Poem

 1 2 |           rózsa, csókja tűz -~ Hajh! de gőgös, s oly kemény ő,~               
 2 3 |           hever drága hazádnak ölén.~De te, szabadságunk elpusztítója,
 3 4 |            mint hajnal szép világa,~ De - kegyetlen vagy.~ 1823 ~~
 4 5 |              szél, csendes a hab,~   De szivemben zaj vagyon;~Merre
 5 5 |     Hasztalan! még csendes a hab,~   De szivemben zaj vagyon:~Merre
 6 6 |            nem lesz több reggeled.~  De fájdalom ne bántsa hamvadat;~
 7 7 |          elvesze köztök.~Nem tudják; de ne is tudják: csak az ősi
 8 9 |          utána keserved.~Vagy zengj, de magadnak, örömtelenűl,~Hol
 9 9 |            ontva megy ágya felé.~    De feljön az ormokon a teli
10 10|            ország szerte magyar dal;~De te, midőn egyedűl várad
11 10|            hadat űző Zrínyi nevétől.~De ölel a haza, s mond örömében
12 11|                Mind harcon termenek.~De a király bús, s Béla szól:~"
13 11|              barna Kund nem háborog;~De bátor szíve feldobog,~   
14 11|          Csekély a szó, köz a vitéz,~De úgy van mondva, oly merész,~   
15 11|             hol van? félreköltözött,~De olyat százezer között~   
16 12|          szép leányt megölelem.~ Hej de itt senki nem felel,~Csak
17 13|             filégy reá nem szállana;~De már erre csak felpillánt,~
18 13|             van piros pünkösd napja.~De elébe jön a leány,~S egy
19 14|              ormon~Ötven egész évig; de azonban győze Romisten.~
20 14|              s kőhalmai omladozának.~De mikoron másod századnak
21 14|            nézője futamló~Napjainak; de soká nem tarthata békelakása.~
22 14|        szabadon ragadozta futó szél.~De gyönyörű fiatalság volt
23 14|        készítve vigasztó~Szózatokat; de ijedt őzként fölrebbene
24 14|      zavarában~Szólni tudatlan volt; de örömmel láta leomló~Fürtöket
25 14|              hallott semmi parancsa.~De ne legyen gondod, gyászodban
26 14|              láta világi szerencsét:~De boldog vala most s gyönyöreinek
27 14|          pártus népnek utóját~Látta; de rajtok persa királyt és
28 14|          titkon forralta veszélyeit:~De legelőbb az öreg Romhoz
29 14|        puszta sötétség.~És nem láta, de borzasztó bús hangokat érte.~
30 20|              szerencse megjelent:~Ah de nem vad, könnyü kis pillangó~
31 20|              éljen, míg a honnak él!~De szakadjon élte pillanatja,~
32 20|          merre van hazája?"~Gondolá, de nem mondotta szája.~ "Téged
33 20|         éjjelén.~S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:~Fölveré
34 20|           kihalt remények.~ A rövid, de gyötrő élet elfolyt,~Szép
35 21|             markolatja.~ Teste dúlt, de lelke még dulottabb;~Tátog
36 21|           Tátog a seb véres oldalán,~De nagyobb az, jobban ég szivében,~
37 21|         vesztett koronán.~Futva fut; de bármi gyors futása,~Vele
38 23|             végre kivítta magyar.~Ah de viszály maradott a népek
39 26|         viszály után,~Megfogyva bár, de törve nem,~Él nemzet e hazán.~
40 28|               Igaz, te nem vagy rút,~De, gyöngyöm, nincs eszed:~
41 28|          vagy,~Tetemben nem csekély,~De lelked hía nagy.~ Bíznának
42 28|                 Szép ifjú, köszönöm!~De nem fogadhatom;~Pipiskeségemet~
43 29|            adott,~Az őszi szép napot~De hogy megláttalak,~Szép napvilágomat,~
44 39|              kell neki bor, galuska,~De bezzeg kell a Juliska,~Bár
45 39|              Bár negédes és hamiska,~De vidor, szép és piroska.~
46 40|              SZOMJU ~Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,~És szomjamat
47 43|              Mint villám s az éj,~Ah de édesebb a béke,~Megbékülni
48 43|           Megbékülni kéj.~Hagyjatok, de térjetek meg,~Mint a kikelet,~
49 46|        kínáló közelben,~S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,~
50 47|              Örökké a világ sem áll;~De amig áll, és amig él,~Ront
51 47|            amig él,~Ront vagy javít, de nem henyél.~ 1843 ~~
52 48|             Ha kell, csekélybe vedd;~De a hazát könnyelmüen~Kockára
53 48|            Kínt, szégyent és halált;~De el ne szenvedd, el ne tűrd~
54 49|           nem adtam vért, nem őseim;~De fáradoztak híven kezeim;~
55 50|              táplál a~       Lakoma,~De ami a lelket adja,~       
56 50|              már~       Valamit.~ No de se baj, máskép leszen~       
57 50| legdicsőbbért~       Most csak bort,~De ha kellend, vérben adjunk~       
58 51|                        Cudar biz ez, de ám igyunk,~               
59 51|                        Cudar biz ez, de ám igyunk,~               
60 51|                        Cudar biz ez, de ám igyunk,~               
61 51|                        Cudar biz ez, de ám igyunk,~               
62 51|                        Cudar biz ez, de ám igyunk,~               
63 51|                        Nagyon cudar, de drága volt:~               
64 53|              Erény van írva e lapon; de egykor~Zsivány ruhája volt.
65 53|             a gépek s számok titkai!~De akik a  ruhát  elszaggatták,~
66 53|            rongya! könyvtár a neved,~De hát hol a könyv mely célhoz
67 53|              a hír nemzetére.~       De hát ledöntsük, amit ezredek~
68 58|              tudomány, mely eget ér;~De tisztelet~A gúny helyett!~
69 61|                          LÉGY BUZGÓ, DE...] ~Légy buzgó, de szerény,
70 61|           BUZGÓ, DE...] ~Légy buzgó, de szerény, birónak még te
71 65|            gondolj a gonddal.~ Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak,~
72 66|          írva lesz,~A nép itéletén.~ De mint dúlt lant után~A megtört
73 66| Kérlelhetetlenűl,~A sír lehúzta őt.~ De aki ennyit élt,~Sír el nem