Rész,  Fej.

1501  Lir|             elõttünk,~Kiterítve mereven.~A hideg, a téli éjben,~Csillagoltó
1502  Lir|              Kiterítve mereven.~A hideg, a téli éjben,~Csillagoltó
1503  Lir|       sötétségben~Mi vagyunk még éberen.~A sirásban elfáradt már~Valamennyi
1504  Lir|                volnánk ébren,~Hanem mert a torban, éhen,~Rágódunk a
1505  Lir|                 a torban, éhen,~Rágódunk a csontokon.~A csontokon sem
1506  Lir|              éhen,~Rágódunk a csontokon.~A csontokon sem rágódnánk,~
1507  Lir|               sem rágódnánk,~De hát - ez a kenyerünk.~Nem maradt ránk
1508  Lir|                dús örökség;~Fizet minket a nemzetség,~Ha sírunk, énekelünk.~
1509  Lir|                 se kell majd.~„Elég volt a gyász, a dal.~Ami megholt,
1510  Lir|                majd.~„Elég volt a gyász, a dal.~Ami megholt, föl nem
1511  Lir|             legtöbbet örökölt,~Annak van a legjobb kedve;~Ott van a
1512  Lir|                 a legjobb kedve;~Ott van a mult elfeledve,~És eladva
1513  Lir|                  elfeledve,~És eladva az a föld,~Hol pihennek a nagy
1514  Lir|                  az a föld,~Hol pihennek a nagy õsök,~Kik szerezték
1515  Lir|       hihetetlent,~El se merjük mondani.~A holt szeme félig nyitva;~
1516  Lir|                  S lehetne még valami...~A nagy tenger éjszakába~Ki-kinézünk
1517  Lir|                  hány az óra,~Hallgatunk a kakasszóra,~Merengünk egy
1518  Lir|              Hogy ha megvirradna már!~De a hajnal csak nem pirkad,~
1519  Lir|                  késõ minden -~Mozdulhat a tetszhalott!...~ ~
1520  Lir|            lelkemet.~No de egyet fordult a kerék.~Lett gunyám, megevõ
1521  Lir|               falatom.~Bezzeg öljt kiált a csõcselék,~Fölakad a kenyér
1522  Lir|               kiált a csõcselék,~Fölakad a kenyér torkomon.~Akik elõbb
1523  Lir|             tegyek?~Legjobb lesz tán, ha a kutyáknak~Vetem e panaszos
1524  Lir|            Csöndes egész világ, béke van a földön.~Édesen szendregve
1525  Lir|               Édesen szendregve pihennek a népek.~Mint a forró nyári
1526  Lir|        szendregve pihennek a népek.~Mint a forró nyári dél a néma erdõn,~
1527  Lir|                   Mint a forró nyári dél a néma erdõn,~Olyan a föld,
1528  Lir|                  dél a néma erdõn,~Olyan a föld, s olyan édes most
1529  Lir|                 alvó nyáj kolompja,~Mert a szemtelen légy mostan lakomázik:~
1530  Lir|             elnyomja,~Csúszó-mászó féreg a fülébe mászik.~Egy-egy alvó
1531  Lir|                  S gyönge nyögést hallat a fához ütõdve;~Az is elenyészik
1532  Lir|                 vagyok ébren, engem éget a nap;~Nekem fáj a sugár,
1533  Lir|              engem éget a nap;~Nekem fáj a sugár, mely hiába ragyog,~
1534  Lir|                 én is megmeredve.~Ijeszt a csöndesség, s szólni mégis
1535  Lir|                Hallgatózom, hogyan zsong a sok koporsó;~Bennem az undortól
1536  Lir|             Bennem az undortól rezzen át a lélek,~Hallom, a rút féreg
1537  Lir|               rezzen át a lélek,~Hallom, a rút féreg hogyan õröl, morzsol!~
1538  Lir|            Egymást érve, némán feküsznek a holtak.~Mind olyan mosolyban
1539  Lir|                 Anyja karjaiban szenderg a csecsemõ,~Mintha csak szopása
1540  Lir|                   Kedvesének kezét fogja a szeretõ,~S tündér csengetyûnek
1541  Lir|                  ajk oly duzzadt,~Mintha a végsõ csók lenne itt elsõvé,~
1542  Lir|                 lenne itt elsõvé,~S mint a parázs égne csöndes hamu
1543  Lir|               csöndes hamu alatt.~Mintha a hõs harcos kardjával kezében~
1544  Lir|                  még itt is dicsekednék.~A fukar még érzi ezreit zsebében,~
1545  Lir|                még érzi ezreit zsebében,~A hitbuzgó mondja: ott fönn
1546  Lir|            hitbuzgó mondja: ott fönn vár a mennyég!~Haza, emberiség,
1547  Lir|               hit,~Egyik megjutalmaz, ha a másik megcsal.~Egyiktõl
1548  Lir|               egyetlen egy ajak.~Csöndes a levegõ, az éj csillagtalan,~
1549  Lir|                   éltek,~S testben, mint a fû, fa, bogár, halhatlanok.~-
1550  Lir|                  most fönn az égen,~Nézi a bámész föld nagy mohón.~
1551  Lir|                  bámész föld nagy mohón.~A nap képe úgy elfeketül,~
1552  Lir|            elfeketül,~Mint az ember arca a bitón.~És tán a felséges
1553  Lir|               ember arca a bitón.~És tán a felséges padláson~Inganak
1554  Lir|                  padláson~Inganak is már a gerendák.~Biz e rozzant
1555  Lir|                föld még szétmállik,~Mint a nagy tudósok jósolák.~Ami
1556  Lir|               epreit.~Hátha nem hazudnak a jelek?~Jer ölembe, szép
1557  Lir|          szerelmesem,~Aztán romba dõlhet a világ:~Karjaid közt észre
1558  Lir|                                          A sírból~Élõ virágom, oh,
1559  Lir|            Csöndes vidék ez; hallom, mit a szél~Fölöttem a virágokkal
1560  Lir|              hallom, mit a szél~Fölöttem a virágokkal beszél;~A fû
1561  Lir|            Fölöttem a virágokkal beszél;~A fû is oly szép altatót zenél.~
1562  Lir|                 már énnekem.~Nem fáj már a fejem, szivem se fáj;~Mégis,
1563  Lir|              menj, megállj!~Tégy valamit a derekam alá.~A vér, ami
