Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
avatta 1
avvagy 21
avval 3
az 1789
az-e 1
azalatt 3
azaz 6
Frequency    [«  »]
-----
-----
6126 a
1789 az
1633 nem
1263 s
1184 és
Vajda János
Vajda János összes költeménye

IntraText - Concordances

az

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1789

     Rész,  Fej.
1 Lir| legény~Szomoru nótát fúj~Az északi szél;~Elõtte megzördül~ 2 Lir| északi szél;~Elõtte megzördül~Az õszi levél.~S valahányszor 3 Lir| levél.~S valahányszor zördül~Az õszi levél:~Keblén a zsiványnak~ 4 Lir| urát.~De újra erõsben~Fúj az éji szél,~S a víg cimborákkal~ 5 Lir| Atyámmal~Istennek hála, megvolt az ebéd;~Meg is kötözködénk, 6 Lir| honárulókhoz~           Aki nem az, ne vegye magára~                       7 Lir| nyugosznak már békén, mikor~Az ezeréves sírok szentjei?~ 8 Lir| nem bántják õsök álmait~Az unokák garázda vétkei?...~ 9 Lir| garázda vétkei?...~Oh! - az igaz magyar hazafinak~Nemcsak 10 Lir| mennyköve,~Mely megüsse az ily gyalázatot?~Mennykõ, 11 Lir| Hová is gondolék,~Hisz már az is megvásároltatott!...~ 12 Lir| állott meg a nap,~Hogy fény az árnyék mellett nem szökel,~ 13 Lir| sok szép gyöngy terem,~S az árnyék mellett több a napvilág.~ 14 Lir| télnek is,~S ez egy virág az örökzöld remény.~Remény! - 15 Lir| többi emberek,~S ki volna az, ki bûnhödéstekért~Hóhértokká 16 Lir| S e végrehajtó lesz az - öntudat!~                                         ( 17 Lir| szörnyû szülöttei!~Ne bújjatok az örök gyalázattól!~Nem rejtenek 18 Lir| fia,~Hallgassatok rám! - az igaz könyörgést~Istennek 19 Lir| vészes éjben ne aludjatok!~Az éjnek álmadarait nézzétek!...~- 20 Lir| vagy még tovább is élsz?~Az ifjuságnak vége, megöregedél...~ 21 Lir| szörnyeteget szült jelennek az idõ,~Mely a bûnt erkölccsé 22 Lir| nem csalni - tenni kell!~Az õsapák szép tulajdonait~ 23 Lir| mondjam még el, hogy oly szép az élet!~Hogy nincs esze annak, 24 Lir| annál jobban érzem,~Mert én az életben oly sokat szenvedtem!~ 25 Lir| tudni!~Szálljon el mellettem az égnek villáma,~Adjon földrepesztõ 26 Lir| mennyország,~Benne csak egy perc az örökkévalóság!~Ölelj meg 27 Lir| már a föld!~Túl vagyunk az égen, a képzeleten...~És 28 Lir| Nem látom, hol vagyunk, az égnek országát,~Csak boldogságomnak 29 Lir| Az õrült költõ~Mi zeng körûlem 30 Lir| vagyok,~- Vagy égre hallik az ebugatás?~Pedig e hangok 31 Lir| megszalasztanak,~El innen, el! - Ez az bizonyosan,~A mézes-mázos 32 Lir| meg ne repedne!~Elmennék az óperenciára,~Ráülnék ott 33 Lir| cimborák, kik szétmenétek,~Mint az anyányi verebek?...~Oh, 34 Lir| tavasz jelei~Nem nézem én az ibolyát~Kakukra én nem hallgatok,~ 35 Lir| legbizonyosabb jele,~Hogy az idõ tavaszodik.~Nem szedek 36 Lir| legbizonyosabb jele,~Hogy az idõ tavaszodik.~Fecskékre 37 Lir| Láttalak... hallottam ajkaidról~Az oly édes magyar hangokat...~ 38 Lir| szavaimat hozzád,...~Hisz az isten is épen azért nagy,~ 39 Lir| téged?!~Látott, hallott az egész haza;~S azóta nem 40 Lir| Ahol nagy neved ragyog, az ég is~A közszeretetnek Pantheonja,~ 41 Lir| birtok, mit születésem adott,~Az élet közös nyomora;~S te 42 Lir| S nem hagynak el, miként az emberek,~Utósó lehelletemig.~ 43 Lir| Az én szülõföldem~Hagyjatok, 44 Lir| eredetiségben,~S csak ezt az egyet köszönöm a sorsnak,~ 45 Lir| lesznek~Több ily aranyaim az életben!...~Nem is soká 46 Lir| adtak nevelésbe;~Ez olykor az éj sötétségénél~Bús eszméket 47 Lir| nem kell!~Úgy se tartós az élet babéra!~Szakíts élõ 48 Lir| élõ virágot tavaszkor,~Jön az élet õsze, s elhervasztja...~ 49 Lir| fejõszéket alá.~S a lélek, az isten áldja meg!~Leült, 50 Lir| így lesz méltón megfizetve az~A drága kincs, melyet kölcsönözél!~ 51 Lir| Tündérkirálynéja~Mindent adna, mit csak~Az ember kivánna!...~Lenne 52 Lir| lábaim csak úgy lógázgatom,~Az orromat füstölgetem.~Köznapi 53 Lir| divat!~Hja, a dicsõség és az õsi hír~Fényes ma még, mert 54 Lir| könnyû dologért~Hálásabbak az emberek,~Minthogyha holmi 55 Lir| sugáru~Boldogító csillag ez!~Az ember ha látja, szinte~Szabadabban 56 Lir| Szabadabban lélekez.~Csak az a baj, hogy sokáig~Még sehol 57 Lir| aztán minden csillag~Mely az eget ellepi,~Sugarát hozzánk 58 Lir| házasság~      (Szavaltatott az ápril 9-iki népgyûlésen)~ 59 Lir| ápril 9-iki népgyûlésen)~Az igaz, hogy mostan szörnyû 60 Lir| Minmagunkon történt meg az egész dolog;~És azért remélem, 61 Lir| Annyi mint a! no hát vezess az oltárhoz.