Rész, Fej.
1 Lir| oly édesen esik felejteni!~Te elfelejted házad bajait,~
2 Lir| felejteni!~Oh, kancsó, jer, te sokkal többet érsz~Mint
3 Lir| sok hûtlen gyermeke;~Ha te nem volnál, most két honfinak~
4 Lir| népe... nemzetem!~Elhalsz-é te, vagy még tovább is élsz?~
5 Lir| nép! kimondhatatlan sok a te bünöd!~Meg tudnád-é gyónni
6 Lir| nem akarok látni,~Csakhogy te enyém vagy és én a tied;~
7 Lir| nem fogom hallani,~Csak a te „szeretlek” susogásodat!~
8 Lir| felett!...~Szegény világ! Te férges almafa,~Tudod-e hõs
9 Lir| Hisz olyan trupp, minõ te voltál,~Dehogy lesz több
10 Lir| édes magyar hangokat...~Te fönn a szédítõ magasságban,~
11 Lir| világít nekünk,~Hanem a te híred sugara.~S ha a magyar
12 Lir| éjszakája,~Hála néked! mert te megjelentél,~Két századnak
13 Lir| Az élet közös nyomora;~S te vagy e birtok olcsó címere,~
14 Lir| végkép el nem hamvadok!...~S te leghûségesebb makrapipa,~
15 Lir| leghûségesebb makrapipa,~Te leszesz olcsó sírjelem,~
16 Lir| Szegény öcsém! Ne várd te azt, ne várd~Te drága pénzedet,~
17 Lir| Ne várd te azt, ne várd~Te drága pénzedet,~Szegénységben
18 Lir| S szeretni foglak, mint te engem~Akkor szerethetél~
19 Lir| anyaszentegyháznak~Eltévedett birkája te!~Csakhogy megtérél valahára,~
20 Lir| szerelem;~Szent szabadság, ha te nem lehetsz miénk,~Sírjainkon
21 Lir| hozzánk jószívû halál,~Megadod te, amit emberek közt~A nagy
22 Lir| hozzám zarándok csuhádban~Te közös, igénytelen barát.~-
23 Lir| vész~Az én éltem kalaúza,~S te hûséges könnyelmüség~Sántaságom
24 Lir| famankója.~Mit hazudozol te nékem~Jó barátról, szerelemrõl?~
25 Lir| senki a világon.~Szerelem, te mennyországból~Lelkeinkre
26 Lir| örültem, s ne örüljek~Soha a te sugaradnak.~Céltalan vándorlom
27 Lir| én át~A sivatag életet;~Te lehullasz, elenyészel,~S
28 Lir| meg engemet!~Vagy talán te fönnragyogsz még,~S nézvén
29 Lir| tanyára?~Oh ne várd, ne várd te ezt, mert~Jövésed lesz majd
30 Lir| csak hadd legyen!~Megint te lész a legelsõ~A népek közt -
31 Lir| honotok most is köztársaság!~Te hatalom, hír s dicsõség
32 Lir| szólhatok.~Oh, franciák országa, te neked~Volt szánva e jövõ...
33 Lir| már néped Aetna-lelke,~S te égetted azt ki lantodon...~
34 Lir| Mind a kétszer elaludt, s te élsz még;~Vár az isten odafenn,
35 Lir| Egyenlõség, köztársaság!~Te szenvedél még itt e földön;~
36 Lir| amelynek hirdetõje~És vértanúja te valál,~Elnyomatott és azok
37 Lir| a világ!~- Mit vétkeztél te az erénynek~Legistenibb
38 Lir| Eloltották az ész világát,~Mit te hozál le, s elveték~Vak
39 Lir| tudatlanság éjjelét.~Átok reád, te hét nehéz bûn,~Hét halmú
40 Lir| Kipusztult Jeruzsáleme!~- S te õskor erkölcs-óriása,~Szent
41 Lir| nemzet - nép, isten veled!~Te becsületes bölcsõm, te ahol~
42 Lir| Te becsületes bölcsõm, te ahol~Most becsületes sírt
43 Lir| Mit gondoljak felõled?~Te vagy-e bolond, vagy a föld~