1564  Lir|              Tégy valamit a derekam alá.~A vér, ami szivembõl kirohant,~
1565  Lir|                ott, úgy borzogat.~Oh, az a vér azt súgja egyre még:~
1566  Lir|                  igaz, jer, mosd föl azt a vért.~Csak légy vidám, járj-kelj
1567  Lir|               Csak légy vidám, járj-kelj a nap alatt.~Légy hûtlen ott:
1568  Lir|                Oszt - te is itt vagy már a föld alatt.~Csak azután
1569  Lir|                tudom én.~Jó hûvös takaró a szemfödél.~Ó, jöjj, siess
1570  Lir|                szemfödél.~Ó, jöjj, siess a tánccal odafenn.~Mi jó az
1571  Lir|                Szikráin nevetek:~Elõttem a szép mult -~S könyeim peregnek.~ ~
1572  Lir|                  elõtt~Nekem ragyog csak a nap az égen~Ez a föld nekem
1573  Lir|             ragyog csak a nap az égen~Ez a föld nekem fizet adót.~Nevezzetek
1574  Lir|               vagyok.~Nekem zöldülnek ki a vetések,~Nekem nyílik ki
1575  Lir|                 vetések,~Nekem nyílik ki a rózsa mind;~Nekem költ apróságot
1576  Lir|               mind;~Nekem költ apróságot a fészek;~A hold is fényt
1577  Lir|                 költ apróságot a fészek;~A hold is fényt csak utamra
1578  Lir|                 csak utamra hint.~Forrás a réten nekem fakad föl,~A
1579  Lir|                 a réten nekem fakad föl,~A csalogány is nekem dalol;~
1580  Lir|              nekem jövendöl~Bujós kakukk a lomb alól.~Nekem sötétül
1581  Lir|              lomb alól.~Nekem sötétül be a zöld erdõ,~Arcomra ömleszt
1582  Lir|                   Engem legyezve szolgál a szellõ,~Rám mosolyognak
1583  Lir|                  szellõ,~Rám mosolyognak a csillagok.~Kedves hírt hoznak
1584  Lir|                 galambok,~Alattam délceg a paripa.~Örömkönnyeznek fübársonyos
1585  Lir|               fübársonyos partok~Fürödve a nap sugáriba’.~Mindent,
1586  Lir|                                          A csüggedetlen~Kérditek õt
1587  Lir|               már csak „hasznos” van.~És a tömegek kicsinye, nagyja~
1588  Lir|             kicsinye, nagyja~Aranyat kér a templomban.~Kishitûek! a
1589  Lir|                 a templomban.~Kishitûek! a kárhozat és üdv~Itt csak
1590  Lir|                 kárhozat és üdv~Itt csak a napnak nyugtán jön,~S a
1591  Lir|                  a napnak nyugtán jön,~S a nagyok napja, nem rövid
1592  Lir|                 rövid élet~Napja, letûnõ a földön.~Hulljon a romlás
1593  Lir|                 letûnõ a földön.~Hulljon a romlás kéntüzesõje;~Mint
1594  Lir|                  Sodomát, temessen el;~S a kiégett hit, szeretet hamva~
1595  Lir|               hit, szeretet hamva~Legyen a tartós szemfödel.~Múlnak
1596  Lir|                  fölötte~Összeomolva már a föld:~És a mezõ s bérc röpke
1597  Lir|               Összeomolva már a föld:~És a mezõ s bérc röpke patakja~
1598  Lir|            utókor jobb fia, népe,~S mint a jelen õs Pompéjit,~Rendre
1599  Lir|                halt.~És kezei közt látva a zászlót,~Mit kitagad most
1600  Lir|            ezernyi szolgatetem közt~Lesz a jelenbõl egy - szobor!~ ~
1601  Lir|            költõi beszélynek~Egyenes már a föld, ahol õk pihennek;~
1602  Lir|               pihennek;~Hamva rég elhült a tüzes szerelemnek.~Rohanó
1603  Lir|               számra;~Újdonúj világ kelt a régi nyomára.~Haj! az idõ
1604  Lir|                   Roskadozott, vénült... a jó isten tudja.~Csak nem
1605  Lir|                 jobban;~E világ törvénye a változandóság.~Jó helyébe
1606  Lir|                  földi dolgok:~Beomolnak a rég jeltelen sírdombok;~
1607  Lir|            rakott veszedelmes útak,~Mint a csíkos vászon, szépen kisimulnak.~
1608  Lir|                helyett gyomornak szolgál a természet,~Nem lel abban
1609  Lir|              Fösvényül lerántják ereszét a háznak,~Hol utasok máskor
1610  Lir|              Megunott az élet, rettegett a halál:~Vigasztalást egyik
1611  Lir|                 gépet csinál egyik ember a másikból...~E mostani világ
1612  Lir|                kardját rosda foga marja.~A helyett most a pénzt rakják
1613  Lir|               foga marja.~A helyett most a pénzt rakják hüvelyébe...~
1614  Lir|           hüvelyébe...~Jobb is! nem való a kés - gyerek kezébe!~Ah
1615  Lir|               satnya korból mirõl szólna a dal?~Emlékezet szárnya!
1616  Lir|                  Vissza oda, hol nem vas a gyönge embert,~Hanem erõs
1617  Lir|                   Hanem erõs ember vitte a vas fegyvert.~Mindörökre
1618  Lir|             Tántoríthatlan szív dobogott a mellben,~És sírig szerettek
1619  Lir|                Emlékezet! költsd föl ezt a szép világot!~Mint szerelmi
1620  Lir|               borul csodatévõ álom,~S én a mult idõket, õseimet látom.~
1621  Lir|               tápláltad,~Áldd meg énekét a gyönge unokának!~Oszt ha
1622  Lir|          kedvesen fogadták~Énekemet fönn a halhatatlan apák:~- Úgy
1623  Lir|                                          A cimbalmos~,Nem is rendes
1624  Lir|            kacsingat jobbra, balra;~Hogy a bagoly rugná széjjel -~Hej,
1625  Lir|                 rajkó, porzik az út!~Jön a vendég, a gavallér.~Pöng
1626  Lir|              porzik az út!~Jön a vendég, a gavallér.~Pöng a sarkantyúja