~De erre a lovag 62 Lir| igérkezett;~A vitéz lengyelnek, az elmés olasznak,~A torzonborz 63 Lir| hánynak!~De nagyon megtetszvén az új magyar mátka,~Kár lenne, 64 Lir| Annyira hogy el is ment az esküvõre,~Ott a szép özvegyet 65 Lir| gyümölcstelen átkos házas élet;~És az isten, aki mikoron esküdtek,~ 66 Lir| szívbe nézett,~Nem tartván az undok csábítót hibásnak,~ 67 Lir| magyarnak,~És így történt az, hogy három század óta~Örökké 68 Lir| hazát ostorozta!~Azonban az átok a gazt is eléri,~Mert 69 Lir| Hivatal után sietek.~Menj hát az anyaszentegyháznak~Eltévedett 70 Lir| megtérél valahára,~Eredj az isten nevibe,~Simítsd alá 71 Lir| Nyugodt örömmel, nevessünk jót~Az öreg Szentgellérhegyen.~- 72 Lir| keveset,~S ha nem igaz szóm, az isten~Úgy verjen meg engemet!~ 73 Lir| mostani napokban,~Hogy ha az igaz magyarnak~Oly nagy 74 Lir| nemcsak karjainkon~Volt az átkozott bilincs,~Kötve 75 Lir| Majd ezt rendre elbeszéli~Az igaz istória, -~Én ha most 76 Lir| Szívem is meghasadna!~Elég az hozzá, hogy jóra~Fordult 77 Lir| eddig a szegénynek~Egyebe az ég alatt,~Subájánál, mely 78 Lir| No de már ezt mindeniknek~Az isten bocsássa meg!...~Jövendõben 79 Lir| Akkor aztán rohanjon ránk~Az a szolga muszka nép,~Fogadom, 80 Lir| aratunk!~Ha dél felé jár az idõ,~A kepébe béülünk,~Hogy 81 Lir| Hogy mi hír van a hazában,~Az ujságba tekintünk.~S míg 82 Lir| istene volt!~Régen volt az, körülbelül~Háromszáz esztendeje,~ 83 Lir| De azonban egyet gondol~Az uristen odafenn:~„Tud-e 84 Lir| Tud-e már egyetérteni~Az én magyar nemzetem?...”~ 85 Lir| Bántani mert - gyáva volt;~Az elég szemem fényétõl,~Mint 86 Lir| vehetett el ember,~Elrablák azt az évek, napok...~- Zsarnokok! - 87 Lir| percnyi rabságot még,~Itt már az, ki szabadságot ád!~ ~ 88 Lir| jutalmam;~Ejh, elég lesz az nékem!~Mit nevettek, ti 89 Lir| haltok?~Önzõ volt és lesz az ember,~Haszon nélkül halni 90 Lir| Hej hogy épen a világban~Az nem harcol, akinek van!~ 91 Lir| szombat este volt,~      Az erdõ szélére~Várta Ferke 92 Lir| nincs énekem,~Lelkemben az érzelem~S nem csalogány 93 Lir| érzelem~S nem csalogány az akarat,~Mely lágy dalok 94 Lir| kérdjetek;~Olyan vagyok, mint az idõ,~Mely a vihart elõzi 95 Lir| átokhangjait~Meghallgatják az istenek!...~ ~ 96 Lir| beszéli, hogy belõle~      Az igazságnak lelke szól?~Hát 97 Lir| Hiúságtok kártyavára~      Az egész - mi sem több ennél;~ 98 Lir| csizmatalppal~      Nagyobb vagyok az idõnél,~Én törõdjem még 99 Lir| földdel,~      Midõn bírom az eget -~Ide no azt a pohár 100 Lir| úgy... koldus vagyok, vész~Az én éltem kalaúza,~S te hûséges 101 Lir| vagyok,~Nagy a föld, kevés az élet,~Egykor majd elfáradok.~ 102 Lir| Halj meg amott fönn az égen~Nem ismerten, elfelejtve,~ 103 Lir| Sorsom istenét kisértve.~És az átkot majd e sorsnak~Lassu 104 Lir| sáncokat.~ mulatóhelyünk volt az~A néhai Szenttamás,~Ha ott 105 Lir| Mert amit õ osztogatott,~Az nem volt farsangi fánk!~ 106 Lir| gyõztünk,~Tudod-e hogy mért van az?~Istenünk akarja, hogy midõn 107 Lir| tábornok, utasítása szerint, az olasz köztársaság el nem~       108 Lir| csupán divatnak mondhatók~Az emberiség szent küzdelmei.~ 109 Lir| magatokat~- Hisz külszin az, mi nektek élvet ád -~De 110 Lir| jövõdet: hidd el, oly nagy az,~Hogy bámulásától nem szólhatok.~ 111 Lir| elaludt, s te élsz még;~Vár az isten odafenn, ki küldött,~ 112 Lir| valóban oly rom,~S oly erõtlen az emberi lélek,~Hogy az álmodott 113 Lir| erõtlen az emberi lélek,~Hogy az álmodott világszabadság~ 114 Lir| harcolunk.~Miért alunnók át az éjt,~Ha nem virad több hajnalunk?~ 115 Lir| Helyettünk: éljen a haza!~Mit ér az, amit eddig éltem?~Mi hozzá 116 Lir| hirdetél, elnyomva még, az~Egyenlõség, köztársaság!~ 117 Lir| Elfolyt tizennyolc század év.~Az elv, amelynek hirdetõje~ 118 Lir| világ!~- Mit vétkeztél te az erénynek~Legistenibb áldozata?~ 119 Lir| sírban öntudat?...~Eloltották az égi fáklyát~A csábított 120 Lir| Rémeivel a népeket.~Eloltották az ész világát,~Mit te hozál 121 Lir| Bitorlott bûnpalástodat.~Eljött az általad kigúnyolt~Isten 122 Lir| emeld föl homlokod!