMIVELŐ...] ~Mint a
101 64|            MINT A FÖLDMIVELŐ...] ~Mint a földmivelő jól munkált
102 65|           gonddal.~ Véred forrjon mint az örvény árja,~Rendüljön
103 65|       velő agyadban,~Szemed égjen mint az üstökös láng,~Húrod zengjen
104 65|         szilajabban,~És keményen, mint a jég verése,~Odalett az
105 65|          dalt a zengő zivatartól,~Mint nyög, ordít, jajgat, sír
106 65|          ég boltozatján,~Mi zokog mint malom a pokolban,~Hulló
107 66|                   AZ EMBER ÉLETE ~Mint az érett gyümölcs,~Az élet
108 66|         lesz,~A nép itéletén.~ De mint dúlt lant után~A megtört
109 66|           Oly kedves volt a hang,~Mint a legszebb dalé.~ Hiába!