Rész, Fej.
1 Lir| De mi a mult? A mult ha egyszer vétkezett,~Erkölccsel azt
2 Lir| és mondá:~Reméljünk még egyszer és utószor!~S ha most végignézesz
3 Lir| mulatott,~Nálunk is volt már egyszer, de~Csak keresztül utazott.~
4 Lir| S választák vajdáikat.~S egyszer a Perczelünk csak,~Mint
5 Lir| pillanat?~Halhatnék csak még egyszer így,~Elhagynám mennyországomat!~
6 Lir| Háládatlan a világ,~S akit egyszer fölemeltél,~Utóbb a nyakadra
7 Lir| bánatos bús képpel,~Hogy aki egyszer a szemébe nézett,~Bú szállja
8 Lir| hogy a gyülölt kezekbõl~Még egyszer nem vehetlek föl!~Én szerelmem,
9 Lir| uram!~Könyörüljön most ez egyszer rajtam.~A szûrömet, a szûrömet~
10 Lir| tovább is~Mindenhatóságodat?~Egyszer látni nem elég-e,~Hogy örökké
11 Lir| bánatban;~Kedvnek, búnak egyszer vége van.~Azt tanítják mind
12 Lir| mért is marad életbe~Aki egyszer el van temetve!...~ (
13 Lir| 1856)~ XIII~Egyszer megölelni,~Egyszer megcsókolni,~
14 Lir| XIII~Egyszer megölelni,~Egyszer megcsókolni,~Örökké ölelni,~
15 Lir| kevéssel.~Én minden órában egyszer~Meghaltam, meg fölébredtem;~
16 Lir| XXIV~Emlékezem rá, hogy egyszer~Nagyon soká néztem én rád,~
17 Lir| alkotód, ki benned~Fölülmulá egyszer magát,~Nem szán megsemmisítni
18 Lir| Mellen égõ piros sebbel.~Egyszer átrohan az egyik~S a kapunál
19 Lir| legyek hát még az ottan~Egyszer - utójára!”~Lear király
20 Lir| elmondom~A nagyjából, velejét:~„Egyszer volt egy szép királylány,~
21 Lir| szép és jó volt,~Aminõ csak egyszer lett, és~Soha, soha többé
22 Lir| bongnak a harangok?...~Ahogy egyszer Istajerben~Üldözötten bujdokolván,~
23 Lir| fájó zsibbadásnak~Lenne egyszer vége, vége.”~A középsõ férfi-hangon~
24 Lir| Idõ mult és kínom enyhült.~Egyszer egy öreg vezérem~- Hona
25 Lir| apagyilkos~ Hugo Victor után~Egyszer éjjel, mikor a sötét ég
26 Lir| tanulságot.~ *~Egyszer volt egy számadó,~Annak
27 Lir| nem állhatá ki senki.~Aki egyszer rátekintett,~Ragyogó szemébe
28 Lir| annyi kárhozat -~Hogy feljön egyszer még az én napom,~Számot
29 Lir| dacos Ida ott lesz velem;~Egyszer halok, egyszer megölelem.~
30 Lir| lesz velem;~Egyszer halok, egyszer megölelem.~Kértem, könyörögtem;
31 Lir| ajándokát,~Hogy, már ha egyszer itt vagyunk, szeretnénk~
32 Lir| Születéssel a halál.~És csak egyszer! és csak egyszer?~Az idõ,
33 Lir| És csak egyszer! és csak egyszer?~Az idõ, tér végtelen,~S
34 Lir| törli azt le végkép,~Mi egyszer itten megesett...~Vagy hogy
35 Lir| Gyermekkorom tájéka~Elmennék én még egyszer hozzád,~Ha újra itt a kikelet.~
36 Lir| azok az igazi holtak,~Kik egyszer itten éltek, voltak.~Nem
37 Lir| az a keresztfáról,~S újra egyszer elkorbácsol~Templomábul
38 Lir| Az elsõ~Egyszer, vadász-asztal körül,~Hol
39 Lir| fönnmarad.~Ez a világi sor! Ha egyszer~Elmult, kihajt egy-egy naprendszer~
40 Lir| emlékezik rád,~Ki hõn sovárgva egyszer meglát,~S aztán - nem is
41 Lir| letûnnek, ahogy útjuk,~Létük egyszer véget ért;~S róluk is csak