44 Lir| Világ szeret tégedet,~S te szegény világtalan, a~Vak
45 Lir| Isten tudja, merre jársz;~Te is, amint veszem észre,~
46 Lir| hasonló~Csak hasonlónak örül,~Te pedig a legkacérabb~Minden
47 Lir| kel a lelkemben.~- És ha a te szemeidbe tekintek,~S szép
48 Lir| II~Ha te volnál cserebogár s repülnél~
49 Lir| bárhol a nagy világból.~Ha te volnál árva csillag az égen~
50 Lir| lelkemnek királya,~Szivem a te hatalmad jobbágya;~Adó gyanánt
51 Lir| csöppnek érzem,~Mi vagy hát te szerelemnek~Érzelemvilága!~
52 Lir| szerelemnek~Érzelemvilága!~Te vagy-é a levegõ-ég,~Melynek
53 Lir| boldogságod is nagy,~De te inkább gyermeknek való vagy.~
54 Lir| tudom, hogy ha szeretnél te engem,~Valamivel mégis birnánk
55 Lir| érdemeld meg,~A veszéllyel te ne gondolj,~Csak azt mondd
56 Lir| Nyugodalmat ugy sem lelsz te;~Mig a világ végit éred,~
57 Lir| XIV~Mi vagy te eddig, mult idõm?~Egy járatlan
58 Lir| XVII~Viszontszerelem! te égbõl~Lelkeinkre hulló csillag!~
59 Lir| én át~A sivatag életet -~Te lehullj és elenyésszél -~
60 Lir| A szívem,~ Csak te, babám,~ Te magad~
61 Lir| Csak te, babám,~ Te magad~ Légy hívem.~
62 Lir| leszek én~ Hûtelen~ Te hozzád;~ Ne iruljon~
63 Lir| lelked annyit sem ér!~Nagy a te hibád, igen nagy,~Adod ide
64 Lir| aztán a zálogot~Alkalmasint te kapod!”~És mindebbõl látható,
65 Lir| mondom, hogy barátod vagyok,~Te se mondd azt soha énnekem.~
66 Lir| örömömben elhalványodom,~Ha te majd a hajnalt hirdeted!~ (
67 Lir| gyötrelmem, szép leányom!~Hogy te, mint a nap, olyan vagy,~
68 Lir| Mivelhogy szépséged oly nagy.~A te pályafutásod is~Ahhoz olyan
69 Lir| kell nevetnem,~Legalább te ne nevess.~Szeretlek én
70 Lir| bár tõlem e szót~Nem fogod te hallani;~Hogy te ezt nem
71 Lir| Nem fogod te hallani;~Hogy te ezt nem értenéd meg,~Súgja
72 Lir| Súgja nekem valami.~Amit a te szíved óhajt;~A diadal,
73 Lir| betemette~Mindörökre a mezõt...~Te elõtted pedig a mult,~Mint
74 Lir| valljam meg neked.~Ápolod te hiuságod,~Én meg - büszkeségemet.~
75 Lir| De nem szabad, nem lehet:~Te nem érted, mit jelent ez:~
76 Lir| nem érted, mit jelent ez:~Te e kínt nem ismered.~S ha
77 Lir| Szavamat a fájdalom.~És te mégse hinnéd el, hogy~Büszke
78 Lir| büszke szikla!~Minek állsz te, mire vársz még?~Oh ha neked
79 Lir| I~Szeretsz-e te, vagy szeretél-e már -~S
80 Lir| hogy csak egyet szeress~Te, kit egész világ szeret?~
81 Lir| II~Szeretsz-e te, vagy szeretél-e már -~S
82 Lir| Mely vigasztalja vágyamat!~Te senkit sem szeretsz - oh
83 Lir| Megátkozzalak-e téged,~Hogy te sem adsz ingyen semmit;~
84 Lir| is fáj a gondolat,~Hogy te magad, édes kedvesem,~Hogy
85 Lir| magad, édes kedvesem,~Hogy te sem lész boldog sohasem.~
86 Lir| kebleden~Más valaki - csak te magad nem.~Legyen átkozott
87 Lir| éleszd a szélviharral.~A te zenéd épen átkos,~Legalább
88 Lir| elkárhoznak...~Mikor a te zenéd hallom,~Velõm ég,
89 Lir| gyilkos haragja -~Mert csak te ölhetsz meg engem!~ (