1627  Lir|                 vendég, a gavallér.~Pöng a sarkantyúja még ma,~A zsebemben
1628  Lir|               Pöng a sarkantyúja még ma,~A zsebemben meg a tallér.~
1629  Lir|                  még ma,~A zsebemben meg a tallér.~Gyomrocskádra ünnep
1630  Lir|                 már!~Ne sírj, purdé, jön a balek.~Csakhogy még most
1631  Lir|                  már Bodri is, ládd!~Hol a verõm - ugorj fattya!’~„
1632  Lir|               gyalázatos élet!’~Zokogják a sovány húrok;~Eb nem ugat,
1633  Lir|          szintugy kurjog...~Bodri vonít, a rajkó sír.~Hogy az éneket
1634  Lir|                az éneket ne hallja,~Veri a húrt, ráfülelve -~„Hej Nagyida,
1635  Lir|            délebédnek,~Fellegek közé dõl a nap~Förgeteg gyûl, menkõ,
1636  Lir|            koldúst hajt.~Huszast vált be a csárdásnál,~Dáde szeme villámlik
1637  Lir|             villámlik rajt -~Szól azután a cimbalom,~Ameddig a huszasban
1638  Lir|               azután a cimbalom,~Ameddig a huszasban tart.~ ~
1639  Lir|           Boroszlói tábor~Azok voltak ám a hõsök,~Azok voltak ám vitézek!~
1640  Lir|                 vitézek!~Akkor volt nagy a magyar név,~Amikoron azok
1641  Lir|                 rivaltak örömükben,~Mint a lakodalom népe.~Ami most
1642  Lir|                 lakodalom népe.~Ami most a lakodalom,~Az is volt a
1643  Lir|                  a lakodalom,~Az is volt a csata akkor;~Az ellenség
1644  Lir|               volt az,~Ami most tinektek a bor.~Fenséges volt a zenéjük;~
1645  Lir|            tinektek a bor.~Fenséges volt a zenéjük;~Ágyudörgés, harckiáltás;~
1646  Lir|                 Ágyudörgés, harckiáltás;~A kivívott gyõzelemre~Felköszöntés: „
1647  Lir|                  Mátyás!”~Azok voltak ám a hõsök,~Azok voltak csak
1648  Lir|              szép az élet.~Nem is szólok a nagyokról,~Csak tréfáikról
1649  Lir|                 fekete seregével;~Ellene a lengyel király~Hatvanezer
1650  Lir|              királynak~Háromszor nagyobb a hadja,~Válogatott három
1651  Lir|                halálhörgés,~Temetés lesz a farsangod...~Lengyel király
1652  Lir|         táborából~Ilyeténkép üzengetnek,~A mindenfelõl körülvett~Harcszomjas
1653  Lir|             nagyobb, hát~Háromannyi csak a számuk?~Nem tudják a jámborok,
1654  Lir|                csak a számuk?~Nem tudják a jámborok, hogy~Ez nem új
1655  Lir|            annyit nem táncoltak.~Éjen át a magyart járták,~Nappal meg
1656  Lir|                Reggelenkint dagasztották~A puha magyar cipókat,~Barnapiros
1657  Lir|               nagyra~Látott - egyre fogy a népe.~Fogy a népe étlen-szomjan~
1658  Lir|                  egyre fogy a népe.~Fogy a népe étlen-szomjan~Csikorgó
1659  Lir|              Csikorgó hideg mezõben,~Míg a magyar nem hogy fogyna,~
1660  Lir|             gyöngy az élet...~Dideregtek a szegények,~Zordon hófödött
1661  Lir|            Zordon hófödött síkságon,~Mig a magyarok pihentek~Szép asszony-vetette
1662  Lir|               kit elfogtak,~- Annyi lett a foglyok száma,~Hogy a kenyeret
1663  Lir|               lett a foglyok száma,~Hogy a kenyeret beléjük~Végre Mátyás
1664  Lir|                Végre Mátyás megsajnálta.~A szépit kiválogatta,~Kikre
1665  Lir|                   Kikre még nem jött fel a ránc,~Azok aztán megtanulták,~
1666  Lir|               Azok aztán megtanulták,~Mi a magyar három a tánc.~Azok
1667  Lir|           megtanulták,~Mi a magyar három a tánc.~Azok aztán Kazimérhoz~
1668  Lir|           vágytak vissza többet;~- Hanem a formátlanoknak~Volt nagy
1669  Lir|             kicsit leszeltek,~- Már mint a szükség kivánta -~S hírvivõül
1670  Lir|               hírvivõül visszaverték~Igy a Kázmér táborába.~- Végre
1671  Lir|                  tudtok kérni~- Mondá -, a békét megadjuk.”~S Kazimér
1672  Lir|               Békességet könyörögni~Ment a Mátyás táborába.~- Hej be
1673  Lir|                nagyság fénye,~Jaj de fáj a te emléked!~Elég az hozzá,
1674  Lir|                hogy aztán~Kinyeré Kázmér a békét.~Mit nem adott meg
1675  Lir|                 békét.~Mit nem adott meg a magyar,~Valamikor szépen
1676  Lir|            Nagyokat is ittak rája,~Hanem a magyar seregnek~Szíve oly
1677  Lir|                  megbüvölte volna~Valaki a poharakat:~Hej, azokba szép
1678  Lir|                                          A vén mosónõ~      Chamisso
1679  Lir|               Chamisso után~Nézzétek ott a munka mellett~Ama fehér
1680  Lir|            mellett~Ama fehér haju anyót.~A mosónõk közt legerõsebb~
1681  Lir|                mindig kenyerét,~Betöltve a kört hû iparral,~Mit isten
1682  Lir|             tovább remélt.~Aztán nevelte a fiúkat;~Jó kedvvel tette
1683  Lir|              átvirrasztván sok éjszakát,~A lent finom fonallá fonta,~
1684  Lir|                 finom fonallá fonta,~Úgy a takácsnak adta át.~Megszõtte
1685  Lir|               Megvarrta szépen önkezével~A tisztes koporsóruhát!~Ezt
1686  Lir|                tisztes koporsóruhát!~Ezt a ruhát nagy becsben tartja,~
1687  Lir|                  reggel,~Ebben hallgatja a misét.~Azután újra beakasztja...~
1688  Lir|               egykedvûn, miként õ,~Elõre a halottruhát!~ ~
