Rész, Fej.
1 Lir| I~Mikor nyugosznak már békén, mikor~
2 Lir| Mikor nyugosznak már békén, mikor~Az ezeréves sírok szentjei?~
3 Lir| ezeréves sírok szentjei?~Mikor nem bántják õsök álmait~
4 Lir| napokra emlékszem még!~- Mikor én hordtam cédulát.~Mily
5 Lir| elengedi.~Gyakran kérd: Mikor leszek már nagyúr?~S mikor
6 Lir| Mikor leszek már nagyúr?~S mikor fizethetek?~Mert a fizetési
7 Lir| körülbelül~Háromszáz esztendeje,~Mikor a magyart Mohácsnál~Elátkozta
8 Lir| leéltük a keserves idõket,~Mikor érte meghalni sem lehetett!~
9 Lir| Veszedelmek, veszedelmek!~Mikor hagytok már el engem?~Mit
10 Lir| Úgy, mint ezerév elõtt,~Mikor Árpád õsapánk tíz~Ellenséget
11 Lir| álom - ékes tündérország!~Mikor vált be nálam a valóság?~
12 Lir| nem tudok...~ X~Mikor a nap süt az égen,~Kígyó
13 Lir| Búg fölötte a vadgalamb.~Mikor nyári nap süt rátok:~Szedjétek
14 Lir| Lenyugszik egy más világnak:~Mikor nekem föltámadtál,~Lenyugodtál -
15 Lir| Szeretlek én téged nézni,~Mikor észre nem veszed;~Ha máson
16 Lir| Szeretlek én téged nézni,~Mikor észre nem veszed:~Hogy szivem
17 Lir| ha nem hinnétek.~Éjjel, mikor alva jár a~Hold a felhõtornyos
18 Lir| villámai ütnek.~Maradj józan, mikor ég-föld~Táncol és forog
19 Lir| tudod, felejtsd el õket,~Mikor éjjel siránkozva~Szellemeik
20 Lir| Elváltoznak, elkárhoznak...~Mikor a te zenéd hallom,~Velõm
21 Lir| 1856)~ XVIII~Mikor éj van, sötét, néma -~Oh,
22 Lir| Mátyás tréfája~Mikor Mátyás Német-Újhelyt~Ostromolta...~
23 Lir| félre, bánat,~A dologra!...~Mikor Mátyás Német-Újhelyt~Ostromolta:~
24 Lir| szemtelen légy mostan lakomázik:~Mikor az oroszlánt az álom elnyomja,~
25 Lir| ami szivembõl kirohant,~Mikor belé ütöttem gyilkomat,~
26 Lir| Mesének, mendemondának?~Mikor azok kardot rántva~Rohantak
27 Lir| nadály a vérét szíttam,~Mikor épen teli töltem,~Úgy lehulltam,
28 Lir| Victor után~Egyszer éjjel, mikor a sötét ég alatt~Édes álom
29 Lir| Mátyás király fénykorában,~Mikor még a földön~Laktak a tündérek,~
30 Lir| Fényes, tüzes nyári délben,~Mikor a hûs réti érben~Itatgatta
31 Lir| ismét mindent helyrehozhat,~Mikor már minden elveszett.~Becsületed -
32 Lir| járok a sírok között,~- S mikor nem ott jár a halandó?~Van-e
33 Lir| Én rendesen korán megyek;~Mikor még nincs megfertõztetve;~
34 Lir| jobb fény ragyog.~Oh!... mikor én azokba nézek,~Hogy éledek,
35 Lir| mennyi kéj!~Hát még veled! mikor, sötét bár,~Ah, kedvesebb
36 Lir| Elálmodozva széttekint:~Mikor még én e földön jártam,~
37 Lir| A csodaszép május hóban,~Mikor a zöld erdõn járok,~Szemeiddel
38 Lir| És az éjben, a sötétben,~Mikor minden mélyen hallgat,~Egyedül...
39 Lir| Emlékek~ I~Mikor ottan andalogva~Álmodoztunk
40 Lir| tudniillik~A stajer nõ kedves ám.~Mikor még leány kiváltkép,~Arca,
41 Lir| egy üveg borért...~Mint mikor a hajó a víztölcsérben,~
42 Lir| szabadság, dicsõség lobogóját~Mikor már õk, a nagyok, sárba
43 Lir| Elmult idõ~ I~Mikor a szél a hüs észak felül~