90 Lir| úgysem hallgat már rám,~Mert te vagy az én bálványom.~Mit
91 Lir| fény,~Fagyosan, mint most te engem:~Akkor jussak eszedbe
92 Lir| úgy szerettem,~Amiként te parancsoltad;~Szeretve volt
93 Lir| Amennyit a menyország ér:~A te fájdalmad nagyobb volt -~
94 Lir| szegény fiam!~Maradj még te itt e földön;~Élj, szeress,
95 Lir| Nagyon soká néztem én rád,~S te is soká néztél énrám -~Hanem
96 Lir| vagy csak gondoltam?~És te mintha önfeledve~Hogy szeretsz,
97 Lir| gondolva, hogy fölfordul -~De te mindezt elfeledted,~Nem
98 Lir| Amelyre isten napja süt.~Mert te vagy az úr, te a minden~
99 Lir| süt.~Mert te vagy az úr, te a minden~Minek nevét nem
100 Lir| szívem reped meg?~Nem, nem! Te vagy igaz, egyetlen bálványom;~
101 Lir| még megirigyelnék! -~A te emlékedet - mely engem éghez
102 Lir| mert, bárha tündér, hogy te is csak nõ vagy!~Kire még
103 Lir| Oh ég, véghetetlen! nap, te dicsõ, fényes!~Magasban
104 Lir| folt van e világon?...~S te nagy ég, azért vagy úgy-e
105 Lir| el a tiédet,~Értem én is, te is az enyimet érted;~Follyanak
106 Lir| Kit imádnak alattvalók.~Te ünnepelt, mindenható, nagy,~
107 Lir| Dicsõségednek mása nincsen.~Te uralkodol egyedül.~Egy nézésedre
108 Lir| réteken uralkodik csak;~Te szellemek, élõk felett.~
109 Lir| szellemek, élõk felett.~Te szép vagy, édes, mondhatatlan;~
110 Lir| Örökre, végkép, menthetetlen~Te mulsz el egyedül magad,~
111 Lir| lakol meg itt.~Mert hogy te elmulsz mindörökkön.~Eltörlöd
112 Lir| Nem tud épen~Úgy, miként te, de tud szólni,~Hogy megértem.”~ *~
113 Lir| reményünk - titok.~Zengd te nekünk a csodadalt,~Mit
114 Lir| téve lábomat:~Én élek, és te halva vagy! sivár~Diadalom
115 Lir| panaszt.~De tudnom azt, hogy te szeretsz még,~S boldogíthatna
116 Lir| csöndesen.~- Hogy nem tudod te, milyen édesen.~Oh hogyha
117 Lir| azt súgja egyre még:~Hogy te megcsaltál engem! Tudja
118 Lir| csak egy pillanat,~Oszt - te is itt vagy már a föld alatt.~
119 Lir| alatt.~Csak azután itt légy te az enyém.~Szeretsz te itt
120 Lir| légy te az enyém.~Szeretsz te itt majd engem, tudom én.~
121 Lir| méltó éneke legyen meg.~Te Kinizsi karját erõvel tápláltad,~
122 Lir| boszorkány táncol benne!”~,Ki te Bodri, mért hizlallak?~Ha
123 Lir| nagyság fénye,~Jaj de fáj a te emléked!~Elég az hozzá,
124 Lir| Fölrugják az ebet, s hizeleg; te hizelgsz, ha fizetnek.~Benned
125 Lir| mondjátok: Úr, teremtõ~Légyen a te akaratod!~Én vagyok a szerencsétlen~
126 Lir| szerelmes Jézus Isten,~S te örök dicsfényben, lángban~
127 Lir| édes isten, úgy lesz?~Hisz te jó vagy, te igaz vagy.”~
128 Lir| úgy lesz?~Hisz te jó vagy, te igaz vagy.”~Még kisebb hang,
129 Lir| nagy vadon õshez fordul:~„Te, Szavo hegy, mondván, kit
130 Lir| az embertársaság -~Az a te börtönöd.~Melyben se búd,
131 Lir| mindenki~Csak úgy szólitott: te füttyös!~Mivel olyan nagyon