1689  Lir|                                          A természetbõl~Lányszív, ha
1690  Lir|            természetbõl~Lányszív, ha sok a búja, megreped;~Hõs férfié
1691  Lir|                Mely szikrává törik, mint a koha,~De meg nem lágyul
1692  Lir|              hány az ég, majd megszakad;~A kemény kõszirt állja - és
1693  Lir|               nem gondol vele!~Égesse le a kopár ormokat,~Úgysem terem
1694  Lir|                Mélységes méhében, miként a volkán...~Jaj akkor néktek,
1695  Lir|               pára gõzei!~Kik gyülekezve a felhõsereg~Hadában villámokká
1696  Lir|             Hadában villámokká lettetek,~A védtelenre lerohantatok,~
1697  Lir|               Üszökbe, lángba borul majd a nap,~Egyszerre a tûzláva
1698  Lir|              borul majd a nap,~Egyszerre a tûzláva mind kicsap,~Alattatok
1699  Lir|                  Alattatok megint, reped a föld;~S ha majd a rémület
1700  Lir|                  reped a föld;~S ha majd a rémület mindent kiölt:~Csontjaitok
1701  Lir|                                          A beduin~Néma síkon jár a
1702  Lir|                  A beduin~Néma síkon jár a beduin,~Szivében is oly
1703  Lir|                 határtalanabb,~Mint maga a szörnyû sivatag.~Arca merõ
1704  Lir|            Városokban békót hordanak,~De a puszta örökké szabad.”~„
1705  Lir|                koronát;~Szenvedõkkel tûr a szenvedõ,~Változik és fordul
1706  Lir|              nyerne száz új életet,~Mind a százszor ekként halna meg.~ ~
1707  Lir|          megénekléd”, díjul még pénzt ad a léha.~Én valamit vetnék,
1708  Lir|                                          A jávorfa regéje~Egy szép
1709  Lir|            elszórt hûlt porát rég~Hányja a hab, hordja a szél.~Im azonban
1710  Lir|                 rég~Hányja a hab, hordja a szél.~Im azonban haldokolva~
1711  Lir|                 haldokolva~Megszólamlott a jávorfa;~És susogva, lélekhangon~
1712  Lir|                Megkisértem, tán elmondom~A nagyjából, velejét:~„Egyszer
1713  Lir|               királylány,~Aki szebb volt a tavasznál;~Szebb volt a
1714  Lir|                  a tavasznál;~Szebb volt a tündérregénél,~Mit boldog
1715  Lir|              gyerekkorában~Hall e földön a halandó.~Százszor szebb
1716  Lir|                  halandó.~Százszor szebb a képzeletnél,~Mely gyémántból
1717  Lir|        képzeletnél,~Mely gyémántból fest a légben~Líljomerdõ közepében~
1718  Lir|        édenkertet,~Ahol üdvössége trónol~A szerelmes ifjuságnak.~Hol
1719  Lir|                  gyöngyvirágrét,~Melyben a kelõ nap fördik~Ragyogó
1720  Lir|            lövellõ~Júniusi napsugáré?~És a hangja, hát a hangja!~Mint
1721  Lir|              napsugáré?~És a hangja, hát a hangja!~Mint az égi angyalének,~
1722  Lir|          Áhitatos ima szárnyán~Fölemelte a mennyégig...~Ah, nagyon
1723  Lir|                szédítõ gyönyörûség:~Mint a menyegzõi éjen~Szûz ajakra
1724  Lir|                mély volkán tüzében,~Mint a láva, olvad a szív.~Ah,
1725  Lir|              tüzében,~Mint a láva, olvad a szív.~Ah, nem itt e gyarló
1726  Lir|                 nem itt e gyarló földön,~A hetvenhetedik égben~Ott
1727  Lir|               hogy ne legyen egyiké sem:~A szegénykét megrontották.~
1728  Lir|           Szenvedõ szivek mélyébõl,~Mint a tömjén szállt feléje.~A
1729  Lir|                  a tömjén szállt feléje.~A határos vadon erdõ~Csöndes
1730  Lir|                  tudott szeretni.~Borzad a szó, mely kimondja:~Szíve
1731  Lir|              csak azt hajtotta, hogy hát~A teremtõ minden kincsét,~
1732  Lir|                beérni.~E miatt volt nagy a bánat~Apja, anyja bús szivében.~
1733  Lir|              anyja bús szivében.~E miatt a vert acél vár~Fátyolozva
1734  Lir|           Fátyolozva gyásszal földig,~És a tornyán nagy fekete~Zászló
1735  Lir|           Dalimának kõ szivébe,~Azé lesz a vert acél vár,~Az egész
1736  Lir|                 tündérországgal,~S benne a legszebb királylány.~Jöttek
1737  Lir|            Világhíres nagy vitézek,~Mint a cédrus, karcsu szépek;~Csillagjárást,
1738  Lir|                 Ismerõ tudósok, bölcsek.~A vitézek elvérzettek,~Tudósok
1739  Lir|            könnye nem volt,~S nem tudott a szive fájni.~A sok híres
1740  Lir|                nem tudott a szive fájni.~A sok híres jövevény közt~
1741  Lir|             boltozatján~Ragyogott éjente a nap;~És mulattak, vigadoztak~
1742  Lir|              kivirradtig.~Akkoron leméne a nap,~Õk pedig alásülyedtek.~
1743  Lir|                   Õk pedig alásülyedtek.~A labirtus hálókertbe,~Melynek
1744  Lir|           virrasztó éji lámpa,~Vándorolt a nagy ezüst hold.~Olyan titkos
1745  Lir|             nincs szó emberajkon,~Amirõl a rege sem szól,~Csak úgy
1746  Lir|                   Csak úgy álmodik, sejt a szív~Egy tünékeny pillanatban:~
1747  Lir|                dús illatban.~Közbe-közbe a nagy csöndben,~Mint vékonyka
1748  Lir|                  andalító~Hangja rezgett a homályban,~A fejthetlen
1749  Lir|              Hangja rezgett a homályban,~A fejthetlen álmodásba~Beszövõdve
1750  Lir|           álmodásba~Beszövõdve ringatván a~Szunnyadozó lég bölcsõjét.~
1751  Lir|            Szunnyadozó lég bölcsõjét.~Ég a földdel, éj a holddal,~Szellõ
