Poem, Strophe
1 1, 1 | De mi a mult? A mult, ha egyszer vétkezett,~Erkölccsel
2 1, 1 | kérni akarok...~Hogy majd, ha érted meghalok, halálomért~
3 1, 2 | halál szerezte e hazát~S ha ugy kivánja, érte - halni
4 2 | jövő... sirasd, sirasd...~- Ha szenvedél, felejtsd el,
5 5, 1 | él egy távol, ki igaz;~S ha hited van, nem vagy egyedül.~
6 5, 1 | hited van, nem vagy egyedül.~Ha szeretsz és nem tudod, miért?~
7 5, 1 | Boldogságod drága gyöngye ez.~ És ha - mint e fájó életü~Kishitű
8 5, 1 | kisérend életünkön át;~És ha egy a sor, mely szétszakít,~
9 5, 1 | örömömben elhalványodom,~Ha te majd a hajnalt hirdeted! ~
10 5, 2 | a fejünk.~Jaj a földnek, ha kitörnénk;~És hahogy nem,
11 7, 1 | vagy szeretél-e már - ~S ha nem - szeretsz-e valaha?~
12 7, 1 | mennyország ide lenn...~ Ha engemet szeretnél! - oh
13 7, 2 | vagy szeretél-e már,~S ha nem - szeretsz-e valaha?~
14 7, 3 | nézz most lelkem mélyére;~Ha forrong, ha zúg a tűzhegy,~
15 7, 3 | lelkem mélyére;~Ha forrong, ha zúg a tűzhegy,~Vigyázz,
16 7, 3 | Ne játszál a gondolattal!~Ha bejársz e rengetegbe,~Benn
17 7, 3 | kacagj, kérlek...~- Ah! ha birhatnám kis üres~Boldogságos
18 7, 7 | 7 ~Oh ha bájaidat szereted,~Szeress,
19 7, 8 | megalázva,~Légy hideg, ha lánggal éget~Átkos szenvedélyed
20 7, 8 | láza."~ "Meg se rezzenj, ha velődbe~A féltés villámai
21 7, 8 | Fojtogasd el minden üdvöd,~S ha tudod, felejtsd el őket,~
22 7, 9 | hogy mi sors ér~Vágyaid ha mind beteltek.)~ "Érjen
23 7, 9 | szégyeld magad miatta."~ "Majd ha szived lángért lángol,~Hideg
24 7, 9 | Ohajts örök életet, ha~Majd jövődet halva látod"~-
25 7, 21| 21 ~Ha istenben hinni tudnál,~Mondanám,
26 7, 21| érezd, ami érez.~Mégis, ha áldásom nem kell,~Vedd bucsúmat,
27 7, 21| mit szivem hullat.~ Majd ha egykor körülötted~Rád nevet
28 7, 21| Akkor jussak eszedbe én.~ Ha gyémántod mind elszórtad,~
29 7, 21| Istenkáromló ajakkal;~ Ha majd egykor egy igazán~Hűn
30 7, 25| nélkül való!~Oh engedd el, ha mi bűnöm van,~Tekintsd azt
31 7, 26| nehéz álmot lát,~És tünődik, ha való-e?~Örökké emlékezem
32 7, 28| alakoskodásom.~Játszhatom-e hűtlent, ha szivem reped meg?~Nem, nem!