~Nézz az égre istenedhez,~És köszönd 123 Lir| cédrusának~Koronája csikorog.~Az isten beszél a földdel,~ 124 Lir| ne hallaná szavát?~Mert az isten szava örök:~Éljen 125 Lir| örök:~Éljen a köztársaság!~Az itélet napja jött el,~A 126 Lir| Nem a kétezredik.”~Eljött az itélõbíró,~A megbántott 127 Lir| mely a sírokat kinyitja,~Az idézõ trombitát?~Fölkel 128 Lir| emeld fel homlokod,~Nézz az égre istenedhez,~És köszönd 129 Lir| polgára.~Áll a harc, s az együgyû szerencse~A zsarnok-erõre 130 Lir| harag s szégyen futja végig~Az ifjú vitéz tábornokot.~Be 131 Lir| Halál vonaglása volt.~Fönn az égen, lenn a földön~Semmi 132 Lir| tökéletes.~Hitvány volt és lesz az ember...~Egyél, igyál és 133 Lir| elõre kinevet!~Míg föléje az irigység~Keze szemfödõt 134 Lir| veled lég, megfertõztetett.~Az árulás rút kigyója miatt!~ 135 Lir| szerettelek;~S mig árulódat az egész világ~Utálata nem 136 Lir| tégedet?~Világtalan vagy s az egész~Világ szeret tégedet,~ 137 Lir| Mennyországgá változott az életem.~Huzhatd cigány azt 138 Lir| téged megteremtett, virágom,~Az istent is örömestebb imádom!~                     139 Lir| a szél,~Nem kérnélek én az édesanyádtól,~Kifognálak 140 Lir| Ha te volnál árva csillag az égen~S bujdosóvá lennél 141 Lir| életemet.~Tedd kezedet ide az enyémbe,~Bujdossunk el erdõ 142 Lir| Nem lesz ottan irigyünk. Az erdõ~Maga is oly boldogság-lehellõ;~ 143 Lir| V~Sorsom ékes csillaga az égen,~Mosolygásodat pirulva 144 Lir| pirulva nézem.~Eszembe jut az a tenger átok,~Melyekkel 145 Lir| hogy nem örökkévalóság.~De az élet egy pillanatában~Hiszem, 146 Lir| elfeledjük, hogy van mulandóság:~Az ilyen perc: örökkévalóság!~ ~ 147 Lir| vad lángja,~Aranyat festõ az égnek~Sötét borújára.~Vakmerõ 148 Lir| Körülvevõ és fenntartó~Az egész világot, -~Melyet 149 Lir| betegen,~Részegnek tart az elmenõ majd;~Annál jobb, - 150 Lir| kezem,~Mi több, leszakitám az almát,~Mely út melletti 151 Lir| játékszere~ háromszáz év óta.~Az emberek, kik egykor benne 152 Lir| közt eltévedett,~Jöttén az esthomálynak.~A szélviharban 153 Lir| szállja meg - s nem kell neki az élet.~Megy iszony nélkül 154 Lir| kiállni a szélvésznek?”~Az ázott nyerget, zabolát~A 155 Lir| amint szenderg, álmodik,~Az éjfél idejében~Horkol, kapál 156 Lir| Kitágult orral hortyog az~Ijedt mén és vicsorgat,~ 157 Lir| mondd, mi bánt? mi lehet az,~Mi olyan mélyen hat rád?”~ 158 Lir| szörnyüséget mondjon el - az útas~Rémülten rákiált: oh, 159 Lir| gondolnám: megdermedett.~Az erdõ mintha hallgatózva~ 160 Lir| teremtõ rendeletét?~Vagy tán az isten átölelte~Ezt a virágos 161 Lir| Az erdõben~Az erdõben odahaza~ 162 Lir| Az erdõben~Az erdõben odahaza~Kisgyerek 163 Lir| kopolya-szélen.~Akkor, akkor... az erdõben~Milyen boldog voltam,~ 164 Lir| A toronyban éjfélt kong az óra...~A toronyban éjfélt 165 Lir| A toronyban éjfélt kong az óra,~Felébredtem a sötét 166 Lir| Nagyon szépet, mely után csak az fáj:~Hogy az álom a vágynak 167 Lir| mely után csak az fáj:~Hogy az álom a vágynak nem használ.~ 168 Lir| kedvesem ölében;~Kedvesem az égre néz és mondja:~Nagy 169 Lir| rózsafelhõ szállott,~Elfeledtem az egész világot.~Csónakunkon, 170 Lir| Csillag, nap mind elfogyott az égen,~Mind ott volt a kedvesem 171 Lir| felettem,~Annyi igaz, hogy az volt szivemben,~Lázas gyönyörûség 172 Lir| Cserebogárként röpködnek.~S ha az ember kedve tartja,~Kalapjával 173 Lir| lankad~S érezi, hogy száll az éltetõ mézharmat.~ ~ 174 Lir| mulatnának:~Semmi baja a hazának!~Az a haza, - mert hisz annak~ 175 Lir| bitang, ki mondja:~Haza az, hol jól van dolga.~És õnekik 176 Lir| örökre befogja...~Közel van az idõ pedig,~Szeme egyre sötétedik -~ 177 Lir| Valami a szemét nyomja: -~Az álom - szelíd bakója...~ 178 Lir| mit álmodtál?~Úgy-e fönn az égben voltál?~Láttad isten 179 Lir| a hideg ész?~Nagy teher az az igazság...~Becsületszó, 180 Lir| hideg ész?~Nagy teher az az igazság...~Becsületszó, 181 Lir| Fölment ez a vádak alól;~Minek az a léleknagyság,~Nem követi 182 Lir| átkom!~Elmegyek a csatatérre~Az igazak seregébe;~Meglehet, 183 Lir| újra halok,~- Ami voltam - az maradok!...~Nem elég vitéznek 184 Lir| hit emeli,~Nem csatamezõ az, csárda,~Nincsen hõse, csak 185 Lir| ott fenn~Nagy védõje van - az isten.~Hogy gyõzelmét sejtve, 186 Lir| mezejének~Oly szomorún szól az ének:~Honnan - a temetõbül,~ 187 Lir| történet,~Jaj de búsan szól az ének!