Poem,  Strophe

1    2     |    könyez, midőn rád gondolok;~Látom jövődet: hidd el, oly nagy
2    7,  28| megszakadjon! -~Megnyugtat, ha látom, hogy csak addig boldog,~
3    7,  29|        hagyott.~ Hallgatom, és látom könnyebbülésöket.~Tudja
4    7,  29|        örömeikért.~Jólesik, ha látom ujjongni az embert,~Kit
5   16     |         De mindamellett én azt látom,~Hogy végre is csak az a
6   17     | gondolok.~ És jól tudom, előre látom,~Mi bú, öröm van itt ezen~
7   22     |      hah, itt is a határon;~Én látom azt, mint Lót, rég, egyedül.~
8   29     |  bennünk a fájdalom;~És folyni látom, majd ha már késő lesz,~
9   29     |  oceánból elsülyedt sziget;~És látom ujra ifju arcodat,~Mikor