132 Lir| igazán nem is tudom,~Mim vagy te énnékem?~Galambom, szentem,
133 Lir| Mindennapi lelki kenyerem,~Te, te, te, te~Tündérregebeli
134 Lir| Mindennapi lelki kenyerem,~Te, te, te, te~Tündérregebeli csodakalácsom,~
135 Lir| lelki kenyerem,~Te, te, te, te~Tündérregebeli csodakalácsom,~
136 Lir| lelki kenyerem,~Te, te, te, te~Tündérregebeli csodakalácsom,~
137 Lir| forró déli nap süti...~S te csak nevetsz,~Mert - nem
138 Lir| majd kiderül.~Szegény haza, te jó anya,~Elámított a sok
139 Lir| Igérgetnek, jövendölnek~- Csak te fizess! - eget-földet.~De
140 Lir| Haj de ott is megjelensz te,~S nyugtom abban sem találom.~
141 Lir| ami szint’ oly drága, mint te,~Mi szentebb még tán, mint
142 Lir| hû fiaid hagytak cserbe,~Te hagytad cserbe azokat.~Ellökted
143 Lir| boldogtalan szegény féreg te,~Meggondolád-e, mit jelent
144 Lir| idõ, örök idõ -~Nem-e a te képed ez?~Hátha nem is az
145 Lir| mindenség közbirtokában~Mégis te vagy leggazdagabb.~Tán a
146 Lir| tiszta szív kristálytükrében~Te örömest nézed magad.~Gyönyörködöl,
147 Lir| hogy mit sem ér e,~Csak ha te is helyben hagyod?~Ha, kinek
148 Lir| gyönyörüségem,~S ha ezt nekem te nem hiszed,~Nem igaz-e,
149 Lir| hát a rend a mindenségben!~Te is olyan vagy, mint a nap,~
150 Lir| mégysz a mérhetlen égbe,~Te mindenütt egyetlen, idegen!...~ ~
151 Lir| gondolat.~Mért üdvözíthetnél te mást,~Akárkit, csak nem
152 Lir| lehet rossz, igaztalan.~Te porba vérezõn tiport szív,~
153 Lir| tiport szív,~Nyugodj meg hát te is, szivem.~Itélet napja,
154 Lir| Cím, hatalom, vagyon miért te~Cserébe adnád e hited?”~ ~
155 Lir| Teljes talán, ami határtalan?~Te, aki ülsz ott arany fellegtrónon,~
156 Lir| gyarlón,~Elégedett volnál te egymagad?”~És láthatatlan
157 Lir| kell ez üdvrõl mondanom.~Te elfeledhedd - illik épen -~
158 Lir| Csókolgatja holdfény-testét.~Te se nézhedd ép elmével...~
159 Lir| kínja nagy.~Szép hazádnak te valóban~Leghivebb eszménye
160 Lir| Mindenki üdvezül,~Csak te vagy egyedül.~Hallgass,
161 Lir| mindnek itt akad,~Kíntól csak te magad~Szakadj szivem?!~
162 Lir| II~Ti villámlós szemek,~Te csattanós ajak;~Ti delejdús
163 Lir| Nos, szív, hazafi-szív, te telhetetlen!~Nem hiszed-e,
164 Lir| Jutalmul mást nem kivánva:~A te dicsõségedet.~Szenvedésem
165 Lir| fájdalom?~Hisz tudhatod te azt nagyon jól,~Mi voltakép
166 Lir| kis bolondom, jer hamar, te kis~Cicus, pofozzuk egymást
167 Lir| nem is beszélnek?!~Hogy te vagy az utolsó; mind szabad
168 Lir| mi vagy, mi lesz belõled?~Te egymagad vagy itt inas-ruhában.~
169 Lir| ezer veszély, halál van,~Te jársz elõl, dicsõséget,
170 Lir| szamárbõrt hordja tetszelegve?~S te tûröd ezt mind, tûröd, viseled.~
171 Lir| vészkiáltásaikkal fölkeltettek -~Te egymagad azt onnan fölemelted,~
172 Lir| voltál, a lovast kergetted,~Te fogtad el, akik bekeritettek.~
173 Lir| és vettél be...~Mi vagy te most? Im a szerep cserélve:~
