Rész, Fej.
1 Lir| Lassu hangon mondjad el,~Mintha sírom éjjelébõl~Boszuért
2 Lir| Ki nappalom rövidíted,~Mintha idõmet rabolnád;~Végtelen
3 Lir| gondolnám: megdermedett.~Az erdõ mintha hallgatózva~Elfojtaná lélekzetét:~
4 Lir| én nem tudom, mi történt,~Mintha összevegyült volna föld,
5 Lir| összevegyült volna föld, ég;~Mintha a föld és ég mindensége~
6 Lir| hátrahanyatlóba,~Ajka reszket, mintha szólna,~Meg-megzördülnek
7 Lir| a halk szellõ is elbujt,~Mintha valamire várna...~Hallani
8 Lir| maradt a vár bástyáján,~Mintha segitségre hína,~Hébehóba
9 Lir| most~Az is ellenségem!~Mintha ebek csaholnának,~Mire a
10 Lir| Én oly búsnak érzem,~Mintha temetnének;~Mintha temetnének
11 Lir| érzem,~Mintha temetnének;~Mintha temetnének ifjú,~Koránhunyt
12 Lir| ifjú,~Koránhunyt halottat;~Mintha hallanám zörögni~Saját koporsómat!...~ (
13 Lir| Hirtelen hogy elsötétûl!~Mintha állana itélet,~Valakit kivégeznének...~
14 Lir| Tövig átborzadnak rája;~Mintha hóhér keze volna,~Mely szemeiket
15 Lir| Egy-egy levele a fáknak,~Mintha könnyet hullatnának...~Mit
16 Lir| egy~Bogárszemü lyánka.~S mintha e kis lyány az én~Szeretõm
17 Lir| Alszik az ég napja, holdja,~Mintha az is egy pár volna.~Mintha
18 Lir| Mintha az is egy pár volna.~Mintha az is egy pár volna,~Mint
19 Lir| Hajadonfõ néz az égre,~Mintha elégtételt kérne...~Besüvölt
20 Lir| Besüvölt a szél a fûbe,~Mintha velem csúfot ûzne,~A haraszttal
21 Lir| Mereven álló tilalomfa!~- Most mintha fenyves erdõn járnék~Hol
22 Lir| szamócának,~És mit hallott?~Mintha epret szakítnának,~Olyan
23 Lir| vígan,~De õ nem azt hallja,~Mintha szólna messzirõl~A lélekharangja.~
24 Lir| Borújában az égnek,~Úgy tetszik, mintha temetési~Fáklyákat égetnének,~
25 Lir| Alszik együtt mind a három,~S mintha nem is nyomná vétek,~Nyugodtan
26 Lir| Oly rivó piros maiglan,~Mintha most is egyre folyna.~Megorgyilkolt
27 Lir| És a föld úgy hallgat, mintha~Féltené õt minden lépten:~
28 Lir| Integetnek a bús árnyak,~Mintha valami tilalmas~Nehéz titkot
29 Lir| oly csöndes-búsan szól,~Mintha jõne mélybõl, föld alól.~
30 Lir| gyászt hozna a világra.~Mintha a vén idõ mélyen~Azt sóhajtaná
31 Lir| szemeimben.~Én úgy vettem észre, mintha~Szánakozott volna rajtam,~
32 Lir| nap az égen úgy ragyog,~Mintha különös kedve volna...~És
33 Lir| Hanem csak ujjaidon át.~Mintha csak ma történt volna,~Olyan
34 Lir| emlékszem;~És úgy rémlik mégis, mintha~Rég lett volna, nagyon régen...~
35 Lir| lett volna, nagyon régen...~Mintha kérdeztelek volna,~Hogy
36 Lir| vagy csak gondoltam?~És te mintha önfeledve~Hogy szeretsz,
37 Lir| való-e?~Örökké emlékezem rád!~Mintha erdõn járnék, éjjel;~Elõlem
38 Lir| 1860)~ XXXI~Mintha örvény fölött járnék,~Vagy
39 Lir| sarkantyúzott~Csatalovak;~Mintha lenn a pokol mélye~Feldörögne:~
40 Lir| ösvényére~A harcfinak.~S mintha majd itélet napján~Letaszítva~
41 Lir| Majd ismét ugy rémlik, mintha minden ember~Mind meg volna
42 Lir| karjaiban szenderg a csecsemõ,~Mintha csak szopása szakadt volna
43 Lir| És az ajk oly duzzadt,~Mintha a végsõ csók lenne itt elsõvé,~
44 Lir| égne csöndes hamu alatt.~Mintha a hõs harcos kardjával kezében~
45 Lir| tölgy lombjait levágják,~Mintha szabad sasnak tépdelnék
46 Lir| Szíve oly bús lett utána...~Mintha megbüvölte volna~Valaki
47 Lir| édes lángját:~De magában mintha mondta~Volna: nem tudom,
