Rész, Fej.
1 Lir| magát kinõtt fa, oly kemény lett,~Akkor elvitt e szeretett
2 Lir| mint a szíve érzett,~S lett egy gyümölcstelen átkos
3 Lir| olvassák,~Minõ nagy és hatalmas lett~A szegény Magyarország!...~
4 Lir| rögtön elromboljuk,~Akkor mi lett volna más?~Ekkor nem lett
5 Lir| lett volna más?~Ekkor nem lett vón dicsõség,~Elszégyeltük
6 Lir| polgárerény is,~S képmutató lett a világ!~- Mit vétkeztél
7 Lir| võlegény ohajtá,~Gyors, rövid lett a vigalom,~Éjfél tájban
8 Lir| világol~És a nyelve oly nehéz lett -~Leirhatlan boldogságtól!~
9 Lir| Oly döbbentõ csöndesség lett,~Röpülése hallik ördög~Pillangónak -
10 Lir| sohajtott el Anna?...~Irigyeddé lett a végzet,~Jó Balassa, jaj
11 Lir| százszorta nagyobb ellen~Kivehetõ lett elõtte:~Saját vakmerõségétõl~
12 Lir| 1854)~ IV~Hova lett a nap az égrûl?~Hirtelen
13 Lir| kis lyány az én~Szeretõm lett volna...~Isten veled csatatér~
14 Lir| Legénynek szegõdtem.~Feleségem lett a kis~Kecskepásztor, és
15 Lir| Elmult a nyár, gyilkos hideg lett,~Dérré fagyott harmat, lehellet.~
16 Lir| néznek.~És a tilos erdõ lett~Szabad temetõjük,~Falevélbõl
17 Lir| Galambom még Évánál is~Hamisabb lett egy kevéssel.~Én minden
18 Lir| rémlik mégis, mintha~Rég lett volna, nagyon régen...~Mintha
19 Lir| Hogy vérünk is volt - hamu lett -~Ah a bitó is szebb, hisz
20 Lir| de egyet fordult a kerék.~Lett gunyám, megevõ falatom.~
21 Lir| Szórul szóra minden úgy lett,~Ahogy Mátyás parancsolta;~-
22 Lir| táborában,~Oly nehéz, únt lett az élet.~Jóravaló csata
23 Lir| levágtak, kit elfogtak,~- Annyi lett a foglyok száma,~Hogy a
24 Lir| magyar seregnek~Szíve oly bús lett utána...~Mintha megbüvölte
25 Lir| Elfeledett dicsõségrõl,~Hamuvá lett városokról.~Kihalt népekrõl,
26 Lir| volt,~Aminõ csak egyszer lett, és~Soha, soha többé nem
27 Lir| napiglan.~Ezután még feketébb lett~Az elátkozott vár gyásza,~
28 Lir| égett volna;~Most olyan lett, mint a szérü,~S még kiégett
29 Lir| egészen,~Még a hamva is hideg lett.~Csak az agyvelõm maradt
30 Lir| errül.”~Aztán nagy király lett.~ Harcolt, mindig gyõzve;~
31 Lir| gyõzve;~Végig a szerencse lett hû követõje.~A diadalbabért
32 Lir| valaki az volt épen,~Szomorú lett a nótája,~Mesélt róla a
33 Lir| V~Hova lett a kisasszony s a vadász?~
34 Lir| rabláncait,~Mert szolga lett és hord igát.~S ha tán a
35 Lir| a csillagokban,~Zsibáru lett a szûzi csók.~Hogy koldussá
36 Lir| orgyilkolnotok;~A bujdosóvá lett igazság~Nyomában csaholó
37 Lir| csak az halt meg, ami nem lett,~S az él örökké, ami volt.~
38 Lir| elcsattan,~Mi megesett, lett, halhatatlan.~Csak a testet
39 Lir| elévelõdtünk,~Annál sötétebb lett köröttünk,~Ijesztõbb a határtalan!~
40 Lir| oldva lõn,~Minden világos lett elõttem.~Ez egyetemes kis
41 Lir| ennyi~Összeomlott, semmivé lett?~S jertek ide sorba mind