~A jobbak, az igazabbak~ 188 Lir| szól az ének!~A jobbak, az igazabbak~Mind elestek, 189 Lir| Tömlöctartó lehetett az,~Aki a sírt föltalálta;~ 190 Lir| egyaránt élt~Hol a földön, hol az égben,~Volna-e szebb sírja, 191 Lir| horkantása, -~Most elalszik az utolsó~Világ a vár ablakában.~ 192 Lir| gyönyört, mert~Kész halál az, ami rád vár!~Elárult a 193 Lir| hõs Cseh Gábor~Alig mondta az igent el,~Halni szállt le 194 Lir| igent el,~Halni szállt le az oltárról!~Jaj azoknak kik 195 Lir| kapujára,~Hova épen hág az ellen.~Kiriglár bég épen 196 Lir| akkor~Tolta föl fejét elõre,~Az aztán a teste nélkül~Hamar 197 Lir| Vissza innen! hogy ha kedves~Az Isten szép napvilága.~Ezenközben 198 Lir| Balassa,~Egy csöpp sincs rajt az enyémbõl!...”~ ~ 199 Lir| csináltok,~Végezést nem én, majd~Az Isten hoz rátok.”~Ellenség 200 Lir| könyvébe...~Elõtte kitárul~Az örökkön élet,~Ekkor elébe~ 201 Lir| megy háromszáz mérföldre.~S az ármányos lélek~Nagyot kacag 202 Lir| Könyüs szemmel föltekint az égre;~„Föláldozva ime~Árpád 203 Lir| barna felhõ,~Zúg alatta már az erdõ.~Észrevétlen langy 204 Lir| kisért a réten,~Szél sohajt az erdõn, mélyen...~Valami 205 Lir| rejtett bánat~Fogja el az egész tájat;~Az a bánat, 206 Lir| Fogja el az egész tájat;~Az a bánat, mit az ember~Érez 207 Lir| egész tájat;~Az a bánat, mit az ember~Érez és nevezni nem 208 Lir| Érez és nevezni nem mer -~Az a nagy , amely téged~Vádol, 209 Lir| szerettem,~Ami vigasztalt, most~Az is ellenségem!~Mintha ebek 210 Lir| Föltámadni, mint a felhõ,~Mely az égre derülten ,~Azután 211 Lir| IV~Hova lett a nap az égrûl?~Hirtelen hogy elsötétûl!~ 212 Lir| befogja.~Halálcsöndesség az erdõn;~Néha hull alá rezzentõn~ 213 Lir| Hiszen õk virultak, éltek.~Az, hogy mostan elhervadnak,~ 214 Lir| Ölelkeztek a szellõvel,~Susogtak az éneklõvel...~Kétségbeesetten 215 Lir| Boldogabb határra...~Vörös az ég alja,~Szélvihar lesz 216 Lir| lyánka.~S mintha e kis lyány az én~Szeretõm lett volna...~ 217 Lir| szeretve senkitõl~Mit ér ez az élet?...~                                ( 218 Lir| zivatar van,~Mert alattad ing az ág?~Dalod a vihar túlzengi,~ 219 Lir| Mit dalod kért, lesz-e az majd -~Szerelem - a jutalom?~- 220 Lir| gyanánt kérd~Hideg szele az idõnek:~Vársz-e még, remélsz-e 221 Lir| Vársz-e még, remélsz-e még?~Az esztendõ vénül immár~A virág 222 Lir| X~Mikor a nap süt az égen,~Kígyó jár a zöld levélen.~ 223 Lir| virágon,~De galamb se szól az ágon...!~                                ( 224 Lir| szép csöndes esõ.~Alszik az ég napja, holdja,~Mintha 225 Lir| ég napja, holdja,~Mintha az is egy pár volna.~Mintha 226 Lir| is egy pár volna.~Mintha az is egy pár volna,~Mint kik 227 Lir| istennek...~Vége van az esztendõnek;~Nehéz munkás 228 Lir| Könnyezésed, merengésed~Mit ér az emberiségnek?~Jobb, sirasd 229 Lir| Szegény legény szõr gubában~Az ugaron áll magában.~ pipája 230 Lir| vígan füstöl,~El nem alszik az esõtõl.~El nem alszik, mint 231 Lir| nincsen?~- Csak nekem nem ád az isten!...~            XII~ 232 Lir| És ahonnan hozzád eljõ,~Az a meleg déli szellõ:~Hiszed, 233 Lir| Hiszed, hogy ott szebb az élet,~Azt hiszed, mig el 234 Lir| Keserû lesz észre venni,~Hogy az, amit leltél - semmi!~Eredj, 235 Lir| mig erõd adja;~Még rohan az erdõ vadja,~Bár a sebek 236 Lir| megraboltan,~Hajadonfõ néz az égre,~Mintha elégtételt 237 Lir| rohan;~„A kicsapongás”~Hátán az elkapott gyerekkel,~Ki hátra 238 Lir| hátra már rémülve pillant~Az átrohant~Kétségbeejtõ messzeségre...~             239 Lir| hivé, hogy szánandó rab~Az üldözésben iramló vad,~És 240 Lir| járnék~Hol szemfedõként leng az árnyék...~S egy bujdosó 241 Lir| Az idõ~      Béranger után~ 242 Lir| Im hangos órám rézszavára~Az õsz idõ meglátogat.~Mint 243 Lir| szerelmünk, öreg.~Eltûnt, s az állhatatlan kéjek~Látván, 244 Lir| Bojtár Bandi~Ég a nap az erdõ fölött,~De hüvös van 245 Lir| a pillangó a fûben,~Csak az illat jár az erdõben.~       246 Lir| fûben,~Csak az illat jár az erdõben.~      Csak az illat~       247 Lir| jár az erdõben.~      Csak az illat~      S a tüzes~       248 Lir| S mit törõdjem~      Az egész~      Világgal?~      - 249 Lir| Szép orcád.