Rész, Fej.
1 Lir| Zeng a dal, - de rajta~Õ föl nem vidul.~Meg-megrázza
2 Lir| tirajtatok...~Átokra hívom föl anyátokat,~A hazát, kit
3 Lir| III~Föl vagytok írva! - Tudjuk,
4 Lir| meghalni sem lehetett!~Keljetek föl régi sírok lelkei,~Elrabolt
5 Lir| világon.~Kétszer ébresztéd föl a világot;~Mind a kétszer
6 Lir| hõst nem szülhetek.~Virad: föl! föl! Mi haszna várnók~A
7 Lir| nem szülhetek.~Virad: föl! föl! Mi haszna várnók~A fejlõdõ
8 Lir| kiszenvedett nép,~Oh emeld föl homlokod!~Nézz az égre istenedhez,~
9 Lir| hegyeken~Újabb csillag kel föl énnekem.~Szerelmemnek fényes
10 Lir| álom...~Könyörülj, végy föl karodra,~Tarka képes országodba.~
11 Lir| nappal minden valóságával~Föl nem ér egy csöndes éjre
12 Lir| Lánccsörgés hogy hallanék föl?~Heted napja van idelenn~
13 Lir| Még egyszer nem vehetlek föl!~Én szerelmem, imádottam,~
14 Lir| Földet ingató villámok,~Még föl is ébresztenének~Egy-egy
15 Lir| ellenségid takarja;~Háborodva kél föl a szél~S viszi a lángot
16 Lir| ajtód?...~Ég a váralj, föl van gyujtva.~Már a kaput
17 Lir| Kiriglár bég épen akkor~Tolta föl fejét elõre,~Az aztán a
18 Lir| halálom.~Ne ébredjek én föl, róla álmodozva,~Hadd vigyem
19 Lir| kristálytengerben.~Napvilágom, kelj föl énfölém!~Nézd magad lelkem
20 Lir| a sarat,~Mely nem fogja föl a sugarat!~ (
21 Lir| gyõzelem;~Büszkén emelem föl még fejem.~Élj örömben,
22 Lir| már! és azután~Többé a nap föl nem kelne!...~ (
23 Lir| haraggal.~Diadalban kacagjon föl~Rá a világ, - mit én bánom!~
24 Lir| is durcás képpel~Nézett föl a jó istenre -~S arra kérte,
25 Lir| Ameddig csak sejt, de egészben föl nem fog.~Egyedüliségem zordon
26 Lir| egész földi nemzedéknek~Föl nem éri tündér látományom
27 Lir| neved.~De, mint az istent, föl nem fognak,~S imádnak bár,
28 Lir| Eredj, hívem, nagy Mátyáshoz~Föl Budára,~Mondd, törökök ura
29 Lir| elcserélhetnõk a sort:~Éledjetek föl, s legyek én a por,~Mit
30 Lir| hivek.~Nincs mért keressen föl a kalmár,~S rablócsapat
31 Lir| Ajk nem mesél, s mit írna föl könyv~Hogy vérünk is volt -
32 Lir| gyász, a dal.~Ami megholt, föl nem támad.~Haszontalan minden
33 Lir| Ha nem igaz, jer, mosd föl azt a vért.~Csak légy vidám,
34 Lir| Forrás a réten nekem fakad föl,~A csalogány is nekem dalol;~
35 Lir| tetemboly~Sírja alatt ott lel föl majd~Irmagul egyet, aki
36 Lir| lányok,~Emlékezet! költsd föl ezt a szép világot!~Mint
37 Lir| földi hála nem kell -~Vedd föl lelkemet, ha tetszik, énekemmel!~ ~
38 Lir| Térítették, integették:~Föl se vette, meg se állt rá.~
39 Lir| hanggal,~Mely a földrõl föl egészen~Fölhat a magas egekbe.~
40 Lir| nagy~Titok sûrü fátyolát föl~Soha, soha nem lebbenti...~ ~
41 Lir| fényle ki.~Itten szemeit föl s fátyolára veti.~Az volt
