Poem
1 3 | Mit forralt vesztedre, Magyar, most látod... azon kor,~
2 9 | A MAGYAR KÖLTŐ ~Jár számkiüzötten
3 10| szemmel néz vissza keletre~A magyar, elszakadott, testvértelen
4 10| az eget tíz ország szerte magyar dal;~De te, midőn egyedűl
5 10| visszasohajtsunk,~S nagy példákra magyar már naggyá lenni ne tudjon?~
6 11| ott?~Föl Endre! Béla! föl magyar!~Ellenhad az, mely vészt
7 11| eltemet.~ Föl Endre! Béla! föl magyar!~Pozsonyhoz kell a férfikar:~
8 11| Pozsony remeg. -~S melyik magyar nem megy, ha kell?~Utánok
9 11| száz halált~ Kész halni a magyar.~ Csak barna Kund nem háborog;~
10 16| oh halld, s vedd szívre magyar nép:~ "Legszentebb vallás
11 21| szíve, szája:~"Boldogúljon a magyar hazája!"~ S elhal a nagy
12 23| a diadalt végre kivítta magyar.~Ah de viszály maradott
13 26| rendületlenűl~Légy híve, oh magyar;~Bölcsőd az s majdan sírod
14 26| rendületlenűl~Hazádnak, oh magyar:~Ez éltetőd, s ha elbukál,~
15 37| visszaszálljanak.~Hozva áldást a magyar hazára,~Szégyent, átkot
16 38| A téli~Est unalmiban~A magyar nemzetnek~E könyv írva van.~
17 38| könyv írva van.~ Olvasd el magyar nép,~S tartson meg az ég!"~
18 43| A MAGYAR HÖLGYEKHEZ ~Kell-e dal,
19 50| gyermek,~ Aluszik.~Magyar ember már búsult sok~
20 50| Vagy soha.~Bort megissza magyar ember,~ Jól teszi;~
21 50| Gazdag tort!~ A legelső magyar ember~ A király:~Érte
22 50| ember legyen ember~ És magyar,~Akit e föld hord s egével~
23 51| igyunk,~ Hiszen magyar költők vagyunk.~ Gyalázatos
24 51| Gyalázatos bor! ilyet iddogál~Magyar hazánkban ifju s agg szakáll,~
25 51| igyunk,~ Hiszen magyar költők vagyunk.~ Mondják:
26 51| igyunk,~ Hiszen magyar költők vagyunk.~ Mi szép
27 51| igyunk,~ Hiszen magyar költők vagyunk.~ Ki láta
28 51| igyunk,~ Hiszen magyar költők vagyunk.~ Elég! elég!
29 56| szégyen, neve átok:~Ezzé lett magyar hazátok.~ 1846 ~~
30 58| újabb életet.~Legyen minden magyar utód~Különb ember, mint
31 67| Fogytán van a borod,~Szegény magyar költő,~Mire virradsz te
|