Poem
1 1 | Elmúltak szelleme,~ Ha majd szorúlni kezd lélekzetem,
2 1 | hangokat?~ Oh! adsz-e fényt, ha majd nem látom a napot,~
3 1 | Ha itt leszáll napom?~ Egek! -
4 1 | emlékezet vidítsa lelkemet,~S ha ez leszáll, amaz derűljön
5 3 | körme között.~Jaj néktek! ha kivész: elhúz sírjába magával,~
6 3 | elhúz sírjába magával,~ Jaj! ha megél: iszonyú mérge pokolra
7 5 | volt az nekem.~ Most setét, ha föltekintek,~ Mert borúltak
8 6 | kétség útadon.~ Oh majd ha csendes, tiszta éjeken~Föltünnek
9 8 | el, mint kell férfinak.~S ha majd keménnyé lettél, mint
10 8 | végzetekkel megbékéljek, és ~Ha földbe fekszem, fel ne vessen
11 8 | születni nem."~ Hajh! majd ha eljövend a sors szelén~Sok
12 8 | Itt csak szikla van;"~S ha tán utóbb jő a szelíd öröm,~
13 10| menetében az árnyak;~És ha kedünk, ha ez a lélek nem
14 10| az árnyak;~És ha kedünk, ha ez a lélek nem volna letörve,~
15 11| melyik magyar nem megy, ha kell?~Utánok a hon puszta
16 11| Béla szól:~"Csaták miatt ha nyughatol~ Oh ifju szép
17 11| világ, mig napja tart,~ Ha mink is elfogyánk?"~ S fellázad
18 11| tüzár;~"Halld, Béla, majd ha éj jövend~S a part fölé
19 12| Gólya jár rá, nagy kelepes,~Ha én gólyamadár volnék,~Ilyen
20 12| belűl is,~Ki van itthonn, ha beteg is?~Ki hoz nekem bort
21 12| Szomjam ellen borral telem,~S ha felindít a szerelem,~A szép
22 13| világért fel sem pillantana,~Ha egy filégy reá nem szállana;~
23 13| egyik útra való,~Másik, ha úgy tetszik, vígasztaló."~""
24 14| volt a napnak tüneménye, ha feljött,~És szomorú, ha
25 14| ha feljött,~És szomorú, ha lement élőt nem látva körösleg,~
26 14| egyedűl őrszellem az éjben.~És ha ki szürke világánál félholdas
27 14| gondolatokban~Fárasztotta eszét, s ha talán vész harsoga által~
28 14| lehulltak az ifjak~Vesszeitől; s ha ki sárga vadat, vén bojtos
29 14| bojtos oroszlánt~Kergete föl, ha szilaj párduc szökkent meg
30 14| gyönyör volt inni patakból,~És ha ki eltévedt, a kürtszó lassu
31 14| a bérchát zenge utánok!~Ha pedig a vizes ősz s zivatar-nyargalta
32 14| Kedvtelenűl láták megtérni, s ha honn vala, búsan~Ülni s
33 14| aki örömmel~Futna s marad, ha utól éré szeretője örömmel,~
34 14| az mindennek előtte.~Csak ha kijősz, ha siralmid után
35 14| előtte.~Csak ha kijősz, ha siralmid után haza térni
36 14| Fényeiben sorsát mosolyogni; s ha bánatod enyhűl~S képes léssz
37 18| lombjai közt.~Nézz be utas, s ha talán elszúnyadt volna,
38 20| kétszer is lehetnék,~És ha ittam, az nincs cenkekért;~
39 20| visszatérni hozzánk,~Jó vadász, ha meg nem látogatnánk."~ Mond
40 20| gond-sujtotta nyommal.~ És ha láttál szépen nőtt virágot~
41 21| földön képedet,~Elfelejts, ha meg nem védelmeztél,~Nem
42 21| vad csörtető robajjal~Jár, ha hévtől szomjan epedez:~Egy
43 23| földet adok, víjatok érte, ha kell."~S víttanak elszántan
44 25| égi bájakon;~ Hogy majd ha száll a nap~S a csendes
45 25| hogy "szeret!"~ S akkor ha megszakadt~A tündérszép
46 26| ajakán.~ Vagy jőni fog, ha jőni kell,~A nagyszerű halál,~
47 26| oh magyar:~Ez éltetőd, s ha elbukál,~Hantjával ez takar.~
48 28| Egy tyúknak több lehet,~Ha jól kikérdezed.~ Nincs benned
49 28| Mit használ szép szemed,~Ha csak bámulsz vele?~És nádszál
50 28| Mi haszna vagy fehér,~Ha kebled jégverem?~S fejed
51 28| egykor léha nőt~- Azaz, ha elvenném! -~Mivé faragtam
52 28| Tovább is folytatom.~ S ha majdan a tavasz~Pacsirtahangot
53 31| e néma követ:~Gyászaikat ha hiven tudná kifejezni, sohajjal~
54 33| GUTTEMBERG-ALBUMBA ~Majd ha kifárad az éj a hazug álmok
