Poem,  Strophe

 1    3     |   holdvilága tölt.~Hol hozzám minden bokor alól~Emlékezet madara
 2    4     |  völgybe lebámulva,~Hova ő is minden órán~Leszáll örök nyugalomra.~
 3    7,  3 |    hogy ez óra ellen~Tehetlen minden bübájod;~Hogy van ami nagyobb
 4    7,  7 | miljom habokban,~Képed ragyog minden dalomban.~ - Vagy igen -
 5    7,  8 |     körülted."~ "Fojtogasd el minden üdvöd,~S ha tudod, felejtsd
 6    7,  15|   Kétségbeesett madárraj.~Oda minden, oda minden!~Annyi boldogság
 7    7,  15|     madárraj.~Oda minden, oda minden!~Annyi boldogság reménye.~
 8    7,  15|     Virágaid mézkelyhében.~ S minden önző és hiú fény,~Mely nem
 9    7,  21|    Érezem, hogy fogna rajtad.~Minden isten meghallgatja~Áldását
10    7,  25|      Mert te vagy az úr, te a minden,~Minek nevét nem nevezi,~
11    7,  26|      rád.~ Oly homályos nekem minden,~Mint aki nehéz álmot lát,~
12    7,  27|       az emberek;~Szeret majd minden nyakra-főre,~A pillangók
13    7,  28|        midőn már, tudom, késő minden,~Jólesik bánkódva megütnöm
14    7,  30|  egyedül.~Egy nézésedre hódol minden~Kész örömest, föltétlenül.~
15    7,  30|       Mert semmi sem mulandó, minden~Csak ismétlés, elváltozás.~
16    7,  30|    csak uralkodjál,~Meríts ki minden örömöt.~Feledj, élj, csak
17    7,  30|     Hervadni látván tégedet!~ Minden bünös, hibás e földön,~És
18    8     |    föl nem támad.~Haszontalan minden bánat!~Hajrá, étel, dal,
19    8     |       Isten!~Akkor aztán késő minden -~Mozdulhat a tetszhalott!...~
20   11,  1 |  rongy az élet,~S haszontalan minden javad:~ Megvolt egy kincsed,
21   11,  1 |       helyrehozhat,~Mikor már minden elveszett.~ Becsületed -
22   14     |      vagyok itt cél, központ, minden;~A nap, hold, a tejút, körültem~
23   17     |    átérezem.~Eszembe jut majd minden átok,~Mind, ami történt
24   20     |   Sikolyával költelek.~Félek, minden órán késő...~Kapzsi, éhes,
25   21     |       Fehér könyvetekbe irva.~Minden édes emlék nélkül~Mire jó
26   21     |         Elmosódik emlékünkben~Minden bölcs irásunk, tettünk;~
27   24     |  semmit.~Bár csak szivem volt minden kincsem,~De azt od'adtam
28   29     |     bálvány vezeklő rabja,~Ki minden kéjt szivébe temetett:~Most
29   30     |   uzsorára.~A gazdagé a jóbul minden.~Szegénynek nincsen ifjusága.~
30   30     |   megvolt,~- Hisz végre elmúl minden egykor, -~De el nem érni
31   30     |       Mennem kell, ahová megy minden;~Ahol csöndes, hideg, sötét