Rész, Fej.
1 Elbe| Lett gazdag úr: Virányi Ernõ.~Hatalmas ifju, óriás,~Országremény,
2 Elbe| nem bánná a „parthie”-t.~Ernõ hírét hallotta már.~„Eset”-
3 Elbe| is nagy a bizalma.~Hogy Ernõ arca meg nem csalja.~Hisz
4 Elbe| másszor is.~ 57~S Ernõ barátunk menne is már,~De
5 Elbe| inge fátyla,~És azon át Ernõ belátja~Hó melle, válla
6 Elbe| Rettenve kissé a merénytõl,~Ernõ bûnbánva földre hull.~S
7 Elbe| képtelen.~ 70~Ernõ belátja, hogy az óra~Ki
8 Elbe| fakaszt.~ 13~Hja, Ernõ úrral nem megy máskép;~Õ
9 Elbe| épen ez a baj.~Mi haszna? Ernõ úgy találja,~Hogy már igy
10 Elbe| 16~Már maga Ernõ is belátja,~Hogy ez tarthatlan
11 Elbe| Megmondta. Punktum. És ez ellen~Ernõ mit is tehetne mást?~Megnyugszik
12 Elbe| 31~De majd elõrobbantja Ernõ~Huszonnégyfontos érveit.~
13 Elbe| áldott jó nap~(Holott már Ernõ kételye~Nagy volt, hogy
14 Elbe| érkezik.~ 43~Az Ernõ ecsetelte képet~Tetézi dúsan
15 Elbe| 45~Bejárja, nézi Ernõ karján~A selyembársony termeket.~
16 Elbe| 47~És maga Ernõ, võlegénye~(Az õ szemében)
17 Elbe| ahogy illik jó lovaghoz,~Ernõ mit is tehetne mást?~Föllépve,
18 Elbe| arkangyal fényitül~Egy percre Ernõ megkövül.~ 56~
19 Elbe| szerepek.~Akár a márvány Ernõ arca,~S most már meg õ a
20 Elbe| el nem fojtaná kacaj,~De Ernõ tart „recidivátul”,~Ki nem
21 Elbe| 59~Denique Ernõ egyre „golyhóbb”:~De hát
22 Elbe| Tágítni kelle itt-amott,~Ernõ egyet-mást láthatott.~
23 Elbe| az éden?~És hol van az? - Ernõ szivében.~S tán onnan csak
24 Elbe| Nevetve fojtogatja csókba~Ernõ e bal sejtelmeket.~„Hisz
25 Elbe| is a magányból, csendbõl!~Ernõ is zajt kiván; közelbõl~
26 Elbe| s onnan kandikált,~Mig Ernõ a bakon használva~Az eltünõ
27 Elbe| sétahangversenyben~ 1~Hej Ernõ, Ernõ, jó barátom,~Patvarba!
28 Elbe| 1~Hej Ernõ, Ernõ, jó barátom,~Patvarba! mit
29 Elbe| 8~És legnagyobb Ernõ szivében.~Hej, itt a legtöbb
30 Elbe| Egyszerre kész az ismeretség.~Ernõ néhány bókot rebeg.~Minõ
31 Elbe| Ámbár Leona még csak bimbó,~Ernõ gyanakszik, ilyen õ.~„Mi
32 Elbe| menthetetlen,~Szegény, szegény Ernõ gyerek~Küzd szenvedélye
33 Elbe| olvasónõm, képzelem.~De Ernõ esküszik rá egyre,~Hogy
34 Elbe| jelenetet megkacagja.~És Ernõ újra él. „Mi kár!”~- Mond - „
35 Elbe| föl. - „Ily eset miatt!”~Ernõ segédeit fogadja~À la Mencsikoff,
36 Elbe| tekergõ”,~Gondolta róla maga Ernõ.~No de sebaj; azért lehet~
37 Elbe| összetépi azokat.~ 52~Ernõ meg egyre hozzá indul,~Mint
38 Elbe| kissé tiszteletlen.~Igy Ernõ épen apropos~Tiszteletet
39 Elbe| rögtön a föltétel:~Hogy Ernõ ma ne távozzék el~Mellõle,
40 Elbe| ötlet meglepõ, váratlan.~Ernõ se volt készülve rá,~Midõn
41 Elbe| Mert hát midõn ezt kérdi Ernõ,~Leona sugja: „eh bien!”~
42 Elbe| ütne ki.~ 69~Ernõ szivét csordultnak érzi.~
43 Elbe| Mellette, szótlan, elmenõben...~Ernõ zavarban - mit tegyen?~Köszönti
44 Elbe| Hazudva jobbra-balra; - Ernõ~Nem járta ezt az iskolát.~
45 Elbe| talán?”~S a „Hattyu” hátán Ernõ újra~Találkozik... a végzet
46 Elbe| ne tedd!~ 77~Ernõ hadarg, szorong, használva~
47 Elbe| Egymás után hatszor ütött le.~Ernõ megolvasá, tünõdve,~Amint
48 Elbe| Tombolhat a viharfutár,~Õt Ernõ csak mosolygja már!~
49 Elbe| lángolóbb, a lázasabb.~Miként ha Ernõ elsõ csókja~Lett volna zárt
50 Elbe| igazán, forrón szeret.~S Ernõ sivár egykedvüsége~Csak
51 Elbe| Leona forró csókmalasztja~Ernõ szivét jobban fagyasztja,~
52 Elbe| tengerzivatart,~Azért is! Ernõ arra tart.~ 51~
53 Elbe| 54~Etelke meghal s Ernõ él még.~Bár rajta nem mult,
54 Elbe| Nézett Etelke a habokba -~Ernõ hivé, hogy látni fogja~A
55 Elbe| Kétségbeejti borzadálya,~Sejdítve Ernõ szándokát.~A rémületnek
|