Poem

 1 7 |   földnek zsenge virágit -~Mert mi egy életidő? - megnézé,
 2 9 |       az éjbe mosolyg:~Oh ifju! mi álmod az élet után?~Szép
 3 11|     ember!" őt így kérdezi:~   "Mi dolgod ott alant?"~"Hej
 4 14|     határin,~S elszánt lelkének mi öröm nem látnia embert!~
 5 14|         S kéj vala szívöknek. S mi gyönyör volt inni patakból,~
 6 14|    harmadik álma.~S mit látott, mi kivánt tüneményt, mely ritka
 7 14|    hozzá:~"Haj! boldogtalan én, mi kegyetlen kéz zavar engem~
 8 14|     panaszra,~Akkoron elmondom, mi nehéz gyötrelmek emésztik~
 9 14|      élnem ezentúl~Nélküled, és mi halál küszködnöm csalfa
10 14| dulakodtak lelke nyugalmán:~"Ím mi derék nép ez, gondolta törődve,
11 14|       nép ez, gondolta törődve, mi méltó~Istennek képét a nap
12 14|   napnak látta lehúnytát,~S haj mi nem úgy ébredt, mint volt
13 28|  termeted?~Csak lengeség jele.~ Mi haszna vagy fehér,~Ha kebled
14 32|      EMLÉKKÖNYVÉBE ~Két jó van, mi fölött sorsnak nincs semmi
15 39|         a mennykőbe,~           Mi baja?~Anyja kémli hű szemekkel -~           
16 39|      Ármány-adta Péterkéje!~Még mi nem volt a bibéje!~Sem kalapja,
17 41|          Még akkor érzenéd csak~Mi a szívgyötrelem,~A mostohán
18 43|     Köny- s mosolyból, melyeket mi~Tőletek veszünk.~És a szőnyeg
19 46|   merűlt el szép szemed világa?~Mi az, mit kétes távolban keres?~
20 46|  kancsalúl, festett egekbe néz.~Mi az, mi embert boldoggá tehetne?~
21 46|      festett egekbe néz.~Mi az, mi embert boldoggá tehetne?~
22 46|     távolába:~Egész világ nem a mi birtokunk;~Amennyit a szív
23 51|          aki tollat rág.~Hiszen mi írtuk a jó Fóti dalt,~Igyuk
24 51|         magyar költők vagyunk.~ Mi szép vagy Kolna Ménes oldalán!~
25 53|      meg nem kövűlnek élő fiai.~Mi dolgunk a világon? küzdeni,~
26 53|          mely ég felé viszen,~S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,~
27 53|    iszapját szopva éldegéljünk?~Mi dolgunk a világon? küzdeni~
28 55|       remény! ~              5 ~Mi dús a föld, s emberkezek
29 55|      Mért oly idős e gyötrelem?~Mi a kevés? erő vagy az erény?~
30 58|  szégyen rögzik minden fiadon.~ Mi tilt jobbakká válnotok?~
31 58|       ember és kéz, munka, vér;~Mi volna az, mit el nem ér?~
32 58|          hogy tápja meglegyen~S mi tőlük várjuk a csodát~Fölékesítni
33 58|     kézzel áldozánk,~S lettünk, mi eddig nem valánk:~Nincs
34 62|     földi nép a legvégső fajig.~Mi a világ nekem, ha nincs
35 65|     volt ez elfojtott sohajtás,~Mi üvölt, sír e vad rohanatban,~
36 65|     dörömböl az ég boltozatján,~Mi zokog mint malom a pokolban,~