33 7, 28| kéj büszke megvetése.~És ha vérem lángol: rólad gondolkozom, -~
34 7, 28| megszakadjon! -~Megnyugtat, ha látom, hogy csak addig boldog,~
35 7, 28| bosszúját csak gúnyolja a sír:~ Ha ti oltottatok belém, halandóba~
36 7, 28| békén kacagjon ellenem?...~Ha követve magas fényetek intésit~
37 7, 28| cserbe zászlótok vitézit,~Ha e földi hüvely majd lefoszlik
38 7, 28| ugy-e véghetetlen,~Hogy ha testem sem nyer e földbe
39 7, 29| megenyhülésért, örömeikért.~Jólesik, ha látom ujjongni az embert,~
40 7, 29| Melyeket lelkemmel szomjazok s ha hallok,~Gondolom magamban:
41 7, 29| szövetsége~Kárhozott szivemben ha pokolt cserélne~Azzal, ami
42 7, 29| megtörtént nemmé nem lehet...~Ha mit lehetlennek hiszek,
43 7, 29| S haljunk meg nyugodtan, ha enyészet int...~ - Ah, de
44 7, 30| mégis - istenem! - magamban,~Ha nézek elmerengve rád:~ Mint
45 7, 30| mert hiszen mi az én átkom,~Ha képzelem a tiedet?!~ Nem
46 7, 30| ragyogásod elvakít?~ S mégis, ha nálamnál is gyarlóbb,~Dicsőit
47 7, 32| lenn a földön, sokszor.~Ha majd virrasztva őszi éjen,~
48 7, 32| magast, érezve mélyen;~ Ha végre hosszu vándorlásból,~
49 8 | Fizet minket a nemzetség,~Ha sirunk, énekelünk.~ Már
50 8 | Szempillánk is csuklik immár...~S ha az álom elnyomott,~S mi
51 9 | tegyek?~Legjobb lesz tán, ha a kutyáknak~Vetem e panaszos
52 10 | Az ég villámlik szárazon;~Ha üt, nem hallja senki sem;~
53 10 | Mentő hajót várjunk-e még,~Ha durva szirtbe ütközött?~
54 10 | ütközött?~Választanánk - ha nincs egyéb -~Halál és őrület
55 10 | a kalmár,~S rablócsapat ha ránk talál,~Csak rabul vinne:
56 11, 2 | honfi, immár légy nyugodt,~S ha menhelyed, újabb honod~A
57 11, 2 | szolga lett és hord igát.~ S ha tán a mult emléke hí,~Azt
58 11, 2 | ti koporsótlan szellemek,~Ha már elég nagy átkotok,~Még
59 13 | éjjelen~Montblanc örök hava, ha túl~A fölkelő nap megjelen...~
60 14 | CSILLAGOK ~Ha illatos, ábrándos éjen~Elnézem
61 16 | Kivánatos, de angyalom!~Ha elkárhoznám szűz öledben,~
62 17 | UTOLSÓ DAL, GINÁHOZ ~Ha eljövend a búcsuóra,~Ha
63 17 | Ha eljövend a búcsuóra,~Ha majd e szív végsőt dobog,~
64 20 | magadnak gyönge vagy.~De ha kell harcolni másért,~Szolgai
65 20 | Templomábul titeket.~ - És ha meghalsz, ha csalódom,~S
66 20 | titeket.~ - És ha meghalsz, ha csalódom,~S szellemed elköltözött:~
67 22 | réműl a gyáva gaz!~Diadalom, ha ők mindannyian~Látják, hogy
68 22 | mozdulatlan őrhelyén maradt;~Ha majd kiásnak a hamuözönből~
69 23 | tilosba ment gulyát.~Gyalog ha voltál, a lovast kergetted,~
70 23 | mást, soha senki téged -~Ha mégis élsz, ez méltó büszkeséged.~
71 23 | előkészitették jól a rőffel.~ De hát ha igy van - s igy tagadhatatlan -~
72 23 | karod,~A munka versenyén, ha akarod?~Ki a hazáért bőven
73 23 | föladat méltó ne volna rád?~Ha e magasztos cél nem lelkesít,~
74 23 | hogy lenne még nagyobb.~De ha megindulsz telivér hevedben,~
75 23 | kapát, az ásót.~Dologra is, ha ember kell a gáton,~Te légy
76 25 | CREDO ~Ha neve sem lesz a régi vármegyének;~
77 25 | már nem úri "sikk" azt;~ Ha az adó lesz kétszerannyi
78 25 | és erkölcs fensége adja;~ Ha mint megannyi Cortez Nándor,
79 25 | a mozdony griffje jár;~ Ha németek hozzánk tanulni
80 28 | alacsony kis hajlék;~Oh, ha ottan élhetném le békén,~
81 29 | fájdalom;~És folyni látom, majd ha már késő lesz,~A megbánásnak
82 29 | én neked, most már tudod:~Ha majd a földi élettől megváltam,~
83 30 | kimondhatatlan.~De savanyu fürt, ha a róka~Szegény és módja
84 30 | bevétellel nem törődtem.~ De te, ha emberek megcsaltak,~Keserüségem
|