1752  Lir|              bölcsõjét.~Ég a földdel, éj a holddal,~Szellõ a fûvel,
1753  Lir|            földdel, éj a holddal,~Szellõ a fûvel, virággal,~Ölelkezve,
1754  Lir|               Szerelembe volt merülve,~S a boldogság mámorától,~Csorranó
1755  Lir|               állat, fû, virág, fa.~Csak a csillagok ragyogtak~Öröm
1756  Lir|                Öröm mián fényesebben.~És a tó halkan megrengett;~Az
1757  Lir|           Kristálytiszta víz szivárgott.~A szerelmes ég pediglen~Éjpalástban
1758  Lir|            könnyét, áldó~Harmatot lehelt a földre.~Mind hijába, mind
1759  Lir|                Mind hijába, mind hijába.~A kerek föld minden kincse,~
1760  Lir|             Volna: nem tudom, nem értem.~A dúsgazdag ifjú kalmár~Tengerekbe
1761  Lir|          tengerparton, vadon erdõn,~Hová a madár se ér el,~Dalima nevét
1762  Lir|              élet.~Csontkeménnyé száradt a föld.~A berekben mint a
1763  Lir|            Csontkeménnyé száradt a föld.~A berekben mint a vázak,~Lombtalan
1764  Lir|                  a föld.~A berekben mint a vázak,~Lombtalan meredtek
1765  Lir|                vázak,~Lombtalan meredtek a fák.~Az elõbb kövér mezõség,~
1766  Lir|             elõbb kövér mezõség,~Aholott a gulya, ménes~Válogatva legelészett,~
1767  Lir|           legelészett,~S ropogott elõtte a fû,~Mintha lánggal égett
1768  Lir|             volna;~Most olyan lett, mint a szérü,~S még kiégett szálait
1769  Lir|             szélvész~Messze hordta, mint a pörnyét.~S mint az égett
1770  Lir|                  az égett háznak hamvát,~A szomorú gyász helyének~Rossz
1771  Lir|               azonban.~Egyik olyan, mint a másik.~Egyalaku és egyhangu.~
1772  Lir|               egyhangu.~Nem is változott a várban~Semmi, senki: a szépséges~
1773  Lir|         változott a várban~Semmi, senki: a szépséges~Dalimának ifjusága,~
1774  Lir|         változatlan~Úgy maradt meg, mint a sírban~Az örökkön égõ lámpa.~
1775  Lir|                  Soha, soha nem maradnak~A sok különféle felhõk,~Szakadatlan
1776  Lir|                 arany gyapju,~Elfut mint a kergetett juh;~Amodább egy
1777  Lir|              Mint valami anyatúzok,~Unja a szem hosszan nézni;~Majd
1778  Lir|                 villámfogakkal~Indul egy a békés tájon~Rémülést, iszonyt
1779  Lir|                 ki õelõlük, oh, hogy~Még a vész is retteg tõlük!~De
1780  Lir|                  retteg tõlük!~De ki hát a vakmerõ lény,~A boldogtalan
1781  Lir|                De ki hát a vakmerõ lény,~A boldogtalan halandó,~Bölcs,
1782  Lir|                 vagy angyal,~Aki ott jön a fenyéren,~S egyenesen tart
1783  Lir|               fenyéren,~S egyenesen tart a várnak,~Nem törõdve gyásszal,
1784  Lir|                   meg se állt rá.~Zörget a kapun merészen.~„Jámbor
1785  Lir|                menj utadra!”~Mondja néki a cseléd mind.~„Voltak itt
1786  Lir|                mind elhaltak.”~Szóbeszéd a jövevénynek.~Mit se hajt
1787  Lir|              csak helyet kér~Ablak alján a lugosban,~Kõ padon az éjszakára.~
1788  Lir|                   Kõ padon az éjszakára.~A különös idegennek~Csodájára
1789  Lir|              különös idegennek~Csodájára a királyt is~Szólongatják,
1790  Lir|                fejének;~Ne féltsétek ezt a jámbort,~Mert ez már nem
1791  Lir|                 Kit lebegtében nyíl ére,~A nap összekapva fényes~Sugárszárnyait
1792  Lir|        Sugárszárnyait az égrõl.~Lebukott a mély tengerbe.~És utána
1793  Lir|              jött az éjjel~Úszva-csúszva a látkörben~Homálykarjait
1794  Lir|                elõbbre nyujtogatva.~Fönn a mérhetetlen égnek~Kékhomályos
1795  Lir|                  Kékhomályos boltozatján~A sötéttõl bátorítva~A szelíd,
1796  Lir|         boltozatján~A sötéttõl bátorítva~A szelíd, szerény csillaghad~
1797  Lir|                már kipillogatni.~Eleinte a kacérja,~Végül a szemérmesebbje.~
1798  Lir|                 Eleinte a kacérja,~Végül a szemérmesebbje.~A delelõ
1799  Lir|                  Végül a szemérmesebbje.~A delelõ verõfénytõl~Mély
1800  Lir|                Vadon erdõ most fölébred,~A mezõn végig sohajtván.~Elébb
1801  Lir|             mezõn végig sohajtván.~Elébb a rigó, utána~Csalogány elhallgat,
1802  Lir|             Égen-földön néma minden,~Még a szellõ is meredten~Bujik
1803  Lir|             szellõ is meredten~Bujik meg a bokrok alján,~Ijedõs, sápadt
1804  Lir|                 minden csillagja~Odanéze a lugasba,~Ahol a csodás jelenség~
1805  Lir|                  Odanéze a lugasba,~Ahol a csodás jelenség~Halovány
1806  Lir|            fénylett.~Mert felõle jött az a hang,~Úgy tetszvén tökéleteskép,~
1807  Lir|           reszketõ, nyilt~Ajakán lebegne a dal.~S ujja végén láthatatlan~
1808  Lir|                  Fényesek, fehérek, mint a~Holdsugárok a sírszobron.~
1809  Lir|              fehérek, mint a~Holdsugárok a sírszobron.~Fájó volt a
1810  Lir|                  a sírszobron.~Fájó volt a dal fölöttébb.~Mérhetetlen
1811  Lir|                  édes, mégis vonzó,~Mint a vértanu-halálkéj,~Melyben
1812  Lir|   vértanu-halálkéj,~Melyben még vergõdik a szív,~De a mennybe lát már
1813  Lir|                  még vergõdik a szív,~De a mennybe lát már a szem.~
