Rész, Fej.
1 Lir| megbocsátna~Néki a megye,~Soha õt nem látná~Fás Bakony hegye:~
2 Lir| ringatott.~De elválasztá tõlem õt a sors;~Ki szeret ezután?~
3 Lir| régen láták~Legeslegutószor õt~Hetedik öregapáink~Háromszázzal
4 Lir| azt mondják felõle,~Hogy õt a nap kergeti,~Mely a többi
5 Lir| harmadízben~Nem találták õt barátjai.~„A hazának gazdálkodni
6 Lir| Karjaimban szeretõm - vagy hát ha~Õt nem adod, ne gyötörj hiába! -~ ~
7 Lir| hogy jegyesem,~Hogy én csak õt szerethetem?”~Szól a zene,
8 Lir| elõtte nyitva;~Földi ügy, zaj õt nem háborítja.~„Tegyetek,
9 Lir| hallgat, mintha~Féltené õt minden lépten:~Túlvilági
10 Lir| angyal jár -~Oh, én láttam õt, én láttam õt!~Kihasadt
11 Lir| én láttam õt, én láttam õt!~Kihasadt a mennyég keleten,~
12 Lir| istenkéjbe látva át!~Látom õt naponta... szüntelen;~Aranysugáros
13 Lir| A csüggedetlen~Kérditek õt ti hidegen, bölcsen:~Vak
14 Lir| lángjaiból özvegy, árva~Hívogatná õt segélyre.~Nagy elmérgült
15 Lir| Hogy válaszra méltatám õt,~Elmondván a szerencsésnek,~
16 Lir| titeket,~Ti sem hagyjátok õt;~Nem úgy, miként az emberek:~
17 Lir| kiállhatatlan szépnek.”~Annak kelle õt nevezni,~Mert valóban olyan
18 Lir| alatt, és így kijátszta õt...~Ah oly örömest halnék
19 Lir| merész~Szirtkalauz fölviszi õt oda,~A végtelenség örvényszélire,~
20 Lir| S hogy végtelen szereted õt,~Hogy érte élsz, bevallhatod:~
21 Lir| senkinek.~Ég áldja, védje meg~Õt és szeretteit~Tizediziglenig -~
22 Lir| Hogy irigyen csodálják õt megint,~Kik most lenézik,
23 Lir| A nagyság átka kergeti.~Õt bántja a világ szeme,~Mely
24 Elbe| járnak.~Aztán karjaikra véve õt, repülnek~Magasán a kéklõ
25 Elbe| mellére ütve~Mondta, hogy õt magyar apa-anya szülte.~
26 Elbe| Állj ki véle magad, és ha õt levágtad,~Seregünk és népünk
27 Elbe| vezérünk ha legyõzne téged,~Õt uralkodónak ösmerje el néped.~
28 Elbe| küzdenem az óriással érted.~Õt ugyan ösmerni még szerencsém
29 Elbe| S az életre híja vissza õt esennen,~Élni boldogító
30 Elbe| bizony véget érhet.~Isten õt leverte honotok egérül,~
31 Elbe| Gyõzhetetlen öccse, Béla õt elüzte...~S aztán... bárkivel
32 Elbe| Világvárosban voltak - egyedül~Az õt megilletõ, méltó keret.~
33 Elbe| földtekének kellõ közepébe,~Ha õt itt fenn hagyod, meghallom
34 Elbe| Végezd magad s hozd ide õt, hisz úgyis~Te vagy a mester,
35 Elbe| sérti, hogy merem~Szeretni õt - s ép e kétségbeejtõ~Dölyfével
36 Elbe| kiáltanám:~Miért mutattátok meg õt nekem?~Hát még halandó földinek?
37 Elbe| Ki halni menve, üdvözölje õt...)~De már hiába minden...
38 Elbe| Okod kimélni és sajnálni õt...”~Igy õ, a kedves hadnagy,
39 Elbe| villogó felhõjét.~Hadd marja õt is kétszeres csalódás~Méregfulánkja,
40 Elbe| bálványozóitól.~Mindenki õt csodálta egyedül.~Magam