174 Lir| és huzatja a tust,~Kinek te mondád: ik huszár, du Hanswurst...~
175 Lir| nemzedéke,~És nemzetem, ez a te multad képe.~Hogy szám szerint
176 Lir| még fölragyog.~Nem tudsz te tenni, csak mindig nagyot.~
177 Lir| lelemény?~Csodát mivelsz te ott is, hiszem én.~El-elpihen,
178 Lir| ha ember kell a gáton,~Te légy az elsõ az egész világon!~ ~
179 Lir| telt, megtettem érted.~És te nekem nem adtál semmit.~
180 Lir| is csak azt kell látnom,~Te vagy a legnagyobb csoda~
181 Lir| szent könyvérõl tartja:~Te vagy elõttem a Korán;~Minden
182 Lir| agyunk.~Gyorsabban, mint te ádáz börtönödnek~Rázod kérlelhetetlen
183 Lir| tovább!~Lelkemnek, ím ládd, a te rekeszednél~Nem tágasabb
184 Lir| Földi élet, nem-e épen~Ez a te komédiád?~Az idõ, mint e
185 Lir| Veszteségét a világnak -~De te örvendj a cserének.~Szárnyain
186 Lir| Szomoru sivatag a mult.~Csak a te képed él még benne~Csodás,
187 Lir| hibázva az egész világ...~Te elhaló, megújuló sohaj,~
188 Lir| üres végtelen...~- Ez a te földi átkod, én szivem.~
189 Lir| örök elmulás...~Várhadd te már - hiába - a tavaszt!~
190 Lir| is visszahat.~E lélek a te Veszta-templomod.~Oltára
191 Lir| önfeledten.~Úgy tettem, mint te. Szórtam lángom~Mindenfelé,
192 Lir| bevétellel nem törõdtem.~De te, ha emberek megcsaltak,~
193 Lir| legszebbnek.~Én benned éltem, és te bennem.~Te úgy néztél rám,
194 Lir| benned éltem, és te bennem.~Te úgy néztél rám, bármi ére,~
195 Lir| csillagok förödni járnak.~Te nekem a tündérországot~Mutattad
196 Lir| öröklétben,~Légy nagyszerû te a halálban...!~Szeresd a
197 Lir| babonás vakhitbõl,~De mert te igy tetszel magadnak,~Ez
198 Lir| igy tetszel magadnak,~Ez a te fönségedhöz illõ...~...Kifáradt,
199 Lir| napon,~Egyet füttyentve rád,~Te izzó Babylon,~Fülledt poros
200 Lir| megyek,~Meglátlak újra még -~Te kedves, szép, kinek~Képével
201 Lir| Az itt senkit se bánt.~Te másik otthonom,~Te kedves
202 Lir| bánt.~Te másik otthonom,~Te kedves békehely.~Egyetlen
203 Lir| éjjel~ I~Oh, te csodás, dicsõ természet!~
204 Tore| alkotott bár olyat, minõ~Te voltál s hasztalan repül
205 Tore| egy érzelemben.~De ezt meg te nem tudnád~De hasztalan -
206 Tore| egyszer alkotott olyat, minõ~Te voltál s hasztalan repül
207 Tore| végbement~Téged kiformált~Te meghóditottad a földet,
208 Tore| meghóditottad a földet, én az eget~Te életet én csak nevet~Örök
209 Tore| az égbe jutok öröklétbe~Te meghaltál mert az ég helyett~
210 Elbe| Édes egy hazám be nagy a te határod!”~S föltekintve
211 Elbe| olyan szegény ember, mint te!”~„Béla herceg vagyok, Kopasz
212 Elbe| hát apád’ anyádat!~És te elfeledted Hadonár bátyádat?~
213 Elbe| teérted földönfutó árva,~Csak te légy dicsõ, nagy, magyarok
214 Elbe| Tündér ifjuság! mi nagy a te hatalmad!~Sors, elemek dühe
215 Elbe| lyány beszédes szemekkel,~És te szembeszállasz minden szörnyeteggel;~
216 Elbe| már - lovak után indul,~Te nem akarsz kelni édes álmaidbul,~