48 Lir| S ropogott elõtte a fû,~Mintha lánggal égett volna;~Most
49 Lir| Ijedõs, sápadt haraszton.~Mintha valamire várna...~És valóban,
50 Lir| Úgy tetszvén tökéleteskép,~Mintha gyöngén reszketõ, nyilt~
51 Lir| rohant el sebbel-lobbal,~Mintha város égne távol~S lángjaiból
52 Lir| azoknak, jaj azoknak.”~Erre, mintha más toronyból~Szólott volna
53 Lir| Csillag sehol; mégis rémlik, mintha rája~A vad, merev zûrben
54 Lir| Hirtelen megállapodék~A szél, mintha hallgatóznék.~Még egyet
55 Lir| Az örökkévalóság napja~Mintha megállott volna itt:~E percet
56 Lir| egy nyugtalan zarándok.~Mintha félne önmagától,~Futna ki
57 Lir| merítsem a vigaszt?~Egyszerre mintha feneketlen~Örvényed látnám:
58 Lir| szorul, szédül fejem.~Majd mintha gyóntató oltárnál~Csak hallok
59 Lir| szél elalszik a falevelen,~Mintha megállna percre idõ, élet, -~
60 Lir| mozdulatlan levegõ meredt, holt.~Mintha befagyna, dermesztõ a csönd.~
61 Lir| befagyna, dermesztõ a csönd.~És mintha megszólamlanék az isten,~
62 Lir| Nem felel, csak mosolyog.~Mintha mosolyogna rajtam,~Gondolván:
63 Lir| néztél rám, oly szerényen,~Mintha mégis ember volnál...~És
64 Lir| áhitattal~Oly szeliden emeli,~Mintha csupa imádsággal~Volnának
65 Lir| Végig a függõ bazalt fal.~Mintha régi füstös képek~Alakjai
66 Lir| mégis... nézem eltünõdve.~Mintha írva volna rája:~E világ
67 Lir| azután egyszerre~Elhallgat, mintha megrettenne,~Hogy megjelen
68 Elbe| nyilás az égen.~Hull a zápor, mintha parancsolva volna,~Szemlátomást
69 Elbe| fekszik boglya közé - ólba,~Mintha tudná, hogy most nem lesz
70 Elbe| hogy ne hagyja itt hazáját.~Mintha hallaná is, amint kérve
71 Elbe| világ végéig kisértlek.” -~Mintha a futó szél ezt susogta
72 Elbe| szél ezt susogta volna...~Mintha Béla szíve fájna alattomba,~
73 Elbe| kifárad a tenger dagálya.~Mintha ezt érezné lova is, a Tátos,~
74 Elbe| csöndes, ehhöz semmi kedve,~Mintha szeretné, ha más ennék helyette.~
75 Elbe| kardcsörrentve ül föl a gazdája,~Mintha rá nagy tettek dicsõsége
76 Elbe| ezekkel.~És úgy tetszett néki, mintha két õrangyal~Intené átlátszó
77 Elbe| szívében nagy hiányosságot.~Mintha a síkság, mely kimaradt
78 Elbe| Lovad csillapitod, az meg mintha tudná~Mi a gondolatod -
79 Elbe| tétováz a szeme,~Pislog, mintha épen szálka volna benne,~
80 Elbe| volt, mint valami zárda,~Mintha a teremtõ a maga számára~
81 Elbe| Hadonár kezében Béla paripája,~Mintha jót érezne, fölnyerítve
82 Elbe| közelgõ ropogás hallatszott,~Mintha buzogánnyal vernék a harasztot,~
83 Elbe| ködében ez a reménycsillag.~Mintha sejtené, hogy el nem veszhet
84 Elbe| le kényeskedve,~Csengve, mintha mindig harcra volna kedve.~
85 Elbe| hõkölt a had csillapodva,~Mintha akaratlan mind egyet gondolna;~
86 Elbe| közeledtén,~Mikor a föld mintha elkészülve várna~Az uralkodó
87 Elbe| vezéri szótlan összenéznek~Mintha valamennyi kérdené magától,~
88 Elbe| lehetne olyan égõ szégyen,~Mintha ezereink közül egy se válna,~
89 Elbe| lélekkel bajtársára tekint,~Mintha mondta volna: mehetünk,
90 Elbe| Magyarország sorsa,~Hiszem, mintha isten sugallotta volna.”~-
91 Elbe| szárnyaiknak éles süvöltése.~Mintha mondaná az idõ az embernek:~„
92 Elbe| sötétlõ vérfoltnak.~Aztán meg mintha a csillagos égboltra~Fekete
93 Elbe| arca fölmeredt az égre,~Mintha némasága feleletet kérne.~
94 Elbe| némasága feleletet kérne.~S mintha csak szívének gyökere lett
