Poem

 1 2 |           fő nemet.~ Nem kivánom; el van ez már~       Osztva;
 2 2 |     halljad kértemet,~Vagy temess el romjaidba~               
 3 2 |           úgy sincs egyebed;~Vedd el, add ezt is hivednek~               
 4 5 |           fergeteg, kelj,~   Zúgd el e bús életet;~Úgyis ennyi
 5 5 |         örvényes habokba~   Szórd el égő csontomat,~Szórd, hogy
 6 6 |      Kedves fiú, hamar játszottad el;~Végsőt mosolyga orcád,
 7 8 |            kebel,~Csak ezt viseld el, aztán megdicsérlek,~Azt
 8 8 |        lelket öl,~Ösmerd s viseld el, mint kell férfinak.~S ha
 9 8 |          még messze messze hordja el, hogy a~Vas végzetekkel
10 11|         hullanak,~Özön fut rajtok el vadon,~És száz hajón, és
11 12|    Gözűtanya, denevérház!~Hordjon el az őszi zápor,~Mért nincs
12 13|            itt felejtem,~Ah vegye el azt a forró száját.""~"Még
13 13|     halovány vagy,~Féltelek, hogy el ne hervadj."~""Gábor diák,
14 13|   lakodalmát?""~ "Semmi átok, jőj el pünkösdnapra,~Addig rózsám,
15 14|          nehéz ón lábaival sétált el az óság,~S ami előbb fény
16 14|          sohajta.~Már század múlt el s még nem jöve senki, az
17 14|            Nyája tejét nem ohajtá el szomszédos irígység,~S méreg
18 14|        dombja lakomnak,~Folyjatok el csendes patakok, mérői időmnek,~
19 14|         így a béketanyán fáradjon el egykor~S testemet a völgy
20 14|  nyugodalmat lelni hiába~Mentenek el, mind anélkül tértek meg
21 14|       nyilat és mint vitt hátában el a makevő kan,~A kőszáli
22 14|       elhagyta kevély laka táját,~El gyönyörű rónáival a bérc
23 20|        rám kis madár;~Vagy vezess el, merre vagy szállandó,~Ahol
24 20|       belső baj miatt,~Úgy hajolt el, félvén a világot,~Szép
25 21|           tölt;~És ragyogva ömlik el szakála:~Mindenik szál lelki
26 26|           sírt, hol nemzet sűlyed el,~Népek veszik körűl,~S az
27 38|          Finnyás nőke küzd,~Téged el nem hajt a~Drága pipafüst;~
28 38|           könyv írva van.~ Olvasd el magyar nép,~S tartson meg
29 38|          Únd meg magadat,~S hordd el más világra~Régi sátrodat.~
30 38|      sátrodat.~ Szállj, oh szállj el tőlünk~Túl a tengeren:~Nyűg
31 39|          dehogy iszom,~           El vele.""~"Kell-e sarkantyú
32 40|          nem olthatom.~Nem oltaná el azt a Balaton,~Nem a mézes
33 46| MERENGŐHÖZ~ Laurának ~Hová merűlt el szép szemed világa?~Mi az,
34 46|        nemes volt,~Ki életszomját el nem égeté,~Kit gőg, mohó
35 46|         Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,~Földön honát
36 46|         keress,~A birhatót ne add el álompénzen,~Melyet kezedbe
37 46|        lettél, szép delét ne vedd el,~Ne adj helyette bánatot,
38 47|        bármi sors alatt~       Ki el nem csüggedett.~Gondold
39 48|            szégyent és halált;~De el ne szenvedd, el ne tűrd~
40 48|        halált;~De el ne szenvedd, el ne tűrd~Véred gyalázatát.~
41 50|         teszi.~Tőle senki e jogát el~       Nem veszi.~Törjön
42 53|          Halotti képe kárhoztatja el.~       Országok rongya!
43 53|           Hány fényes lélek tépte el magát,~Virrasztott a sziv
44 53|          s erőt, vigasztalást.~Az el nem ismert érdem hősei,~
45 58|      munka, vér;~Mi volna az, mit el nem ér?~S legyen dicsőbb,~
46 61|           küzdj és munkálj s várd el itéletedet.~ 1848 ~~
47 62|            egy reménysugárt,~Hogy el nem vész, hogy él még nemzetem.~
48 65|           hevében,~És hadd jöjjön el Noé bárkája,~Mely egy uj
49 66|       megtört zengemény:~Úgy vész el sok derék~Pályája közepén.~
50 66|            De aki ennyit élt,~Sír el nem temeti,~Sírját a hála