1814  Lir|               szív,~De a mennybe lát már a szem.~Kínja édes és lövellõ,~
1815  Lir|               elhalóan~Oly szomorú, mint a gyászdal,~Mit sötét rom
1816  Lir|                 ablakába~Éji órán sír be a szél~A halálról, elmulásról...~
1817  Lir|          ablakába~Éji órán sír be a szél~A halálról, elmulásról...~
1818  Lir|         elmulásról...~Melyre meghasadnak a fák,~S elhervadnak, elszáradnak;~
1819  Lir|                 ágit~Földig lankasztotta a bú.~És a hegy vidám patakja~
1820  Lir|             Földig lankasztotta a bú.~És a hegy vidám patakja~Oly zokogva
1821  Lir|                  szentté avató kín~Szólt a jövevény dalában~Olyan szóval,
1822  Lir|              szóval, olyan hanggal,~Mely a földrõl föl egészen~Fölhat
1823  Lir|               földrõl föl egészen~Fölhat a magas egekbe.~De egyszerre
1824  Lir|               egekbe.~De egyszerre némul a dal,~És utána egyet rezzen~
1825  Lir|                  egyet rezzen~Ég és föld a néma légben,~Halk nyögést
1826  Lir|           nyögést hallatva, vélvén,~Hogy a dalban szív szakadt meg.~
1827  Lir|               csodája! -~Nem szakadt meg a fájó sziv,~Csak egy másik
1828  Lir|                  egy másik született rá:~A legdrágább, legnemesb sziv,~
1829  Lir|              legdrágább, legnemesb sziv,~A legszebb tündérleánynak~
1830  Lir|             keblében.~És egy könnycsepp, a legelsõ~Szivárvány szinében
1831  Lir|         Szivárvány szinében fénylõ~Hulla a dalnok lantjára,~Szerelemnek
1832  Lir|            Éltetõ vidám örömhang~Csendül a gyönyörüségtõl~Reszketõ
1833  Lir|                ajakáról.~Melyre megvidul a bús táj,~Elenyészik régi
1834  Lir|                 régi gyásza~És nagy átka a mélységes~Pokol fenekére
1835  Lir|       Gondolatgyors repüléssel~Ott terem a bájos isten,~A tavasz, s
1836  Lir|                 Ott terem a bájos isten,~A tavasz, s behint pazéran~
1837  Lir|                  lombfürtözettel~Ékesíti a holt erdõt,~Bokrait megnépesítvén~
1838  Lir|             Ragyogó sugárözönnel~Önti el a várkörnyéket:~Hálaima zeng
1839  Lir|               várkörnyéket:~Hálaima zeng a légben,~A mezõben, a ligetben,~
1840  Lir|                   Hálaima zeng a légben,~A mezõben, a ligetben,~És
1841  Lir|                zeng a légben,~A mezõben, a ligetben,~És a várnak minden
1842  Lir|                  mezõben, a ligetben,~És a várnak minden tornyán~Mint
1843  Lir|                Dalimának szíve éledt,~És a hetedhét országon~Legszebb
1844  Lir|               Mert az édes hangu dalnok,~A különös jövevény egy~Nagy
1845  Lir|    titokkönyvében,~Hogyha népe bûneért õ~A legszörnyübb büntetéssel:~
1846  Lir|              szünetlen, végre~Megtalálja a kerek föld~Legszebbik tündérleányát,~
1847  Lir|                tud szeretni.~Most letelt a kínos száz év.~Dalimának
1848  Lir|                 asszony, apró és nagy:~Õ a lányok, asszonyoknak,~Férje
1849  Lir|              lányok, asszonyoknak,~Férje a hõs férfiaknak~Lõn vezére
1850  Lir|             vezére és elmentek,~Elverték a tátos csordát,~Visszavették
1851  Lir|              csordát,~Visszavették tõlük a hont,~Azt a szépet, azt
1852  Lir|           Visszavették tõlük a hont,~Azt a szépet, azt a drágát,~Melynek
1853  Lir|                  hont,~Azt a szépet, azt a drágát,~Melynek párja nincs
1854  Lir|              drágát,~Melynek párja nincs a földön.~És azután uralkodtak~
1855  Lir|                                Eddig így a jávorfácska.~Még tovább
1856  Lir|                szépen,~Milyen boldog lõn a szép pár,~Hogyan éltek éldegéltek~
1857  Lir|                fájó szivemnek,~Mely csak a búhoz van szokva.~Nagy örömrõl,
1858  Lir|       Szerelemrõl, nyert hazáról~Énekelj a boldogoknak,~Mert ezekrõl
1859  Lir|              aztán még egyet inték,~Mert a köny elfojtá szómat...~ ~
1860  Lir|                     Mit kongnak, bongnak a harangok?...~Ahogy egyszer
1861  Lir|                   Gondolom, hogy azokból a~Nagy fekete vas hegyekbõl~
1862  Lir|          százszorta szomorúbban,~Mint az a siralomének,~Mit keserves,
1863  Lir|                 Énekel, hogy közbe-közbe~A kereszt is hajladoz rá!~
1864  Lir|                  kereszt is hajladoz rá!~A vezeklõ gyászos hangok,~
1865  Lir|         Elöntötték bús panasszal;~S mint a délibáb a puszták~Szõke
1866  Lir|              panasszal;~S mint a délibáb a puszták~Szõke falvait, tanyáit:~
1867  Lir|               siránkozásaikkal~Fölverték a tornyos várost,~Mely mögöttem
1868  Lir|               Mely mögöttem kék távolban~A hullámzó hangok árján~Láthatólag
1869  Lir|               busan mit~Kongnak, bongnak a harangok.~A legöregebbik (
1870  Lir|             Kongnak, bongnak a harangok.~A legöregebbik (szinte~Látom,
1871  Lir|               Urat, istent nem ösmertem,~A halálra nem gondoltam.~Oh,
1872  Lir|                 Földi gyarló véges elme!~A kerek földet ki bírtam,~
1873  Lir|            földet ki bírtam,~Mint nadály a vérét szíttam,~Mikor épen
1874  Lir|         lehulltam, úgy leestem.~Átkozott a lelkem, testem.~Vagyok most
1875  Lir|           meghasad majd e föld~És kiszór a napvilágra,~Az utolsó itéletre;~