~      Csak az isten~      Láthat itt~       250 Lir| Bennünket,~      És az isten~      Tudja, hogy~       251 Lir| miatta!~Pedig a zöld erdõ az õ tanyája,~Csak ott legel, 252 Lir| adhatom, nem lehet!~Ami kár az erdõt érte,~Majd eleget 253 Lir| úgy e lyányt itt~Beviszem az uraságnak,~Ez elég lesz 254 Lir| nyájtól;~Búcsút vehet maholnap~Az egész világtól.~Összevissza, 255 Lir| Összevissza, út nélkül~Jár-kel az erdõbe’,~Törött út vagy 256 Lir| De aztán fölébred.~Még az álom szelid volt,~A valóság 257 Lir| hogy mit ád~Ennek majd az isten,~Aki annyit szenved 258 Lir| közepébe;~Most helyette ott van az~Akasztófa képe...~                  *~ 259 Lir| megfagyott?~                  *~Az igaz, hogy furcsa egy történet,~ 260 Lir| Fájdalom, nagyon mindennapi.~És az olvasó, az egyik ásít,~Szép 261 Lir| mindennapi.~És az olvasó, az egyik ásít,~Szép szelíden 262 Lir| elalszik a másik.~Ah, de az én lelkemre járnak~Oly szomorú 263 Lir| helyett, terjengõ~Borújában az égnek,~Úgy tetszik, mintha 264 Lir| nyomná vétek,~Nyugodtan az égre néznek.~És a tilos 265 Lir| gyöngék közt esküszó,~Legyen az közöttünk sejtelem.~Ne legyen 266 Lir| Mig egy csillagot látsz az éjben.~Gyönge lelkek vétkes 267 Lir| vétkes ürügye:~A világ, az ember hibája.~Nem a föld 268 Lir| Özönébõl, mint egy Ararát!~Egy az átok, egy a szenvedés,~Mely 269 Lir| sor, mely szétszakít,~Mint az égbolt két szép csillagát:~ 270 Lir| ragyog, amig~Sötétség borítja az eget,~S örömömben elhalványodom,~ 271 Lir| mi gondolunk,~Mind kevés az, amit abból~Kifejez a mi 272 Lir| Hogy magunk - kacagunk.~Az igaz, hogy e kacajtól~Megõrülnénk 273 Lir| Bujdosunk mi, mint a szél;~Mint az elátkozott lélek,~Mely se 274 Lir| Búcsú~Az itélet szól a tornyon:~Üt 275 Lir| itélet szól a tornyon:~Üt az óra, fönn a horgony;~Menni 276 Lir| föd soha téged,~Nincsen az a messze táj!~A hajón a 277 Lir| szivemen a nehéz gyász,~Az égen sötét ború.~Most csöngetnek 278 Lir| Most csöngetnek utójára -~Az itélet trombitája~Nem lehet 279 Lir| mint a nap, olyan vagy,~Oh, az való! - de nem csupán~Mivelhogy 280 Lir| édes titokra~Megvillámlik az öröm...~Egy-egy tõr minden 281 Lir| teremtõ nem hazudhat,~Hazudnak az emberek!...~Én hiszek szemed 282 Lir| gondolat,~Mint a villámlás az éjben~Fölriasztja a vadat,~ 283 Lir| Fölriasztja a vadat,~Midõn az kétségbeesve~Szöki át a 284 Lir| magad fölgyujtottad.~Ég az isten háza magasan lobogva,~ 285 Lir| egyik sem oltja.~Oh, hogy az embernek, gyarló halandónak~ 286 Lir| halandónak~Sarától magok az istenek sem óvnak!~Oh, hogy 287 Lir| istenek sem óvnak!~Oh, hogy az égiek magok is csalódnak!~ 288 Lir| a beérhetlen távol,~Nem az élet, nem a halál,~Nem az 289 Lir| az élet, nem a halál,~Nem az választ el egymástól...~ 290 Lir| Újulás a természetben;~Csak az halt meg mindörökre,~Amit 291 Lir| hangosabban, mennél~Szentebb az, mit érezek:~Nincs ok a 292 Lir| hideg szó is -~Mit neked az érzelem!~Minek mondjam, 293 Lir| magadon -~Gyönyörû vagy... az vagy, az vagy...~Oh hisz 294 Lir| Gyönyörû vagy... az vagy, az vagy...~Oh hisz én jobban 295 Lir| Szemed oly szépen ragyog,~Tán az égbõl is miattad~Hullanak 296 Lir| majd, hogy amit érzünk,~Az mienk, csupán csak az...~ 297 Lir| érzünk,~Az mienk, csupán csak az...~De késõ lesz minden immár.~ 298 Lir| Mit majd akkor érezesz,~Az a késõ megbánásnak~Keserü 299 Lir| Szembe... szörnyû számvetésre~Az elmult idõk felett.~Mondja 300 Lir| fogsz~Oktalan érzelmimen.~Az én átkom, hogy szeretlek,~ 301 Lir| hangja átok.~Átok nekem az is, ami másnak áldás -~Legyen 302 Lir| nekem sírt ás!~Virrasztok az éjszakában,~Sötétségben, 303 Lir| amit érzünk -~Már utóbb az is gyönyör.~És van elme, 304 Lir| szépség tündérvilág.~Nézd az égen a borúból~Kimosolygó 305 Lir| Szegény volt örömben és tán~Az is marad életem;~De ez alakos 306 Lir| villám,~Gyújt a kénkõ, ragad az ár;~Minden pusztul, fogy 307 Lir| fürt nem vész el onnan,~Meg az a szép piros szalag,~Hófehér 308 Lir| haladt.~És nem alszik meg az a vér~Feketére soha, soha!~ 309 Lir| Megorgyilkolt szûz szemérem~Vére az ott, szégyenlángja,~Örök 310 Lir| szégyenlángja,~Örök néma panaszával~Az itéletnapot várva.~És nem 311 Lir| Mire gúnyosan kacagnak~Az erõszak emlékéül~Maig álló 312 Lir| bár oly kemény márvány,~Az egek villámesõjét~Csak nevetném, 313 Lir| Visszaverõdõ sugara?