42 Lir| Szeretnék úgy meghalni ott,~Hogy föl se költsön engemet soha,~
43 Lir| szolgált katonát.~Lemegy az, föl is ér; beszélne már;~De
44 Lir| feje volt,~Esze nélkül jött föl: tébolyodott!~Megy harmadik
45 Lir| De mi haszna, az meg már föl sem ért.~Ne senki be többet!
46 Lir| kutatásra készti~A világrend még föl nem fedezett~Nagy titkainak
47 Lir| kik még el sem érhetik,~Föl sem foghatják õket, egyedül~
48 Lir| szórja sugarát;~Azért még föl nem olvadok.~De néha csöndes
49 Lir| Ez a világ örök zsibaj;~Föl sem veszi érzelminket.~Boldog,
50 Lir| forog;~Korongján mennyi a »föl«, épen~Csak annyi az »alá«
51 Lir| Rám a sarat, port verve föl.~Titeket bámul kegysovár
52 Lir| Sebaj! azért ne panaszold föl,~Szivem, csak valld meg
53 Lir| Holt halavány emelkednek föl;~Kik, mert e földön mennyet
54 Lir| Föltétel a kikiáltási ár.~Föl és alá tud hizelegni szebben~
55 Lir| õrült becsület, szemérem!~Föl a kabinba, hol a szûz ajak?~
56 Lir| szekér borostyán nem ér föl~Egy kis maroknyi szerelemmel.~ ~
57 Lir| Hogy mint kisértet kelj föl, eltemet.~Leszögeli, lezárja
58 Lir| koldus vagy király,~Emeld föl és hordd magasan fejed!~
59 Lir| I~Innen föl a Szírius csillagáig,~E
60 Lir| Csodálatos jelenség tûn föl:~Az égnek a mérhetlen léget~
61 Lir| bár tudja jól,~Amit keres, föl nem találja,~Hiába fárad,
62 Tore| csábos képek~Mi láttára mered föl égnek a fa~Effélét a férfi
63 Elbe| Gyorsan tünedezõ síkon - föl a bércnek.~Jön süvöltve
64 Elbe| hiába~Kérte ki a bút, hogy föl ne üljön rája;~Mert akit
65 Elbe| De ha kardcsörrentve ül föl a gazdája,~Mintha rá nagy
66 Elbe| nagyon szerette,~A meredeken föl gyalog járt mellette)~Egyet-egyet
67 Elbe| mehessen majd ha ura ül föl.~- Puszta volt a tájék,
68 Elbe| Mostan a hajszását húzta föl cselõre,~Mint szélingatott
69 Elbe| Bükkfatõbül ábdált csutorát emelt föl,~S csöndes hangon így szólt: „
70 Elbe| nagy Árpád mégsem kelhet föl a sirbul!~Háromezer sátoralja
71 Elbe| vérüktõl felforr az gyakorta,~Föl a bosszuálló egekig hánykodva!”~
72 Elbe| csillagja, mely ragyogva kel föl,~S a sötét világnak szép
73 Elbe| sógorokra.~A puskapor úgyis föl van már találva,~Legnagyobb
74 Elbe| fölkerekedtek,~És vidám beszéd közt föl a várba mentek;~Hol az érkezõket
75 Elbe| csak nem fogta be az álom,~Föl s le nyugtalan járt sok
76 Elbe| végignézett~A király - nem adva föl a reménységet.~És amint
77 Elbe| jobban fáj, mint néked.~Ródd föl ezt ne nékem, hanem a végzetnek,~
78 Elbe| erõs nem könnyen gerjed föl haragra.~Béla fõvezér is
79 Elbe| társának végütését pajzsa~Fogta föl, - mint villám láttalan
80 Elbe| Béla gyõzedelmét veszi föl hangjára,~S láthatlan futással
81 Elbe| a dicsõség napját küldi föl vezérül;~A legerõsebb és
82 Elbe| leborult - s nem is kelt föl többet...~Késõbb Endre bátya
