Poem,  Strophe

 1    7,  2 |     pazar a fény arcodon! - s nekem~Valami súgja: nem, soha!~
 2    7,  4 |       Én csak azt tudom, hogy~Nekem mártiromság.~ Két szép szemefénye~
 3    7,  13| ölelni,~Örökké csókolni!~ Mit nekem e rövid~Elmulandó élet?~
 4    7,  26|  emlékezem rád.~ Oly homályos nekem minden,~Mint aki nehéz álmot
 5    7,  30|   képzelem a tiedet?!~ Nem is nekem; - a legdicsőbbnek~A legnagyobbnak
 6   17     |       elrepült;~A bimbó, mely nekem ki nem nyilt,~A vágy, amely
 7   22     |  sugallat: menekülj!~Kéj lesz nekem e gyilkos tűz-zuhany;~Szemlélni,
 8   24     |       megtettem érted.~ És te nekem nem adtál semmit.~Bár csak
 9   29     |        Hozzá az ég adott erőt nekem.~Én látok itt olyant, mit
10   30     | csillagok förödni járnak.~ Te nekem a tündérországot~Mutattad