44 Lir| Táncolnak a légben falevelek;~Mikor az égbolt felhõvel tele~
45 Lir| látom újra ifjú arcodat,~Mikor még másért nem dobbant szived.~
46 Elbe| jár, kinek jó a sorja,~De mikor nem volt e földnek bujdosója?~
47 Elbe| elõtte,~Nem látod a lábát mikor ér a földre;~Mint a szél
48 Elbe| halk, megigézõ nyelven:~„Mikor isten velem, ki lehet ellenem?”~
49 Elbe| könnyen lépdegélt a Tátos.~Mikor a leányka nyakon simogatta,~
50 Elbe| közel álla.~Kivált pedig mikor megvallotta Béla,~Hogy az
51 Elbe| akkor ejté szerencséje,~Mikor odajára náluk követségbe.~
52 Elbe| juhnyájnak irtó sáskaserge.~Mikor ide ére Béla herceg, épen~
53 Elbe| távolban.~Mi lehetne távol, mikor a kebelben~A szerelem csupán
54 Elbe| volt az pallosagyarával;~Mikor a bokrok közt csörtetett
55 Elbe| nálad!~Avvagy a teremtõ mikor megteremtett,~Nem-e önnönmagát
56 Elbe| dicsõség útja:~- Jön-e idõ, mikor nem lesz az, ki tudja? -~
57 Elbe| is már hajdant e vidéken!~Mikor a világot jártuk hadakozva,~
58 Elbe| sötét vihar közeledtén,~Mikor a föld mintha elkészülve
59 Elbe| hozzá - kelevézt irányza.~S mikor össze csapnak - por sürü
60 Elbe| királyi palotában vala.~Mikor a tündérszép Richsza kezét
61 Elbe| Mindig hazavágyott... s mikor e tetõket~Elérték, leborult -
62 Elbe| Mit is beszélek, hencegek?~Mikor tudom, hogy vannak dolgok,~
63 Elbe| rája, elvette a fiskus,~Mikor iskoláit már félig kijárta,~
64 Elbe| szolga.~Hát a kötél árát, mikor vele számol,~Nem lehuzza
65 Elbe| volna.~„De hát hogyne volna, mikor van?” Azonba,~Hogy így szól
66 Elbe| ötödik-hatodik.~Várja, várja, kedve mikor csucsorodik.~Ej mit üveg,
67 Elbe| innen el világgá.~Haj, de mikor úgyis maga elõtt látná!~
68 Elbe| még erõt vesz rajta.~Csak mikor belõle lassanként ocsudik,~
69 Elbe| csinál õ majd ott!?~„Tedd be, mikor intek, hirtelen az ajtót!”~
70 Elbe| ülni oda.~De hogy is ne? mikor Aranka vezeti.~Már a jóban
71 Elbe| bánatos csöndesség.~Mint mikor a must forr a teli pincében,~
72 Elbe| a bajt, veszedelmet,~Ha mikor elõttük, onnan visszamennek?~
73 Elbe| nem járt ilyen léghajóban.~Mikor pedig aztán lejebb s arra
74 Elbe| legerõsebb testileg, lelkileg.~Mikor a kisgyermek állni, járni
75 Elbe| csecsemõ-korban, meg ha az ember vén.~Mikor „még” nincsen, vagy „már”
76 Elbe| déli nyár napja.~Télen, mikor fénye, ereje halványul,~
77 Elbe| ilyenkor leginkább alkalmas,~Mikor még el nem kezd munkálkodni
78 Elbe| orvossága az öreg napokra.~Pedig mikor aztán már a legény vénül,~
79 Elbe| is, de ez sem okvetlen.~Mikor, minõt, hogyan? fõkérdések
80 Elbe| ebéd közt ideje alkalmas,~Mikor még nem terhelt, se nem
81 Elbe| világért se ülj be.~Csak mikor vagy rendes, higgadt állapotban,~
82 Elbe| A test ápolása~Mikor már a testben valami nagy
83 Elbe| nagy és a kevés világosság.~Mikor, teszem azt, a nyári nap
84 Elbe| hegynek menve, s átalában,~Mikor a tüdõd van fölhevült mozgásban,~
85 Elbe| torka tehetetlen, gyáva.~De mikor odakünn a levegõ hideg,~
|