Rész, Fej.
1 Lir| sors vétkivel,~De árulót ember büntetne meg!~Tél van fölöttünk,
2 Lir| Mindent adna, mit csak~Az ember kivánna!...~Lenne nékem
3 Lir| Boldogító csillag ez!~Az ember ha látja, szinte~Szabadabban
4 Lir| Szép lesz, majd ha minden ember~A hazáért kardra kél,~S
5 Lir| Tudjátok-e, hogy magyart még~Egy ember sem bitorolt?~Bûntetõnk
6 Lir| bitorolt?~Bûntetõnk nem földi ember,~A magunk istene volt!~Régen
7 Lir| felszabaditott!”~Így beszél a magyar ember,~Ki habár nem ölt - kiált,~
8 Lir| De amit nem vehetett el ember,~Elrablák azt az évek, napok...~-
9 Lir| haltok?~Önzõ volt és lesz az ember,~Haszon nélkül halni sem
10 Lir| Hitvány volt és lesz az ember...~Egyél, igyál és nevess.~
11 Lir| fölösleges.~Bûnnel telhetetlen ember,~Egyél, igyál és nevess.~
12 Lir| Egyformán „informálgatta”;~Okos ember volt a bíró:~Mindakettõt
13 Lir| Cserebogárként röpködnek.~S ha az ember kedve tartja,~Kalapjával
14 Lir| tájat;~Az a bánat, mit az ember~Érez és nevezni nem mer -~
15 Lir| megérte engem...~És hogy ember e világon~Nem volt ily igaz
16 Lir| vétkes ürügye:~A világ, az ember hibája.~Nem a föld sötét,
17 Lir| hajnalfényben ragyog.~Vagy van ember, aki most is~Megrabolja
18 Lir| csattog,~Eszeveszett öreg ember~Vagdalja belé a kardot.~
19 Lir| Megátkozottabbnak Kainnál~Az ember arca rém nekem.~Gúnyos szemfényök
20 Lir| üdv érne:~Borulnék az elsõ ember kebelére,~Mondván: bajom
21 Lir| angyalarc meredne;~És azonban ember, állat~Szédelegve futosnának,~
22 Lir| a jámbor vala épen~Olyan ember,~Mint ki ugyan sokat tud,
23 Lir| Veti-hányja.~Mondja, hogy a földön ember~Nincs teremtve,~Kit szavával, -
24 Lir| tudja fogni, hogy van~Okos ember~És király, ki e veszélynek~
25 Lir| hangzik háromszor száz~Ezer ember ajakáról.~„Éljen a király!
26 Lir| zérusoknál~Valamivel több az ember.~ ~
27 Lir| engem.~Több vagyok, mint ember, és mégis~Boldogtalanabb
28 Lir| ugy rémlik, mintha minden ember~Mind meg volna halva, el
29 Lir| képe úgy elfeketül,~Mint az ember arca a bitón.~És tán a felséges
30 Lir| gõzhajója, útja:~Csak az ember maga mûve nyomorultja!~Megunott
31 Lir| kardjaikból,~S gépet csinál egyik ember a másikból...~E mostani
32 Lir| gyönge embert,~Hanem erõs ember vitte a vas fegyvert.~Mindörökre
33 Lir| magába van?~Kérdjük tõle: „Ember, jó barát,~Mért sanyargod
34 Lir| Hogyha volna kerek földön~Ember olyan nagy varázsló,~Szegény,
35 Lir| Hallgatott minden körültök,~Ember, állat, fû, virág, fa.~Csak
36 Lir| feléje;~Istenfélõ jámbor ember,~Úrdicsérõ jótét lélek~Félretérítette
37 Lir| A lágyabb végzetet,~Hogy ember helyett csak szerény~Harkálynak
38 Lir| földtül, egyedül;~Kit Isten, ember elhagyott~S hozzátok menekül -~
39 Lir| jól akarta,~Hogy halandó ember ajka,~Teremtõ mûvész ecsetje~
40 Lir| szónak is egy a vége:~Gyönge ember, anya szülte~Hogyha látta,
41 Lir| és nagy, jámbor és gaz,~Ember, büszke, kicsinyhitû:~Emlékezzél
42 Lir| gyarló, szörny az,~S az ember hibával ember:~Emlékezzél
43 Lir| szörny az,~S az ember hibával ember:~Emlékezzél rá, hogy meghalsz.~
44 Lir| Égnek eltévedt árvája,~Ember, gyarló, gonosz, igaz:~E
45 Lir| harcok színhelye,~Hol minden ember katona.~S a született hõs,
46 Lir| borzalommal tölti lelkem el...~Ó, ember, ember! ki szeretteid~Emlékkövére,