83 Elbe| Mely most elõször tûnt föl oly szegénynek,~Szûknek,
84 Elbe| A halál~Boszúsan kapta föl s mint aki gyilkos~Élére
85 Elbe| koponyámba~Ütötte volna föl vezéri sátrát~A világeseményeket
86 Elbe| zavart csoportja tünedez föl~A majd rövid, majd végtelennek
87 Elbe| Afrodíte a habokból,~Merült föl a már medreikbe térõ~Vizekbõl
88 Elbe| villámló szemekkel~Ijedt föl Izidóra éleset~Sikoltva...~~
89 Elbe| Megsértett büszkeségem lázadott föl,~Ez a halálosan sebzett
90 Elbe| ismeretlen üstökös~Csillagja tûnt föl lelkem éjjelén.~Hah! hátha
91 Elbe| jól tölté napjait!~Talán föl is találta végre már~Az
92 Elbe| villámló szemekkel~Ijedt föl Izidóra éleset~Sikoltva” -
93 Elbe| erre, ámde~Ha jól fogom föl szenvedélyed és~Lovagiasságod
94 Elbe| elõtt, hüljön ki és egyék föl~A férgek; sõt még én tovább
95 Elbe| saját egyetlen~Elõnyét adta föl... Növekvõ dühhel~Rohant
96 Elbe| s míg balkezemmel~Fogtam föl a fejemre mért csapást,
97 Elbe| ki nem gyuladhatok,~Míg föl nem épít új tavasz keze.~
98 Elbe| vagyok szögezve mindörökre,~S föl se kelek többé soha!...~
99 Elbe| Egymásra fanyarul mosolygnak,~Föl és alá elsompolyognak~És
100 Elbe| tájat kedvelõ.~Kalauzúl föl a hegyekre~Vadászva, járt-kelt
101 Elbe| A lányka rémülten sikolt föl,~Elsápad, majd meg elpirúl.~
102 Elbe| kanál? Fi donc!” kiált föl~A most divó szokás fia,~
103 Elbe| fölébredt...~S Etelke kelté föl, mi több:~Tüzes vasával
104 Elbe| ilyen szépség napja kelt föl~És ragyogott már jó korán,~
105 Elbe| Sz kolosszál!”~Kiált föl. - „Ily eset miatt!”~Ernõ
106 Elbe| Mely Rómát gyujtogatta föl.~Van, aki fölkiált akárhány,~
107 Elbe| gazda, a természet~Kelt föl tehát egyenesen...~Mert
108 Elbe| többé már, ha~Csak újra föl nem keverik.~A mindenség
109 Elbe| lángja~Így csapkodott az égre föl.~Szélsõségének lajtorjája~
110 Elbe| kell...~Mért büszkesége föl nem támad~S korbáccsal õt
111 Elbe| kínnal, mit egy könny ébreszt föl~Egy csalódott leány szemébõl:~
112 Elbe| Afroditei mosolya,~Kegye nem ér föl, nem soha!”~
113 Elbe| az idõt felejtsék,~Hányja föl a kártyát, mond neki szerencsét.~„
114 Elbe| pisztolyai töltve.~Kapja föl, az ajtón hirtelen kiszökve:~
115 Elbe| maradt, felöltõje,~Alig vette föl, már meg kinõtt belõle.~
116 Elbe| Egymást kiabálva meredez föl árván.~Ahogy szerte néz
117 Elbe| hurkolta szikla oldalába.~Föl is út, alá is, menne már,
118 Elbe| szállt mindig magasabbra,~Föl a felhõkön túl; haj mi szép
119 Elbe| adta isten.~Nem én találtam föl e sok jó tanácsot,~Én csak
120 Elbe| hiszed.~Ha kivált mozgástól föl vagy melegedve,~Tüdõlobot
121 Elbe| ennél.~Azonkívül, hogyha föl vagy ingerülve,~Semmiféle
122 Elbe| Mielõtt kimennél, öltözz föl melegen,~Mert kimelegedve
|