Rész, Fej.
1 Lir| terem?~Végkép kiélte már magát a föld,~S arany nincs többé
2 Lir| Ha megmenthetné a halót magát?~Én, aki virrasztok a haldoklónál,~
3 Lir| lelkem ez õszinteségben,~Mint magát kinõtt fa, oly kemény lett,~
4 Lir| sûrüségbe,~Leásná talán magát~A föld közepébe.~Mindig
5 Lir| egyes-egyedül;~Teremtõjét magát kacagván szünetlen,~Mért
6 Lir| benned~Fölülmulá egyszer magát,~Nem szán megsemmisítni
7 Lir| annyit ér csak,~Mire becsüli magát;~Ne add magad egy világért,~
8 Lir| levegõ~Délibábbá reszketi magát,~Melyen a majd széjjelolvadó~
9 Lir| Kazimér király fiastól~Úri magát megalázva,~Békességet könyörögni~
10 Lir| szerettem (megmutattam),~Mint magát a dicsõséget.~De boszum
11 Lir| diadalbabért kéveszám aratta,~S ha magát a vének gyülésén mutatta,~
12 Lir| apátlan árva gyermek,~Ki ugyan magát vallotta~Bandinak, de kit
13 Lir| völgy.~Megölte benne valaki magát.~- Mért nem kacsintasz,
14 Lir| földhöz vágta egy fa ott magát!~Olyan sudár, oly fiatal
15 Lir| nyár, az õsz elhordja majd magát.~A hó alatt elalszik a föld.~
16 Lir| kéjben;~Hogy nem irigyelném magát~A felséges atyát,~Kinek
17 Lir| ölje~Az örökkévalóságot magát:~Mert volt egy lény, ki
18 Lir| mögött van, nem mutatja~Soha magát a rendezõ.~Sõt halhatatlan
19 Lir| Leszögeli, lezárja koporsóba~Magát az istent, aki megváltotta.~
20 Lir| képzelt veszélye~Fészkelte el magát, megy véle,~S e mérges vad
21 Lir| elrejtõzik.~Szégyenli tán magát miattad?~Vagy ebbe tán az
22 Elbe| Hogy a fényes nap most magát nézi benne,~S örömében táncol
23 Elbe| holtan esett vissza karja.~Magát is ledönték halálhozó kínok.~
24 Elbe| várnak~Ment, hogy megmutassa magát a királynak.~Közel voltak
25 Elbe| volt lepetve,~Hogy õtet magát s az egész jelenséget,~Egy
26 Elbe| álla Berezina,~S ajánlotta magát a párviadalra,~S csak kevésbé
27 Elbe| koronád.~Ám ha van, ki magát érdemesbnek tartja,~Jöjjön
28 Elbe| ébredve ujolag fölnézett,~Magát hüvösvizü forrásnál találta,~
29 Elbe| szerencsétlen,~Vagy elölte magát jó elõre épen,~Vagy bizonnyal
30 Elbe| vagyok,~Megkönnyebbülve érezé magát,~Ha rám tekinte és belém
31 Elbe| titkon, vajha hordaná el~Magát a dõzsölõ vendégsereg;~Hadd
32 Elbe| istenek - nyilván mivel~Ezzel magát a hetedik eget,~Annak legdrágább
33 Elbe| A mama nyájasan fogadja,~Magát az ifju bemutatja;~Örülnek,
34 Elbe| barátként~Viselte mindvégig magát.~Elõ-elõrántott idõnként~
35 Elbe| dandy hosszu fintor lába~Magát pedig mintegy kinálta.~Valaki
36 Elbe| volt készülve rá,~Midõn magát meggondolatlan~Igenre elhatározá.~
37 Elbe| szédelgõ,~Talán kivágná még magát,~Hazudva jobbra-balra; -
38 Elbe| nyári holdas est~Itt nézi magát Budapest.~ 4~
39 Elbe| nyája a tilosba ment,~Mig õt magát elnyomta mámor,~S egyszer
40 Elbe| õszintébben,~Hogy megjavítja már magát.~Hogy lépve szent, ohajtott
41 Elbe| ohajtott frigyre,~Veti magát örök bilincsre.~Dicsõség,
42 Elbe| gyöngéd bilincsben,~Durván magát hogy tépje ki?~A vad habok
43 Elbe| házba,~De otthon nem leli magát.~Eltépelõdve, esve, kelve,~
44 Elbe| királyfi miatta,~Senki fiának õ magát nem mutatta.~Mert hiába,
45 Elbe| ravaszra,~S meg se rugja magát az a vén orgazda.~Csak egy
46 Elbe| mutatóujj megbicsakolja magát.~Mintha amit borral magából
47 Elbe| melegbe pogányul.~Látja maga magát szörnyü ügyetlennek.~Képzeli,
48 Elbe| egy kalitkába.~Ott azután magát csöndesen meghúzza;~Persze
49 Elbe| ennyi.~Alig képes tovább magát türtöztetni.~Mint a fulladozó
50 Elbe| volna, zireg-zörög;~Veri magát földhöz, dühös mint egy
51 Elbe| végetlen,~Legjobban érezi magát a tengeren.~A királykisasszonyt,
52 Elbe| megjelen a várban.~Bemutatja magát mint valami követ,~Mutatja
53 Elbe| Annálfogva most már fölfedezi magát.~Röviden elmondja a vendégseregnek,~
54 Elbe| kovács kohója,~Ha az ember magát okosan nem óvja,~Az erõs
55 Elbe| ismételve végül,~Óvja kiki magát minden szélsõségtül.~Ne
56 Elbe| százat.~Sok fiatal ember így magát megrontja,~Egy egész életet
|