47 Lir| tölti lelkem el...~Ó, ember, ember! ki szeretteid~Emlékkövére,
48 Lir| örökkévaló élet következik;~Ember, boldogtalan szegény féreg
49 Lir| integetnek~Fenyegetõleg: ember, ember,~Ki ide tévedél,
50 Lir| integetnek~Fenyegetõleg: ember, ember,~Ki ide tévedél, ragadd
51 Lir| Örökké forog a nyárson?~Rajta ember, állat, féreg,~Meghal-e
52 Lir| se tovább,~Vagy itten az ember csak öltözik át?~Mi itten
53 Lir| lehull a levél!~Hiába hisz ember, hiába remél?~Hát semmi,
54 Lir| Soha nem érti földi ész.~Az ember e világra mért jött?~Mért
55 Lir| Azt jelenti az az árnyék:~Ember, nézz meg engemet.~Földi
56 Lir| Kis bujár hab mit gagyog?~„Ember, ember, ide nézz rám,~Lettem
57 Lir| hab mit gagyog?~„Ember, ember, ide nézz rám,~Lettem és
58 Lir| végtelen,~S újra többé itt az ember~Soha többé nem jelen?~Kiderül
59 Lir| szerényen,~Mintha mégis ember volnál...~És ha tündér? -
60 Lir| az ásót.~Dologra is, ha ember kell a gáton,~Te légy az
61 Lir| Elmerengve tépelõdöm,~Mi az ember itt e földön,~És a nagy
62 Lir| meg kiosztják.~Porszem, ember, falevél, mind~Megannyi
63 Lir| született, mind eltünik, elmúl;~Ember, fû, virág; árnyék, falevél...~
64 Lir| újabb gyötrelem, pokol;~Az ember még aztán is fuldokol;~Egymás
65 Lir| vet a halálnak.~Oh hogy az ember élve szolga, rab,~Még hullájában
66 Lir| látni többé a napot soha!~Ember, mulandó, koldus vagy király,~
67 Lir| szabad a vásár.~Most õ is ember, mint a többi,~Egy közönséges
68 Lir| gondolataiba mélyed:~Hogy ím hát ember itt is élhet!~Ez alacsony,
69 Lir| Hát mi kéne? Semmi!”~Egy ember, akinek nincs semmije,~És
70 Lir| Nem hatolt át a szél.~Az ember itt csupán~Csak él, csak
71 Elbe| alatt vagyon~A jószágos ember örül igen nagyon.~És örül
72 Elbe| nem egyedül járja,~Akad ember mindig - földönfutó párja!~
73 Elbe| trónján, - jámbor, istenfélõ~Ember, nagy keresztény - magyar
74 Elbe| volt a tájék, itt-ott lakta ember,~A természet bája volt rajt
75 Elbe| is voltam olyan szegény ember, mint te!”~„Béla herceg
76 Elbe| Háromezer sátoralja magyar ember~Nem fér el a Dunán - de
77 Elbe| mondhatlan bübáj van.~Az ember mikéntha lépne a templomba,~
78 Elbe| meg mást~Gyilkol - és az ember? - valamennyit s egymást.~
79 Elbe| rettentõ és miben ártalom van,~Ember és szörnyekben, földön és
80 Elbe| mit érne,~Messzirõl jött ember lel kevés hitelre.~Vagyok
81 Elbe| hazáért,~Most gyülöl az ember egyenest magáért.~Kacér
82 Elbe| legalább hõs volt benn az ember,~Nem pénz volt a bálvány,
83 Elbe| Csak annyit tudok, hogy ember és nem isten.~S ezt elégnek
84 Elbe| ösmert rettegett istenség:~Az ember haragját, - futásuk a mentség.~
85 Elbe| vajjon nem dörög-e? -~Minden ember, aki sátorán kül álla~S
86 Elbe| kezdjem el? Hol legsûrûbb az ember?~No hát mit vétett a rakparti „
87 Elbe| számára, legalább ameddig~Egy ember él e föld szinén. Ne lássák,~
88 Elbe| egyáltalán~Mért él e földön ember kivülem?~Vagy nem eléggé
89 Elbe| éden,~Míg rajta egy pár ember él csupán. -~Hárman sokan
90 Elbe| marcangolni...~Hiszen még annyi ember él... S ki tudja,~Ha nincs-e
91 Elbe| gondolat nyila:~Hogy ím, ez ember, ím e földi lény,~Még csak
92 Elbe| divat.~Alatta mindig egy az ember,~A szenvedély s az indulat.~
93 Elbe| nem is nemes;~Lehet ily ember érdekes?~ 34~