~Lehet-e az, hogy csak egyet szeress~ 314 Lir| Talán - talán - hisz csak az bizonyos:~Szeretni nem fogsz 315 Lir| történik rendesen;~Ez átok az, mi végett soha nincs~Egész 316 Lir| Kijátszanád a végzetet:~Az örökkévaló is irigyel~Ilyen 317 Lir| III~Elfogy a nap, az én napom...~Közeleg a sötét 318 Lir| gondolattól!~Nézd a jégfelhõt az égen:~Észrevétlen hideg 319 Lir| Árnyatok sötétül egyre,~Közeleg az éj immáron!~Kiszenvedve, 320 Lir| 1856)~            IV~Ver az Isten engem~Mind a két kezével,~ 321 Lir| Csak szenvedtem eddig~Ebben az életben.~Szerelem: mennyország;~ 322 Lir| úgy hozzá ég~Egyszerre az övé:~Magad se veszed le~ 323 Lir| zsarnokánál szabadabb.~Enyim az igazság s szenvedés,~Tied 324 Lir| igazság s szenvedés,~Tied az önkény s a büntetés.~Szenvedek, 325 Lir| tart a nagy világ -~Enyim az örökkévalóság.~Összetépted 326 Lir| örökkévalóság.~Összetépted az én szívemet,~A magadét el 327 Lir| el nem tépheted.~Megmarad az igaz bírónak,~Szerelmemért 328 Lir| e sejtelem!~Mint a szív az, melyben megterem.~Szívnek, 329 Lir| Vagy igen - csak menj az utcára,~Ismerj e hitvány 330 Lir| Szegény öreg koldus...~Csak az inség tartja.~Könyörülõ 331 Lir| Isten,~Könyörülj meg rajta.~Az én szép szeretõm~Kiadott 332 Lir| a vértanúk:~Halhatatlan az, ki halni tud!~                                    ( 333 Lir| búból-bánatból.~Oly szomorú, mint az õszi szél.~Fogy a sugár, 334 Lir| kérek.~Kedvesem, szerelmem~Az élet mulandó -~Játsszuk 335 Lir| Játsszuk ki a halált,~Az örökkévaló.~Ölelj meg, csókolj 336 Lir| Balzsama a sírnak,~Mely az enyészettel~Egy perc üdve 337 Lir| Mindent kiengesztel -~Áldott az a szál is,~Melyet emléked 338 Lir| XV~Mint az erdõ napsugártól,~Én szemedtõl 339 Lir| meggyuladtam;~És elégek, mint az erdõ,~Melynek lángja olthatatlan.~ 340 Lir| édes lábaiddal;~Szörnyeteg az én szerelmem,~Mennykövezd 341 Lir| jámbor világnak.~Nem való az én szerelmem~Sem az égbe, 342 Lir| való az én szerelmem~Sem az égbe, sem a földre;~Nincsen 343 Lir| égbe, sem a földre;~Nincsen az teremtve csöndes,~Olvadó 344 Lir| Gyuladjon el szép szemedben~Az isten gyilkos haragja -~ 345 Lir| azt látom, hallom,~De nem az fáj, nem az gyilkol.~Ami 346 Lir| hallom,~De nem az fáj, nem az gyilkol.~Ami nincs, az kisért 347 Lir| nem az gyilkol.~Ami nincs, az kisért engem,~Amit izzó 348 Lir| gyilok szemedben -~Sok, sok az én bûnöm nagyon.~Az ég adott 349 Lir| sok az én bûnöm nagyon.~Az ég adott látást szememnek,~ 350 Lir| égetõ, vakító szégyen!~Hisz az csupán csak - aranyé...~ 351 Lir| gyilok szemedben -~Sok, sok az én bûnöm nagyon...~                                    ( 352 Lir| Mondanám, hogy isten áldjon;~De az úgysem hallgat már rám,~ 353 Lir| hallgat már rám,~Mert te vagy az én bálványom.~Mit kivánjak 354 Lir| õrizz! - Én tudom, hogy~Az a legsötétebb átok.~Oh, 355 Lir| trombitája -~S kétfelé hasadt az égbolt.~A mennyei sereg 356 Lir| halottak föltámadtak:~Állott az itélet napja.~Az isten elválasztotta~ 357 Lir| Állott az itélet napja.~Az isten elválasztotta~A jókat 358 Lir| jókat a gonoszoktól:~Balra az elkárhozottak~És a jók ott 359 Lir| isten:~Iszonyú vád lehetett az,~Amit látott szemeimben.~ 360 Lir| azután kedvesemet,~Ki már az angyalkarban volt,~Karjaimba 361 Lir| szeressen, ráparancsolt.~Az én szép kis vadgalambom~ 362 Lir| magunk voltunk:~Ide simult az ölembe.~S együtt éltünk, 363 Lir| meg fölébredtem;~A halált az ébredésnél~Mondhatom, hogy 364 Lir| mi lep meg néha:~A nap az égen úgy ragyog,~Mintha 365 Lir| szépnek látszik a világ!~Az élet egy lánc, melynek minden~ 366 Lir| Megátkozottabbnak Kainnál~Az ember arca rém nekem.~Gúnyos 367 Lir| férge is kacag.~Nincs hely az égben, nincs a földön,~Hol 368 Lir| volt -~Olyan halkan volt az mondva...~Azután meg hogy 369 Lir| is kérdem, hogy mi volt az?~Az igaz, hogy rég volt, 370 Lir| kérdem, hogy mi volt az?~Az igaz, hogy rég volt, nagyon~ 371 Lir| van,~Hogy nappal van, hol az ragyog;~Még a lelkemben 372 Lir| napja süt.~Mert te vagy az úr, te a minden~Minek nevét 373 Lir| Indulnak már a barna felhõk,~Az ég maholnap tiszta lesz.~ 374 Lir| a falut.~Majd verni kezd az erdõ szíve,~Csörg a patak, 375 Lir| virágok,~Szeretnek mind az emberek;~Szeret majd minden 376 Lir| Fenséges képedrõl - álljon az oltáron.