41 Elbe| Hogy többé nem csodálom õt. Azonban~Mégis csak gondosan
42 Elbe| Mégis csak gondosan kerültem õt,~Kerültem illõ istenfélelemmel;~
43 Elbe| a port.~Aztán nem láttam õt többé...~ ~
44 Elbe| a rajz,~Ha úgy mutatnám õt be nektek,~Mint aki csak
45 Elbe| ilyenrõl?~Nem, nem! Nézzük csak õt közelbrõl.~Õ nem közönséges
46 Elbe| 30~De ám azért ne adjuk õt fel,~Csak türelem, csak
47 Elbe| Szegény fiú! szánhatjuk õt,~Szülõtelen, sínlõdve nõtt.~
48 Elbe| tanítva,~Pásztorcsalád nevelte õt.~Egy barlang volt az õsi
49 Elbe| vezetnek~Utai, hát kövessük õt.~Deák-, Hajóstér elmaradnak,~
50 Elbe| vágynak?~Mi rettentné attól el õt?~Hisz a mélységes Gyehennának~
51 Elbe| És az ne is kimélje itt õt,~Ha viszonzásra nem talált.~
52 Elbe| sürün peregnek.~Ez ifju õt - ez fáj neki -~Vajjon minek
53 Elbe| 14~Többé ugyan nem lopja õt meg.~Majd megmutatja õ neki.~
54 Elbe| olykor, dús képzelme~Ragadván õt, miként az ár: -~„Volnék
55 Elbe| Kérem - még sütögette õt!~Igaz, hogy tette akaratlan,~
56 Elbe| irgalmazz!~Ne vidd a kisértetbe õt,~Vagy adj neki hozzá erõt.~
57 Elbe| felesége,~Babája, veszi õt ölébe -~Lecsókolgatja könnyeit,~
58 Elbe| a rettentõ mama!~Ez nézi õt kérdõn, merõen,~Mellette,
59 Elbe| nyája a tilosba ment,~Mig õt magát elnyomta mámor,~S
60 Elbe| Tombolhat a viharfutár,~Õt Ernõ csak mosolygja már!~
61 Elbe| Leona~Szava betûin fogja õt.~A rózsaujjak csókostyája~
62 Elbe| És mint a bokrot szidja õt,~Uszitva poklot, ördögöt.~
63 Elbe| érzéketlenebb.~Ám lássa õt hitvány gonosznak,~Aztán
64 Elbe| föl nem támad~S korbáccsal õt nem ûzi el?!...~Csak tudna
65 Elbe| mellen két kezével,~Hogy ója õt és önmagát,~Vagy vele ossza
66 Elbe| lökje a halálba karja,~Ki õt is menteni akarja!~A hab
67 Elbe| Etelke eltûn a habokban...~De õt kimentik félhalottan,~Féléberen,
68 Elbe| sírhalom?~És nem gyógyítja õt meg semmi,~Számára nincsen
69 Elbe| szerelme;~Ember legyen, aki õt megérdemelje.~„Ejh! mit
70 Elbe| olyan magaféle.~Mert hát biz õt sem a gólya költötte ám.~
71 Elbe| olyan igazi pórleány.~Hátha õt is aranybölcsõben ringatták -~
72 Elbe| Nyelné is el hát már inkább õt egészen,~Emberek láttára
73 Elbe| nem félnek.~Majd kiadja õt is közeli rokonnak.~Különben
74 Elbe| elverte a ragya,~Jobb, ha õt most mindjárt örökre elhagyja.~
75 Elbe| ingadoz a jóba.~De ne féltsük õt, hisz nem egyedül van már,~
76 Elbe| emberre~Nem akadna sehol, aki õt leverje.~De megmondom azt
77 Elbe| ugrik a nyakába.~Fogja õt marokra Jankó, földhöz vágja,~
78 Elbe| ujabb sikátorba.~Itt a gazda õt már elõl bocsájtotta.~Bezzeg
79 Elbe| hát akad a halálra.~Már õt így nevelte anyja, a természet.~
80 Elbe| az üzenetje,~Hogy az, ki õt küldi, el van-e feledve?~
81 Elbe| Tanulással sem kell gyötörni õt mindjárt,~Mig elméje zsenge,
|