55 33| terem áltudományt;~Majd ha kihull a kard az erőszak
56 33| nem cudarítja gyilok;~Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló
57 33| emberiségre javúl;~Majd ha világosság terjed ki keletre
58 33| szív nemesíti az észt;~Majd ha tanácsot tart a föld népsége
59 35| Emlékezni fogok rólad, ha nem engedi sorsom~ Lenni
60 37| lőn a tettlen nyugalom.~És ha néha felforrt vérapálya,~
61 37| hangok nagy tanárja,~És ha zengesz a múlt napiról,~
62 37| átkot áruló fiára.~ És ha meglep bús idők homálya,~
63 37| szív késő bánatára.~ És ha honszerelmet költenél fel,~
64 37| feldobogjon e föld.~ És ha hallod zengő húrjaiddal~
65 39| mogorván ül Petike,~ Ha ha ha!~Péter és bú! a mennykőbe,~
66 39| ül Petike,~ Ha ha ha!~Péter és bú! a mennykőbe,~
67 39| Petike,~ Ha ha ha!~Péter és bú! a mennykőbe,~
68 39| prém,~ Sarkantyú!~Ha szivemben, mint a róka,~
69 42| mint te szereted őt.~Bánat ha ér, legyen az rövid éj,~
70 43| figyelni?~Mondhatunk egyet;~És ha tetszik, és ha kedves,~Mondunk
71 43| egyet;~És ha tetszik, és ha kedves,~Mondunk ezeret.~
72 43| kincsét~Hogy ne nyerje más.~És ha néha rosz hevünkben~Zordonak
73 45| láncokat?~Megélhet-e az ág, ha leszakadt?~Sorsom te vagy,
74 46| Zajától felréműl a szívmagány.~Ha van mihez bizhatnod a jelenben,~
75 46| mihez bizhatnod a jelenben,~Ha van mit érezz, gondolj és
76 46| kincse bánat ára lészen,~Ha kart hizelgő ábrándokra
77 46| elszállt madár,~Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,~Egész
78 46| arcán hozd fel a derűt:~Ha napja lettél, szép delét
79 47| szomorújátékból ~ Ha férfi lelkedet~ Egy
80 47| volt, a puszta lég.~ Ha mint tenlelkeden,~
81 47| volt, a puszta lég.~ Ha szent gondok között~
82 47| volt, a puszta lég.~ Ha fájó kebleden~ A gondok
83 47| a puszta lég.~ S ha bánat és a bor~ Agyadban
84 48| Tégy érte mindent: éltedet,~Ha kell, csekélybe vedd;~De
85 48| fukar légy, alkván a honért,~Ha azt feláldozod.~ S midőn
86 48| Családjok-, társaik- s magokért,~Ha sorsok csalfa volt;~ Midőn
87 48| őrizd e tüzet~S ne félj, ha vész borúl:~E szikra fényt
88 50| meg a három isten,~ Ha szeretsz.~Érted csillog
89 50| segítsünk~ A hazán.~Ha az isten úgy akarja~
90 50| Most csak bort,~De ha kellend, vérben adjunk~
91 52| törvény érc szavában,~S ha víni kell, a vérnek bíborában.~
92 53| ezernek jutna üdv a földön,~Ha istenésszel, angyal érzelemmel~
93 53| ihlett órákban teremt.~S ha összehordtunk minden kis
94 53| lesz, mint a csillagok.~S ha majd benéztünk a menny ajtaján,~
95 53| egy nemzetnek sorsa áll.~Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből~
96 54| fáradsz-e reám mosolyogni, ha csüggedek, és ha~
97 54| mosolyogni, ha csüggedek, és ha~ Megszédít a gond,
98 55| Így kell-e lenni? vagy ha nem,~Mért oly idős e gyötrelem?~
99 58| tilt jobbakká válnotok?~Ha eddig pazaroltatok,~S idő,
100 58| verseny nyilt, a nemzet él,~Ha egy jobb tagja sem henyél,~
101 58| ég oltárodon.~ Kié e hon, ha nem miénk?~Ha érte mindent
102 58| Kié e hon, ha nem miénk?~Ha érte mindent megtevénk,~
103 58| érte mindent megtevénk,~Ha tiszta kézzel áldozánk,~
104 60| Isten, világ itéljen!~Ha vétettünk is valaha,~Kiszenvedénk,
105 62| fajig.~Mi a világ nekem, ha nincs hazám?~Elkárhozott
106 65| egyszer ünnep a világon,~Majd ha elfárad a vész haragja,~
107 66| sovárg:~Ő boldogságban élt,~Ha fensőbb vágyakért~Adhatta
108 66| üdv,~Magának dics köre.~ S ha lelke húrjait~Az élet megüté,~
109 67| Fogytán van szerencséd,~Ha volna is, minek?~Nincs ahova
|