Poem
1 5 | repdesett.~ Víg, derűlt volt akkoron még~ A magasban
2 5 | tűkörében~ Víg derűlt volt az nekem.~ Most setét, ha
3 6 | hamvadat;~Múlásod könnyü volt, és tiszta, mint~Az égbe
4 10| szivedben,~Mert a szent haza volt, az örökké drága magyarnak:~
5 14| bús palotáján,~Hol szomorú volt a napnak tüneménye, ha feljött,~
6 14| az óság,~S ami előbb fény volt, abból nem hágy vala többé~
7 14| Völgyeivel; pásztor tanya volt, kis hajlak az ormon,~Kút
8 14| festett tárgy képe jelen volt.~Így élt jó ideig. Gyakran
9 14| nép;~Lélekadó bornak tele volt nedvével az al bolt,~S ménesek
10 14| urodalma hatalmast.~ Nem volt késedelem, vendégei jöttek;
11 14| szívöknek. S mi gyönyör volt inni patakból,~És ha ki
12 14| kezdte hanyatlását. Nem elég volt lennie dúsnak~S játszi barátságot
13 14| oldala mellett~(Vérlobogó volt a halmon, zászlója halottnak)~
14 14| szél.~De gyönyörű fiatalság volt minden tagon és a~Bánat
15 14| benne,~S hosszu sohajtás volt szívének néma beszéde.~Majd
16 14| zavarában~Szólni tudatlan volt; de örömmel láta leomló~
17 14| zsenge tavasznak;~És gyönyörű volt ő, s örömem s öröm én neki,
18 14| tagoknak~Késni lehetlen volt. Jöttem, mert kelle s az
19 14| örűlt munkája dijának.~Átok volt az egész földön. Másnak
20 14| látásán örömes mulatása rövid volt,~Honn vala hontalanúl: lelkét
21 14| adá meg.~ Álma kietlen volt, szomorú és puszta sötétség.~
22 14| mi nem úgy ébredt, mint volt nyugalomra menése!~Álma
23 19| NAPOLEON ~Nagy volt ő s nagysága miatt megdőlnie
24 20| Hervadása líliomhullás volt:~Ártatlanság képe s bánaté.~
25 25| Képzelmem szárnyain,~Mint volt nyiló kora~Legelső napjain;~
26 37| vérapálya,~Láz betegnek volt hiú csatája.~ Jobb korunk
27 39| Ármány-adta Péterkéje!~Még mi nem volt a bibéje!~Sem kalapja, sem
28 46| szívben jó, ki lélekben nemes volt,~Ki életszomját el nem égeté,~
29 47| a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ Ha
30 47| a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ Ha
31 47| a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ Ha
32 47| a buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ S
33 48| magokért,~Ha sorsok csalfa volt;~ Midőn nem méltatott erény~
34 49| e napig:~A puszta lélek volt enyém alig.~Most bizton
35 49| tölt.~Szép a vetés, dús volt az aratás,~Sok gond után
36 50| Hol van a hal, mely dicső volt~ És remek?~ Víg pohár
37 51| Nagyon cudar, de drága volt:~ Izleld meg
38 53| de egykor~Zsivány ruhája volt. S amott?~Az ártatlanság
39 53| amit mondtam, fájdalom volt,~Hogy annyi elszánt lelkek
40 53| jó mulatság, férfi munka volt!~ 1844 ~~
41 55| hatalmas~Lábok törvény felett.~Volt munka: pusztított a vas!~
42 56| hazának nincsen háza. Mért?~Volt idő, midőn nevére~Fölkelének,
43 58| ád az ég?~Harag, káromlás volt elég;~Gyülöltünk mint kuruc,
44 58| Különb ember, mint apja volt.~Ily áldozat~Mindig szabad.~
45 63| Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.~Zöld ág virított
46 63| természet, ami~Szép és jeles volt benne, megjelent. ~ Öröm-
47 65| rideg kupába.~Mindig igy volt e világi élet,~Egyszer fázott,
48 65| gondolj a gonddal.~ Kié volt ez elfojtott sohajtás,~Mi
49 66| Pályája közepén.~ Hiába volt dicső~Ifju, szép és erős:~
50 66| pályán elszánt hős.~ Hiába volt gyönyör,~Hölgynek, ki látta
51 66| életét.~ Önzetlen áldozat~Volt tiszta élete:~Az embereknek
52 66| élet megüté,~Oly kedves volt a hang,~Mint a legszebb
|