42 Lir| az, ami soha nem él.~Mi lett, született, mind eltünik,
43 Lir| Lehet-e nem történtté, ami lett,~Betöltve mással az a jelenet...?~
44 Lir| rémkép, mely miatt~Földönfutó lett, mely elül~Barangolással
45 Elbe| huzatni.~- Azután könnyebb lett benne a lélekzet.~Béla herceg
46 Elbe| Elhagyatottságban testvére lett volna.~Akaratlanul is vissza-vissza
47 Elbe| hazád földje;~Ország-világ lett a menedéked, - futva,~Az
48 Elbe| perecére,~- De az is elég lett múló életére.~Mint az erõs
49 Elbe| rája,~A megmentett lyányka lett az utitársa.~Ölén a nyeregben
50 Elbe| emléke.~Végre gyõzödelmes ki lett, mint a jelen,~Ez a gyõzhetetlen
51 Elbe| villámlása.~És azután csönd lett - jöttek a vadászok;~Béla
52 Elbe| pillantott,~Arca oly piros lett, mint elõbb halvány volt.~
53 Elbe| A józan beszédre szörnyü lett a lárma.~Kinek harag, kinek
54 Elbe| megállt és merõ figyelem lett.~Valami gyönge nesz ütõdött
55 Elbe| paripáink.~Magyarország mellé jó lett volna foltnak.~E volt a
56 Elbe| ellenség!”~Mely után viszont lett hirtelen csöndesség.~Egy
57 Elbe| Mieszkó ha épen király nem lett volna,~Mostan újra meg lett
58 Elbe| lett volna,~Mostan újra meg lett volna zavarodva.~De kitérõ
59 Elbe| Ha haraggal vegyest nem lett volna mondva.~És belépe
60 Elbe| mintha csak szívének gyökere lett volna,~Melle közepérõl oly
61 Elbe| reménységhagyottan~Tévedez fölötte urrá lett habokban,~Úgy nézett ki
62 Elbe| factum,~A vége mégis az lett, hogy hogyan nem?~Egyszerre
63 Elbe| mérleg;~Talán utóbbi erõsebb lett?~Vagy rásüvöltött sors szele?~
64 Elbe| azon tul is szerzett õ.~Lett gazdag úr: Virányi Ernõ.~
65 Elbe| Mi kár!”~- Mond - „jobb lett volna halni már!”~
66 Elbe| magas menybéliekkel~Atyafivá lett vér szerint...~Most már
67 Elbe| Miként ha Ernõ elsõ csókja~Lett volna zárt hevének kulcsa,~
68 Elbe| felnõttem, minden semmivé lett.~Úgy biz én, bevallom, magamba
69 Elbe| fenekére.~Ugyan nagy soká lett neki ez nap este.~De hogy
70 Elbe| Megölelni mindjárt nagy lett volna kedve;~De a lány egészen
71 Elbe| álom is volt, bár csak az lett volna!~Az igaz, hogy szörnyen
72 Elbe| Harmadik rész~De bizony nem is lett semmi szükség arra,~Hogy
73 Elbe| hirtelen az ajtót!”~Hát ugy is lett, mert hogy aztán nemsokára~
74 Elbe| beütötte háta,~S ott meg is lett fogva, mint egy kalitkába.~
75 Elbe| fölemelte.~Az öreg hamvvá lett, s lehullt az üregbe.~Nem
76 Elbe| Egyre elhagyottabb, pusztább lett a vidék.~Nem hogy ember,
77 Elbe| erõvel neki lóditotta.~Haj de lett nagy zsongás, mint egy hangyabolyba!~
78 Elbe| elbujt a bozótban.~Nem is lett már oszténg semmi baj se
79 Elbe| Mintha az a mélység egy ágyu lett volna,~Õ maga pedig egy
80 Elbe| kapzsiságnak,~Diadala teljes lett az igazságnak.~Nagy, amit
81 Elbe| rászorul majd, ha nõs emberré lett.~Üde, fiatal test gyógyerõvel
|