Poem,  Strophe

 1    5,  1 | szerettél, emberek~Hagyjanak el bár mind hűtlenül:~Hidd, hogy
 2    7,  3 |     Amit e szörny kérdez tőled,~Bár izenkint, apródonkint~Szíja
 3    7,  25|     hinni kell.~Szeretlek, mert bár el nem érlek,~Tégedet látlak
 4    7,  30|         föllelhetlenül.~ Ledőlt bár, él a képzeletben~Kartágo,
 5    7,  30|       föl nem fognak,~S imádnak bár, nem értenek.~ Elmulsz,
 6   11,  1 |       nem riasztott oldaladtól,~Bár rémitett börtön, halál.~
 7   11,  1 |   börtön, halál.~ Szegény valál bár, koldus és rab,~De bár maradtál
 8   11,  1 |    valál bár, koldus és rab,~De bár maradtál volna az;~Szenvedtünk
 9   23     |       nem dől.~Egyszerre vérzik bár tizenkét sebből,~Jaj annak,
10   24     |         nekem nem adtál semmit.~Bár csak szivem volt minden