94 Elbe| holdsütött nyilásból,~Alakra ember, de nagyobb,~Miként ha vón’
95 Elbe| Országremény! mert hát az ember~Csak a jelen után itél.~
96 Elbe| majom.~Ha, mint õ, olyan az ember mind,~A tébolydába zárják
97 Elbe| Felebarátja ablakánál~Az ember nem gyalázkodik.~S eszébe
98 Elbe| amelybe ha tekint,~Halandó ember veszve mind.~
99 Elbe| földön ez lehet?~Hja akkor én ember leszek.”~ 9~Mert
100 Elbe| szíve, erõs a szerelme;~Ember legyen, aki õt megérdemelje.~„
101 Elbe| örök szerelembe?~Olyan igaz ember, minõre én vágyom,~Ha van
102 Elbe| magamba föltettem~Gazdag ember legyen, aki elvesz engem.”~
103 Elbe| a számadót megölje,~Okos ember mégis érthetett belõle.~
104 Elbe| becsület nem sok, ha szegény az ember.~Hát ez is hol szerzett
105 Elbe| oly nagyon, nagyon boldog ember!~Úgy egy röpke percig szemeit
106 Elbe| egyszerre gazdag, boldog ember; - az ám,~Csakhogy megint
107 Elbe| sápadt arcu nyurga, száraz ember~Hosszu ujjaival épen kártyát
108 Elbe| füstös nyakával;~De amit ez ember elõtte véghez vitt,~Neki
109 Elbe| megint egy nála bátrabb ember!~Már megint egy dolog, mit
110 Elbe| állna ellen neki?~Ide is ember köll; nem gyerekség ám az,~
111 Elbe| vagy~A három erõs ember~Elsõ rész~Biz akármit mondjon
112 Elbe| várnom,~Mig egy olyan erõs ember nem jön erre,~Ki e szikla-sírom
113 Elbe| Mind kitér elõlük messze, ember, állat.~Oroszlánok, mérges
114 Elbe| pusztább lett a vidék.~Nem hogy ember, még a madár se járt itt
115 Elbe| bír azzal semmi fölvilági ember.~Haj pedig dühös lesz, ha
116 Elbe| reá támad.~Nem tudhatni: ember vagy fene vadállat.~Mint
117 Elbe| látnak maguk elõtt.~Alakjára ember, hanem hogy mekkora!~Bizony
118 Elbe| a határa,~Melyen túl az ember a bolondját járja.~De hát
119 Elbe| utóljára,~Ha az égig ér is, ember a formája!~Ha csak anya
120 Elbe| csak anya szülte, ha csak ember fia,~Nem szabad elõle neki
121 Elbe| közelebb megy,~Látja, hogy az ember voltaképen nem egy,~De talán
122 Elbe| fönn, ahol emez termett.~Jó ember a jóban bizakodni szeret,~
123 Elbe| biz õ is, mint más okos ember.~Ésszel ellenkezõt csak
124 Elbe| sebesen, csomóba.~Azt hinné az ember, izzé-porrá törve~Zuhan
125 Elbe| karja.~Nem is csoda, ha az ember meggondolja,~Sebesebb volt,
126 Elbe| mi szép volt ottan!~Soha ember nem járt ilyen léghajóban.~
127 Elbe| Mégis ennek sírját mennyi ember ássa.~Mert hogy nagyot fordult
128 Elbe| több a munka,~Tízszerannyi ember megy a háborúba.~Új vívmányok
129 Elbe| kel, kincset lel.~De hogy ember ezt a szabályt követhesse,~
130 Elbe| csecsemõ-korban, meg ha az ember vén.~Mikor „még” nincsen,
131 Elbe| kiváltkép észbeli munkára.~Az ember ilyenkor leginkább alkalmas,~
132 Elbe| gyógyfürdõt használ beteg ember,~Ez aztán egy egész tudományos
133 Elbe| essék baj semmi.~Minden ember, aki jól vigyáz magára~S
134 Elbe| persze a sok délceg ifju ember,~Amikor még benne a vér
135 Elbe| olyan drága?~Mint a gyarló ember két szeme világa?~Mégis
136 Elbe| a kovács kohója,~Ha az ember magát okosan nem óvja,~Az
137 Elbe| élvezetnek általános kulcsa:~Az ember fölöttébb hosszúra ne nyujtsa.~
138 Elbe| ilyen léghuzamnak.~Mint az ember, kinek legnagyobb a szája,~
139 Elbe| tizet, százat.~Sok fiatal ember így magát megrontja,~Egy
|