~Amelynek forrását 377 Lir| higyjék~Mesének, - maradjon az titok elõttök.~Ne lássák 378 Lir| is titok a világnak,~Hogy az való csupán az én szerelmemben.~ 379 Lir| világnak,~Hogy az való csupán az én szerelmemben.~Akármerre 380 Lir| férfiszívben oly nagy,~Minõt az magára maga nem tetézhet!~ 381 Lir| letipornom,~Megátkozván rajt az olthatatlan foltot?~Hogy 382 Lir| hogy vallják magokat~Ezek az egyforma többi emberek.~ 383 Lir| megvigasztalódnak,~Gyógyszerét találják az ismert bajoknak; -~Mert 384 Lir| Jólesik, ha látom ujjongni az embert,~Kit a végzet úgyis 385 Lir| percet ért.~Nem gyûlölöm én az embereket, nem, nem!~(Vajha 386 Lir| mások annyi apró baja-búja~Az, mit tõlök mégis úgy irígyelek.~ 387 Lir| Mért hogy ellenében még az is tehetlen,~Mert a már 388 Lir| hiszek, ez üdv érne:~Borulnék az elsõ ember kebelére,~Mondván: 389 Lir| szenvedek veled...~Halld az én panaszom, mondd el a 390 Lir| tiédet,~Értem én is, te is az enyimet érted;~Follyanak 391 Lir| Reméljük a jövõt, imádjuk az istent,~S haljunk meg nyugodtan, 392 Lir| ölelkezhetik:~Úgy választja ketté az embervilágot~Közöttem iszonyú 393 Lir| mindenségben:~Égben egy úr, földön az én bánatom!...~                                                      ( 394 Lir| szivemet;~Ah, mert hiszen mi az én átkom,~Ha képzelem a 395 Lir| vissza kell adnod nekik.~Az ellened lázongó földnek~ 396 Lir| egyesül,~Eloszlik, mint felhõ az égen,~Örökre föllelhetlenül.~ 397 Lir| mindennek halni kell.~Hogy az idõ szemed lángjától~Nem 398 Lir| eszméd, neved.~De, mint az istent, föl nem fognak,~ 399 Lir| Iszonyú nagyot csattanva~Az égbolt ketté hasadna,~S 400 Lir| szivedben,~Talán csak úgy az emlékedben...~És tépelõdöl, 401 Lir| én majdan újra elmélyedve~Az egykor gyilkos szép szemekbe,~ 402 Lir| Beestellett,~Repül hozzá örömmel az~Emlékezet...~Örömmel és 403 Lir| megsugá ezt~A királynak.~Az mosolyga, s megörült a~ 404 Lir| sajnálat.~„Eredj vissza az uradhoz”,~Szól nyugodtan,~„ 405 Lir| Rábeszélõ bús dal szólt az~Egyik ágon;~Megszerette 406 Lir| Egyik ágon;~Megszerette azt az ágat,~S válasz helyett~Szolgájától 407 Lir| Régi dicsõségünk~Beborult az ég fölöttem,~És nem láthatom 408 Lir| És nem láthatom azokat~Az örök hír jeleiként~Ragyogó 409 Lir| csillagokat.~Nem nézek én most az égre,~Sem a föld sötét méhébe,~ 410 Lir| csillagának!~A nap eltûnt, itt az éjjel,~Vége a nap munkájának;~ 411 Lir| ringatózva:~„Valamint egy úr az égben,~Egy úr legyen itt 412 Lir| lég felhõje~Sietve fut el az égen...~És helyette füst 413 Lir| És helyette füst borítja~Az elnémult egek boltját;~Nem 414 Lir| Nem akar tán látni többet~Az isten se, Magyarország?~ 415 Lir| segítség?~Ismer téged már az Isten!~„Allah!” hangzik 416 Lir| átkarolva~A törököt, lerántja az~Utcakõre a zászlóval.~Megpillantja 417 Lir| sebbel.~Egyszer átrohan az egyik~S a kapunál összeesik.~ 418 Lir| nagy esküt s összefogva~Az õrséget lekoncolja...~Szabad 419 Lir| Hangzik a diadalének~Az elesett hõs testvérnek:~ 420 Lir| voltam irigyed...~Nem voltam az, barátom,~Az leszek a 421 Lir| Nem voltam az, barátom,~Az leszek a másvilágon!...”~ ~ 422 Lir| voltam,~Hadd legyek hát még az ottan~Egyszer - utójára!”~ 423 Lir| zérusoknál~Valamivel több az ember.~ ~ 424 Lir| halott.~Kit egyre csalt az élet, a halál~Nekem elégtételt 425 Lir| zárva a titok.~„Ki hallgat, az megegyezik”... De nem!~Hiszen 426 Lir| hamuval,~ a holt ajkból, ha az összeért~Az õ legédesb ajkival:~ 427 Lir| holt ajkból, ha az összeért~Az õ legédesb ajkival:~Im itt 428 Lir| ajkival:~Im itt egy ifju élet, az enyém!~Ha elcserélhetnõk 429 Lir| Felednél ott, felednél engem!~Az emberek közt miért jársz-kelsz?~ 430 Lir| el, oh, felejts el engem!~Az öntudatban megvan átkom,~ 431 Lir| Évszakok~Esik az esõ csöndesen;~Jer az ölembe, 432 Lir| Esik az esõ csöndesen;~Jer az ölembe, kedvesem,~Hej a 433 Lir| munka volt elég;~Vesd meg az ágyat, feleség,~Aludjunk 434 Lir| titkát a mennynek -~És azért az sujtol itt engem.~Több vagyok, 435 Lir| féregnél!~Haragosan dörög rám az ég,~S segítségem nincsen 436 Lir| van, semmi kéj,~Oh, nem az a kín a legnagyobb!~Örök 437 Lir| gyönyörû,~Õ, a gyermek, õ, az oly deli,~Játszik, szeret 438 Lir| Ah! bosszúsan néz le rám az Úr,~S mennydörög, villámlik 439 Lir| Egy búborékkal kevesebb~Az örök semmi tengerén.