1876  Lir|                Megszenvedni, meglakolni,~A gonosztól megtisztulni.~
1877  Lir|               Lenne egyszer vége, vége.”~A középsõ férfi-hangon~Közbe-közbe
1878  Lir|                 ventus, ventus!~Dicsõség a magasságban~A mindenható
1879  Lir|                   Dicsõség a magasságban~A mindenható istennek!~Én
1880  Lir|           mindenható istennek!~Én vagyok a nagy világfi~Ki hajamat
1881  Lir|                  Jót mivelni igyekeztem.~A világnak adtam volna~Szívemet -
1882  Lir|                 kiégett már egészen,~Még a hamva is hideg lett.~Csak
1883  Lir|                  meg,~S egyre zúg belõle a kín:~Hogy kihallik mély
1884  Lir|            siromból,~S jajja fönn kisért a földön;~De az emberek nem
1885  Lir|            mondjátok: Úr, teremtõ~Légyen a te akaratod!~Én vagyok a
1886  Lir|                 a te akaratod!~Én vagyok a szerencsétlen~Pszamnit,
1887  Lir|                   szeretve.~Csak nekik s a jónak éltem.~Ah, de mit
1888  Lir|             használt erényem?~Kámbizesz, a vad hódító~Hadaimat összetörte~
1889  Lir|               hódító~Hadaimat összetörte~A pelúziumi téren.~Népemet
1890  Lir|              Kövült szívvel, égõ szemmel~A füstölgõ, vért párolgó~Földig
1891  Lir|            vezették zsoldos õrök.~S mert a szégyen és gyalázat~Velõszaggató
1892  Lir|               Festett arccal és mezítláb~A legaljasb söpredék közt.~
1893  Lir|            Kéregetve áll elõttem.~Koldus a rabtól: nem ismert,~Világtalan
1894  Lir|                 ismert,~Világtalan volt: a boldog!~Megeredt a könnyem
1895  Lir|                 volt: a boldog!~Megeredt a könnyem árja.~S mint a sebes
1896  Lir|          Megeredt a könnyem árja.~S mint a sebes essõ, hosszan~Sírva
1897  Lir|          válaszra méltatám õt,~Elmondván a szerencsésnek,~Hogy az oly
1898  Lir|                nincsen, mert elég az~Még a szívben izzó kíntól.~Ez
1899  Lir|                 csak régi szolgám,~S azt a jót mivelte vélem~Öntudatlan,
1900  Lir|                 szörnyü voltát:~Megesett a gyõzõ zsarnok~Szíve rajtam!
1901  Lir|                 megmutattam),~Mint magát a dicsõséget.~De boszum silány,
1902  Lir|                 silány, csekély volt;~Ám a pusztán szomjuzónak~Enyhe
1903  Lir|                  csöpp víz is.~Elveszett a csata újra.~Nemzetem bágyadt,
1904  Lir|               lõn,~Fürteim fehérek, ámde~A pelúziumi téren~Ottan is
1905  Lir|                  egyre sûrün~Fehérlettek a szent csontok.~Mint boszút
1906  Lir|           Közönséges útonálló~Végezém be a bitófán.~Mindazáltal áldás,
1907  Lir|           Mindazáltal áldás, béke~Földön a jó embereknek.~Minden úgy
1908  Lir|                  sírgödörnél,~Csenditett a másikéba:~„Hallgass, hallgass!
1909  Lir|                 Férfinak segít erõ, dac,~A szegény nõnek csak a köny!~
1910  Lir|                dac,~A szegény nõnek csak a köny!~Oh szerelmes Jézus
1911  Lir|                bölcs Atyaisten!~Dicsõség a neveteknek,~Én vagyok a
1912  Lir|                  a neveteknek,~Én vagyok a mindeneknél~Szerencsétlenebb
1913  Lir|                 én sorsom gyalázat,~Mely a legfehérebb, tisztább~Homlokot
1914  Lir|               epedtem halni, vélvén~Hogy a hóhérbárd letörli~Azt a
1915  Lir|                  a hóhérbárd letörli~Azt a csókot homlokomról.~Hasztalan,
1916  Lir|              vakon, kétségbeesve,~Mindig a legvastagabb zûrt,~Néma
1917  Lir|          sziklára épült~Szentegyházak és a mennyek~Ajtajához... de
1918  Lir|                Jó, igen; várok, remélek;~A világ sem áll örökké.~Majd
1919  Lir|                 Összedönti, újat épít~Az a kéz, kit én imádok.~Ottan
1920  Lir|              senki,~Aki itt volt; meghal a mult,~Az emlékezet kivész,
1921  Lir|             nekem majd.~Ott hives lesz s a hûs szellõ~Homlokomról és
1922  Lir|                 az ölt meg!~Itt gyilokja~A szivemben.~Olyan forró,~
1923  Lir|                 Mégis jéggé~Fagyott tõle~A szivem. Jaj!~Úgy remegek,~
1924  Lir|                  mindörökké~Dicsértessék~A teremtõ!”~Így a gyöngéd
1925  Lir|             Dicsértessék~A teremtõ!”~Így a gyöngéd hang. Azonban~Elül
1926  Lir|               gyöngéd hang. Azonban~Elül a szél, a bús hangok~Gyors
1927  Lir|               hang. Azonban~Elül a szél, a bús hangok~Gyors postája;
1928  Lir|             Szétoszolnak nyári felhõk,~S a dicsõn uralkodó nap~Delelõ
1929  Lir|                  mély csöndesség~Álla bé a kerek földön...~Magam is,
1930  Lir|               elszenderülvén,~S álmodván a hallottakról,~A meghûsült
1931  Lir|                 álmodván a hallottakról,~A meghûsült esti légben~Bujdosó
1932  Lir|                  És sokáig gondolkodtam,~A harangok mondájáról~Kiváltképen,
1933  Lir|              hogy mi hát itt~Az egészbõl a tanulság.~Végre úgy rémlett
1934  Lir|                 egy óriási színpad,~Ahol a becsületesnek~És a gaznak,
1935  Lir|                  Ahol a becsületesnek~És a gaznak, szépnek, rútnak~
1936  Lir|                   És az alapeszme...?~Ez a színpadalkotónak~A megfoghatlan,
1937  Lir|                    Ez a színpadalkotónak~A megfoghatlan, láthatlan~
1938  Lir|                Legnagyobb világköltõnek:~A Mindenhatónak titka.~És