42 Lir| rege még szól felõled:~„Egyszer volt egy szép királyfi,~
43 Lir| következetesek.~Egyetlen egyszer, a nagy pillanatban~Tehettek
44 Lir| irgalmas végezet! -~Utolszor, egyszer még, a - sír elõtt.~Hittem,
45 Lir| vigasza van:~Hogy napjai majd egyszer véget érnek...~És akkor
46 Lir| Életre keltõ fényességgel.~Egyszer csak a nagy éjszakába,~Mint
47 Lir| Hej, ha pár elõfizetõ~Írna egyszer neki: „vissza!”~Nem tudom
48 Lir| maga a mult egy öröklét!~S egyszer se ebben, valaha, én?~Ha
49 Tore| végtelen tér és örök idõ~Csak egyszer alkotott bár olyat, minõ~
50 Tore| és örökkévaló idõben~Csak egyszer találkozhatik~Csak földi
51 Tore| végtelen tér és örök idõ~Csak egyszer alkotott olyat, minõ~Te
52 Elbe| kinlódik sokáig.~Hanem most az egyszer sehogy sem akadt rá!~Célozását
53 Elbe| egyenest õfeléje tartott,~- Egyszer csak emeli magosra a bárdot -~
54 Elbe| selyemfüggönynek,~S azon át még egyszer rövid pillanatra~Alvó kedvesének
55 Elbe| sorsát mégse bízhadd.~Most az egyszer órjás avvagy csodaszülött -~
56 Elbe| a vetélydüh lakja,~S még egyszer, utószor szóra nyilik ajka:~- „
57 Elbe| Így ment egymásután, míg egyszer~Elõttem álla Izidóra!...
58 Elbe| Eljöttem látni önt~Még egyszer és utószor, Izidóra!”~Mondám
59 Elbe| verseményem pókhálója most~Ez egyszer nem szerzõjét fogta meg.~
60 Elbe| fái közt~Találkozánk még egyszer és utószor.~Gyönyörü nap
61 Elbe| telivér.~ 35~Egyszer családfáját kutattam;~Fojtott
62 Elbe| szélvihar, rettentõ,~Nem egyszer utolérte itt.~Miközben a
63 Elbe| minõt talán~A halandó csak egyszer élvez~E föld szinén egyátalán...~
64 Elbe| olykor, mondják;~De hogyha egyszer vért szagolt, hát~Jöhet
65 Elbe| máskülönben nem szokása,~Ez egyszer minden udvarlása,~- Min
66 Elbe| Kibékit a mulandósággal.~Ki egyszer ily kincset talált,~Kacagja
67 Elbe| Találkozik... a végzet ujja~Még egyszer intve fenyeget:~Még van
68 Elbe| magát elnyomta mámor,~S egyszer csak arra ébredett,~Hogy
69 Elbe| bizony végzet, természet~Ez egyszer egy kissé elkéstek:~Tombolhat
70 Elbe| 66~S elõször, egyszer életében~Viszont szeretve,
71 Elbe| törik, fizeti a cseléd.~Egyszer a padláson, a szarufán lógva~
72 Elbe| no... untalan engem les,~Egyszer az ajtót is rám zárta, -
73 Elbe| de hiába kérte,~Hogy csak egyszer is még csinálja meg érte.~
74 Elbe| lassan menve, mendegélve,~Egyszer ím elõttük egy kis kunyhóféle;~
75 Elbe| életében õ is, bár csak egyszer,~Lehetne oly nagyon, nagyon
76 Elbe| Megszerzése nehéz, ha megvan ez egyszer,~Itt van a pénz anyja; csakhogy
77 Elbe| a madár se járt itt még.~Egyszer csak megállnak, néznek szemre,
78 Elbe| nyilástól félre.~Hát csak egyszer hallik ám a suhogása,~Azután
79 Elbe| buzogánya.~Hej, ha õ még egyszer ezzel haza mehet...~Isten
80 Elbe| reméltem.~Tudod mit? hát egyszer vigy magaddal engem.”~Örömében
81 Elbe| nagyobb baj is megesik nem egyszer.~Tanulással sem kell gyötörni
82 Elbe| mindig használják,~Végre egyszer az is elveszti hatályát.~
|