Poem,  Strophe

1    5,  1 |      mint egy Ararát!~ Egy az átok, egy a szenvedés,~Mely kisérend
2    7,  1 |      ez történik rendesen;~Ez átok az, mi végett soha nincs~
3    7,  3 |       annál:~A lelkemen fekvő átok...~ Ne kutass, ne nézz lelkembe...~
4    7,  9 | átveszem mind~Ami ez áldásban átok!... ~
5    7,  19|      bánatom,~Mint nehéz nagy átok;~Látni, mint a rémet,~S
6    7,  21|  tudom, hogy~Az a legsötétebb átok.~ Oh, pedig áldásom fogna,~
7    7,  29| Közöttem iszonyú változhatlan átok,~Melyen semmi égi erő nem
8   17     |       Eszembe jut majd minden átok,~Mind, ami történt s ami
9   22     |   önzés éhesen.~Itt már hiába átok és imádság!~Én már csak