~A sír 440 Lir| egy hajó, mely közelít?~Az ég borult, s szél mégse 441 Lir| borult, s szél mégse leng;~Az ég villámlik szárazon;~Ha 442 Lir| mult elfeledve,~És eladva az a föld,~Hol pihennek a nagy 443 Lir| olykoron.~Mert nem tudjuk, hány az óra,~Hallgatunk a kakasszóra,~ 444 Lir| nem pirkad,~S amit látunk, az se csillag:~Bolygó fény, 445 Lir| is csuklik immár...~S ha az álom elnyomott,~S mi is 446 Lir| föld, s olyan édes most az élet.~Néha csendûl egy-egy 447 Lir| mostan lakomázik:~Mikor az oroszlánt az álom elnyomja,~ 448 Lir| lakomázik:~Mikor az oroszlánt az álom elnyomja,~Csúszó-mászó 449 Lir| nyögést hallat a fához ütõdve;~Az is elenyészik egy félénk 450 Lir| tetszhalotti álom nyomul az erdõre.~Minden csöndes, 451 Lir| zsong a sok koporsó;~Bennem az undortól rezzen át a lélek,~ 452 Lir| morzsol!~Körülöttem, mint az oceáni habok,~Egymást érve, 453 Lir| Szeretlek, szeretlek! És az ajk oly duzzadt,~Mintha 454 Lir| itt -~S aki volt szeretve, az soha meg nem hal.~Mind olyan 455 Lir| ajak.~Csöndes a levegõ, az éj csillagtalan,~Nem tudom 456 Lir| Napfogyatkozáskor~Itélet van most fönn az égen,~Nézi a bámész föld 457 Lir| képe úgy elfeketül,~Mint az ember arca a bitón.~És tán 458 Lir| lehetlen, meglehet,~Hogy az épen most következik:~Mielõtt 459 Lir| ütöttem gyilkomat,~Olyan hideg az ott, úgy borzogat.~Oh, az 460 Lir| az ott, úgy borzogat.~Oh, az a vér azt súgja egyre még:~ 461 Lir| Csak azután itt légy te az enyém.~Szeretsz te itt majd 462 Lir| a tánccal odafenn.~Mi az álom, melybõl, édesem,~Nem 463 Lir| búsulok,~Belõle nevetek.~Az pedig csak hagyján~Amikor 464 Lir| Nekem ragyog csak a nap az égen~Ez a föld nekem fizet 465 Lir| mindent~Nekem növeszt ez az áldott föld;~Elveszi tõle 466 Lir| föld;~Elveszi tõle de mind az Isten,~Hogy nekem adja, 467 Lir| van e kerek világon,~És ez az egy is olyan remek:~Az ég 468 Lir| ez az egy is olyan remek:~Az ég neki kedvez, szereti, 469 Lir| igazról?~Nem minekünk való az már!~Mit eped itt nagy s 470 Lir| tartós szemfödel.~Múlnak az évek, és ha fölötte~Összeomolva 471 Lir| Énekeire új dalt költ:~Jön az utókor jobb fia, népe,~S 472 Lir| kiásván tetemeinket,~Nézi az arcok betûit.~Csüggeteg, 473 Lir| kitagad most e rút kor,~Majd az ezernyi szolgatetem közt~ 474 Lir| kelt a régi nyomára.~Haj! az idõ nagyot változott azóta,~ 475 Lir| Ami természeti, nem az immáron,~Emberkéznek szennye 476 Lir| minden mesterségek;~Nagy az ész munkája, gõzhajója, 477 Lir| munkája, gõzhajója, útja:~Csak az ember maga mûve nyomorultja!~ 478 Lir| mûve nyomorultja!~Megunott az élet, rettegett a halál:~ 479 Lir| fölötte~Árnyas fátyolában az idõ felhõje;~Szemeimre borul 480 Lir| rugná széjjel -~Hej, itt az is éhen halna.~Oda, rajkó, 481 Lir| halna.~Oda, rajkó, porzik az út!~Jön a vendég, a gavallér.~ 482 Lir| Devla - dádé - forgószél az,~Vén boszorkány táncol benne!”~, 483 Lir| ugat, kocsi nem zörg,~Nagy az étvágy, szintugy kurjog...~ 484 Lir| vonít, a rajkó sír.~Hogy az éneket ne hallja,~Veri a 485 Lir| szinte megszoktátok~Tartani az õ hiröket~Mesének, mendemondának?~ 486 Lir| azok kardot rántva~Rohantak az ellenségre,~Úgy rivaltak 487 Lir| népe.~Ami most a lakodalom,~Az is volt a csata akkor;~Az 488 Lir| Az is volt a csata akkor;~Az ellenség vére volt az,~Ami 489 Lir| akkor;~Az ellenség vére volt az,~Ami most tinektek a bor.~ 490 Lir| földjén~Akkor volt csak szép az élet.~Nem is szólok a nagyokról,~ 491 Lir| többet~- Igy reménykedék az ellen -~Azt az áldott magyar 492 Lir| reménykedék az ellen -~Azt az áldott magyar földet.~Imádkozzál 493 Lir| azért is megmutassuk,~Hogy az áldott magyar földön~Ott 494 Lir| Emelkedjék minden halmon,~S ott az ellen szeme elõtt~Legyen 495 Lir| táborában,~Oly nehéz, únt lett az élet.~Jóravaló csata sem 496 Lir| hozzánk,~Hisz minálunk gyöngy az élet...~Dideregtek a szegények,~ 497 Lir| de fáj a te emléked!~Elég az hozzá, hogy aztán~Kinyeré 498 Lir| legerõsebb~És hetvenéves már az ott.~Ilyen keserves veritékkel~ 499 Lir| takácsnak adta át.~Megszõtte az vászonnak, õ meg~Forgatva 500 Lir| kedvvel ürítném ki~Mint õ, az élet poharát,~S nézhetném


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1789

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License