1939  Lir|                            emlékkönyvébe~A boldogok hamar felednek.~
1940  Lir|                  élnek búsak, aggok.~Éld a jelent, feledd a multat.~
1941  Lir|              aggok.~Éld a jelent, feledd a multat.~Mulass a hûtlen
1942  Lir|                  feledd a multat.~Mulass a hûtlen örömökkel.~Ha majd
1943  Lir|                után~Egyszer éjjel, mikor a sötét ég alatt~Édes álom
1944  Lir|                 altat;~Midõn tanuja csak a nagy, a vak éj volt,~Kanut,
1945  Lir|                Midõn tanuja csak a nagy, a vak éj volt,~Kanut, amint
1946  Lir|               látja alvó apját, Szvénót,~A tehetlen aggot, õrök, ebek
1947  Lir|            Harcolt, mindig gyõzve;~Végig a szerencse lett hû követõje.~
1948  Lir|              szerencse lett hû követõje.~A diadalbabért kéveszám aratta,~
1949  Lir|              kéveszám aratta,~S ha magát a vének gyülésén mutatta,~
1950  Lir|                  vének gyülésén mutatta,~A legzordonabb arc kiderült,
1951  Lir|                vandalt, amennyi volt,~Le a celtát, poroszt és vonagló
1952  Lir|               iszonyt és runákat kiirta;~A nagy Caesarról csak „mi
1953  Lir|                  úgy szóla.~Szerte áradt a fény sarki forgójáról,~Pusztultak
1954  Lir|             sarki forgójáról,~Pusztultak a szörnyek õ nagy haragjától.~
1955  Lir|              lovas volt.~Lábával tiporta a kiveszett hydrát;~Életét
1956  Lir|                 égi illattá vált,~S hogy a dicsõültet õk, a papok,
1957  Lir|                  S hogy a dicsõültet õk, a papok, látták,~Mint prófétát
1958  Lir|                 Este lõn, csönd gyászolt a templomon belõl.~Elhagyván
1959  Lir|               templomon belõl.~Elhagyván a székes egyházat a papok,~
1960  Lir|              Elhagyván a székes egyházat a papok,~Síri nyugalomban
1961  Lir|                  papok,~Síri nyugalomban a királyi halott.~Majd azonban
1962  Lir|                  szemeit kinyitja,~Indul a sírboltból, kezében a kardja.~
1963  Lir|              Indul a sírboltból, kezében a kardja.~Mivel ajtó és fal
1964  Lir|               Mivel ajtó és fal csak köd a léleknek.~Átmegy a tengeren,
1965  Lir|              csak köd a léleknek.~Átmegy a tengeren, melyben tükrözõdnek~
1966  Lir|                altona- és árhuszi házak.~A sötét úr léptét figyelik
1967  Lir|                 Szavo hegy, mondván, kit a szélvihar dúl,~Halott-takaróra
1968  Lir|                 darabot nékem.”~Ráösmére a hegy s ellenállni nem mert.~
1969  Lir|             eltörhetetlent.~Összerezzent a bérc az ádáz hõs elõtt,~
1970  Lir|            istenhöz merre vón közelebb?”~A szakadt bordáju, rekedt
1971  Lir|         Norvégián át,~Háta mögött eltûnt a homályos világ.~Õ az országtalan
1972  Lir|                   lélek, szellem~Szemben a mindenség árnyával, mezetlen,~
1973  Lir|                 árnyával, mezetlen,~Járt a végtelenben, e rémes csarnokban,~
1974  Lir|                  e rémes csarnokban,~Hol a villám elhal szomorún, lankadtan.~
1975  Lir|            éjgerinces sötétség hydráján,~A feketeségben éktelen mozogván.~
1976  Lir|                mégis rémlik, mintha rája~A vad, merev zûrben valaki
1977  Lir|                vigyázna.~Semmi zaj, csak a mély siket sötétségnek~Végtelen
1978  Lir|                  elõre, mondván: „Itt ez a sír, ott a~Mindenható” -
1979  Lir|              mondván: „Itt ez a sír, ott a~Mindenható” - s hármat lépvén,
1980  Lir|                  De az éj oly néma, akár a temetõ.~Még szemfedõjén
1981  Lir|               szemfedõjén sem lebben meg a redõ.~Csak elõre halad;
1982  Lir|                halad; fátyla fehér fénye~A síri vándornak kalauz reménye.~
1983  Lir|               Mendegél; egyszerre valami a fátylat~Éri, és ott nõ mint
1984  Lir|                még.~Szemmeresztve bámult a vak éjszakába,~De fekete
1985  Lir|                 vak éjszakába,~De fekete a tér, s csöndes: mit se láta.~„
1986  Lir|                  Az is szétterjedvén; és a cimber fõnök~Néz, néz, de
1987  Lir|             véreb~Megint utnak indul; és a harmadik csepp~Hull a takaróra;
1988  Lir|                 és a harmadik csepp~Hull a takaróra; még sohase hátrált,~
1989  Lir|                 Egy csöpp piros vér hull a takarójára.~Most megállapodik,
1990  Lir|                Leválik egy-egy csöpp vér a nagy homályból~S menthetetlen
1991  Lir|          homályból~S menthetetlen barnul a fehér szemfátyol.~Remegvén,
1992  Lir|             szemfátyol.~Remegvén, miként a nyárfalevél, látja,~Hogy
1993  Lir|               látja,~Hogy terjed el rajt a foltok sokasága.~Egy másik,
1994  Lir|               éjnek.~Fátyol redõjén ezek a vércsöppek~Elkeveredvén,
1995  Lir|             csöppenkint esik, hull~E vér a végetlen, sötét boltozatrul.~
1996  Lir|          Zajtalan, szünetlen, mint ahogy a vér foly~Bitón függõ hulla
1997  Lir|           sírhatja e rettentõ könnyeket?~A végtelen. - Kanut többé
1998  Lir|                 felé mennyei törvénynek.~A homálygomolyban mendegélvén,
1999  Lir|                  Az volt ama szent hely, a rettenetes hely,~Honnan
2000  Lir|               fénye szerte lövell.~Belül a hozsannát hallja énekelni.~