Poem,  Strophe

 1    1,  2 |                 de zsiros koncaid~Idegen föld kutyái viszik el...~Nem
 2    1,  2 | legszerencsétlenebb haza!~Szomorujáték a föld szinpadán!~Rosszabb ennél...
 3    2     |                előbb még bálványozott, a föld~Kiábrándult és szánja estedet.~
 4    4     |                szebb sírja, mint ott~Ég, föld közt, a fellegekben?~ 1854 ~~
 5    5,  1 |                   az ember hibája.~Nem a föld sötét, beteg szemük~Von
 6    7,  3 |             csillag,~Mégse fogy el, tele föld, ég;~Mi közöd van hozzá,
 7    7,  8 |                  Maradj józan, mikor ég, föld~Táncol és forog körülted."~ "
 8    7,  12|                szól~Mintha jőne mélyből, föld alól.~Oh, de mért is marad
 9    7,  28|             néznek. -~Imádhatja benned a föld legszebb lányát;~Imádsága
10    7,  29|                  Ám erről már sem ég sem föld nem tehet.)~De miért tagadnám -
11    7,  29|        vigasztalással,~Vagy egy-két kapa föld alatt beheged.~ Oh mind,
12    7,  30|             napot?~ Megosztozik majd ég, föld rajtad,~És szebb lesz, ifjabb
13    8     |                elfeledve,~És eladva az a föld.~ Hol pihennek a nagy ősök,~
14   11,  2 |                 menhelyed, újabb honod~A föld legmostohább zuga:~Ne hagyd
15   18     |                     VASÚTON ~Megindult a föld alattunk,~Vagy magunk előrehajtunk?~
16   30     |                tovaröppen...!~ Mi szép a föld! Van sok jó itten.~Egy epreért