217 Elbe| is tombolnak, vihognak.~Te szilajon ülsz fel kényes
218 Elbe| meg véle a kerek világot,~Te nem adnád érte beteljesûlt
219 Elbe| húzomba.~„Szomorú és gyászos a te dalod, bátya,~Pedig ha van,
220 Elbe| a mulandóságról -~Mondj te nékem bús dalt, fájót, a
221 Elbe| hajnalt jövendöl.~„Én hiszem, te gyõzesz - szóla lelkesedve,~
222 Elbe| kérdte egyszeribe.~- „Te ne kérdezz - Béla válaszolva
223 Elbe| kevesnek.~„Jõjj segedelmemre - te iszonyú szellem,~Most ohajtlak
224 Elbe| jövendõ - fátyolos képeddel,~S te sivatag jelen alattam -
225 Elbe| korán vagy kegyelmes,~Még a te kegyelmed senkinek sem kedves.~
226 Elbe| S ezt elégnek tartom. Im te magad mondád,~Hogy e párbajtól
227 Elbe| hazudsz. Mást beszélsz, te, szívem,~Dobogásod után
228 Elbe| én gyülöllek,~Azért vagy te ölj meg, avvagy én megöllek.~
229 Elbe| szerelmed ujolag föléled,~S még te a szerelem mennyországát
230 Elbe| mondanám ki?~S ha talán te nem vagy e valláson: állj
231 Elbe| önmagam elõtt utálatos lettem,~Te tettél azzá, ha szörny levék;
232 Elbe| isten parancsolja.~Csak te bocsásd meg, hogy hüségtelen
233 Elbe| így köszönt - ég áldjon!~Te megérdemelted hogy kegyelmet
234 Elbe| nevét vette ajakára.~„A te istened is Krisztus? - szóla
235 Elbe| hiszem már szentül, hogy te fogsz elesni,~S átokul:
236 Elbe| hozd ide õt, hisz úgyis~Te vagy a mester, én csak inasod~
237 Elbe| Kiebrudalt tolakodó” kiáltá.~„Te mesebeli fölfuvalkodott~
238 Elbe| kért,~Legyünk mi eztán te s tu cimborák;~Hisz végre
239 Elbe| Hogy kit? tudod, sõt csak te tudod épen.~Avvagy talán
240 Elbe| értelek...”~ „De kit? S te még~Ezt kérdezed... De hát -
241 Elbe| sem én magam, belátom,~De te se, mázoló barátom,~Még
242 Elbe| barátom,~Patvarba! mit keressz te itt~A Váci utcában, déltájon...~
243 Elbe| hogy „sok a csáb”,~Csücsülj te honn - ma legalább.~
244 Elbe| halad.~ 6~Hja, te e „vénasszony-beszédre”~
245 Elbe| percet épen eltaláltad;~Te köllesz épen most ide.~Uram,
246 Elbe| ördögöt.~ 26~„Te bélpoklos, telhetlen d...
247 Elbe| neked adtam azt egészen,~Te megöléd e keveset,~Jövõmnek
248 Elbe| sors, végzet, véletlen,~Te vagy-e vak, vagy mi vagyunk?~
249 Elbe| barátom,~Hej, szerelmes vagy te, szemeidbõl látom.~No de
250 Elbe| mond neki szerencsét.~„Jaj te golyhó - ugymond -, hisz
251 Elbe| igen közel hozzád,~S ej, te kópé, egy szép leány is
252 Elbe| Nem akarsz megfogni? no ha te nem, meg én.”~Mondja neki
253 Elbe| Fojtogatja csókkal: „Jaj te drága férfi!”~Egyelõre ajkán
254 Elbe| Jaj fiam, nem való vagy te e világra.”~Neki is úgy
255 Elbe| iszalag a fákon.~„Mit csinálsz te itten, jó öreg barátom?”~„
256 Elbe| hû maradok hozzád,~Hogy te mentettél meg, ez legyen
257 Elbe| majd ha közelebb jõ?~No te szegény Jankó, most bizonnyal
258 Elbe| ellen is be sokat vétesz te!~Ha már alacsony is, szûk
259 Elbe| közel vagy sokáig,~Légy te bármi délceg, ez károdra
|