95 Elbe| sippant már a sárgarigó.~Mintha mondaná, hogy: keljetek,
96 Elbe| vágya visszatér szivére.~Mintha fû, virágok - balzsamillat-nyelven~
97 Elbe| meg, élj és szeress engem.~Mintha lombok alól vadgalambok
98 Elbe| vezér s tovább mulat, nevet.~Mintha égne, fogy a sült ürü elõle,~
99 Elbe| görbül a nagy méltóságtól,~S mintha elvágyódnék e kevés világból,~
100 Elbe| mohón futja végig lapját -~S mintha órjás kígyó öltögetné nyelvét:~
101 Elbe| ágyamba dõlt, helyemre, mintha ezzel~Azt mondta volna:
102 Elbe| börtönének;~Úgy tetszik, mintha írva volna és~Olvasnám a
103 Elbe| pillanatban és egyszerre, mintha~Hetet-havat repültem volna
104 Elbe| föld, közelít a vég!~És mintha visszalépett volna az~Idõ,
105 Elbe| szükség;~Ellenkezõleg... mintha láttam volna,~Sõt pláne
106 Elbe| 47~Közömbös arccal, mintha õket~Nem látta volna még
107 Elbe| illemet?~ 67~És mintha éktelen zavarja~Nem volna
108 Elbe| csak káprázat?~S valóban mintha erdõt, házat~Forogni látna
109 Elbe| villámpallosát.~Lihegve, fújva, mintha volna~Egy legfelsõbb parancs
110 Elbe| 21~Úgy érzi, mintha a tõrt, melytõl~Olyan sokáig
111 Elbe| Tán a való mûtõ keze.~És mintha érezné, hogy gyógyul,~De
112 Elbe| töredelem...~ 22~Mintha valamit vesztett volna,~
113 Elbe| abban egy szelíd alak.~És mintha ennek biborujja~Egészen
114 Elbe| lelkiismeretét?...~ 25~És mintha eddig aludt volna,~Egyszerre
115 Elbe| Amily nagy, oly tünõ e láz;~Mintha kicsap a kémény lángja~És
116 Elbe| A föld szinén, úgy érzi, mintha~Nem volna lény alávalóbb...~
117 Elbe| való? hogy ki a szüléje?~Mintha sejtené, hogy olyan magaféle.~
118 Elbe| cseléd is hát ha úri fajta?~Mintha ilyen tempó látszanék is
119 Elbe| mennykõbe,~Micsoda arc! mintha nem is élne már a;~Mint
120 Elbe| képet halotton se látott;~S mintha a föld alatt csörgetnének
121 Elbe| mutatóujj megbicsakolja magát.~Mintha amit borral magából kihajtott,~
122 Elbe| úgy kóvályog;~Szemére is mintha ereszkednék hályog.~Melege
123 Elbe| ujja, de egész termetbe~Mintha oda volna fagyva, gémberedve. -~
124 Elbe| föld oly erõsen lefogta,~Mintha lába volna gyökerezve oda,~
125 Elbe| Nekihuzódozik, könnyebb teste-lelke;~Mintha nehéz, gonosz álomból ébredne.~
126 Elbe| veszedelem!~Hogy is menne? Mintha ezer mázsa volna;~Lába oda
127 Elbe| Sõt, ha nyer, még olykor mintha boszus volna.~Óra - gõzhajógép
128 Elbe| kártya hogy áll a kezekbe!~Mintha ujjuk fagytól volna gémberedve.~
129 Elbe| tudni, eleven-e vagy holt?~Mintha rémlett volna, hogy reá
130 Elbe| csókja? - ezt gondolva,~Mintha csak valami megemelte volna.~
131 Elbe| iszony nézni a szemébe.~Teste mintha vasból volna, zireg-zörög;~
132 Elbe| szinte gyönyörködik benne,~Mintha az épen õhozzá illõ lenne.~
133 Elbe| után jön róna,~Ez is, az is mintha véghetetlen volna.~Nézel
134 Elbe| édesanyád többé meg nem látod!~S mintha még nem is vón elég a veszélye,~
135 Elbe| lábas állat közeleg feléje;~Mintha egy négytornyos várhegy
136 Elbe| megindulna,~Reng a határ, mintha földindulás volna.~De a
137 Elbe| sivalkodással; mi az ördög lelte?~Mintha még az volna jobban megijedve.~
138 Elbe| Már utóbb úgy tetszett, mintha voltaképen~Nem is fölfelé,
139 Elbe| szabadba úgy kiröpitette,~Mintha az a mélység egy ágyu lett
140 Elbe| szélhámos cimbora ezt hallja,~Mintha már most félig meg volnának
141 Elbe| bevenni nem átall,~Annyi, mintha ennék paprikát kanállal.~
|