Rész, Fej.
1 Lir| zivatart, melyben ne tudja senki,~Ki adja el a nemzetet,
2 Lir| Pedig minket nem tanított senki...~Mert szabadok voltunk...
3 Lir| kisöcsémen kivül~E világon senki se szeretett!~Édesanyám
4 Lir| tudom, hogy engem ezután~Már senki nem szeret;~Hiszen kinyertem
5 Lir| Nem szeretett soha engem~Senki, senki a világon.~Szerelem,
6 Lir| szeretett soha engem~Senki, senki a világon.~Szerelem, te
7 Lir| lánc - de mi haszna!~Talán senki meg nem hallja!~Hozzá ugyan
8 Lir| túlzengi,~Nem figyel, nem ismer senki,~S gúnyol a hideg világ?~
9 Lir| II~Nem ért minket soha senki!~Amennyit mi gondolunk,~
10 Lir| panaszt.~Nem ért minket soha senki.~Mind hijába dalolunk.~Barátom,
11 Lir| nekünk!~Nem ért minket soha senki!~Amennyi a mi bajunk,~Csak
12 Lir| bor!~Nem ért minket soha senki.~Bujdosunk mi, mint a szél;~
13 Lir| elejbe.~Meg nem fejti soha senki,~Amit e szörny kérdez tõled,~
14 Lir| gonosz, oh, szörnyû átok! -~Senki sem lát, senki sem hall,~
15 Lir| szörnyû átok! -~Senki sem lát, senki sem hall,~Csak én hallok,
16 Lir| törvény, gyászitélet!~Mit senki nem kerülhet el.~Hogy itt
17 Lir| Hazafelé... „adjatok bort!”~Senki, aki adja!~Mostan osztják
18 Lir| természet,~Nem lel abban senki már gyönyörûséget.~Ami természeti,
19 Lir| gyönyörüségrõl,~Amit még nem érze senki,~Melyre nincs szó emberajkon,~
20 Lir| változott a várban~Semmi, senki: a szépséges~Dalimának ifjusága,~
21 Lir| hang,~Minõt még nem halla senki,~Hogy az ég minden csillagja~
22 Lir| imádok.~Ottan aztán nem lesz senki,~Aki itt volt; meghal a
23 Lir| volt,~Hogy nem állhatá ki senki.~Aki egyszer rátekintett,~
24 Lir| a szivedben,~Ki nem ûzi senki onnan.”~Ilyeténkép egyre
25 Lir| Ki eszölje: nem is félté~Senki a veszedelemtõl~A sinlõdve
26 Lir| meg már föl sem ért.~Ne senki be többet! Hívnak papot,~
27 Lir| fogva e világ,~Azt akkor senki nem teremtheté.~S ha volt
28 Lir| Vigyázva, hogy ne lásson senki,~És a mulatság sikerül.~
29 Lir| Kétségbe esve, elbolyongva,~Hol senki nem jár, egyedül,~Szerelmem
30 Lir| vele.~Ki nem nevette érte senki,~S a rendõr sem fülelte
31 Lir| Segítve még mást, soha senki téged -~Ha mégis élsz, ez
32 Lir| Én látok itt olyant, mit senki más;~Csodákat mível emlékezetem.~
33 Lir| megijedni,~Nem fogja itt ismerni senki.~Marad bizonnyal ismeretlen.~
34 Tore| De azt nem nyerheté el senki más.~A végtelenben két átellenes~
35 Tore| De azt nem nyerheté el senki más~Csak földi voltál bárki
36 Tore| nyugtalannak, feldúltnak senki ez arcot.~Ó, pedig most
37 Elbe| völgy ölébõl nem tér vissza senki.~Hanem a valóság az volt
38 Elbe| bajnoknak,~Nem megy innen tova senki hírmondónak.~Nézd, mi búsan
39 Elbe| utósót pillantott.~Nem boríta senki tetemére hantot.~Félig nyilt
40 Elbe| sorsa bízva volt kezére,~Senki irigységet iránta nem érze.~
41 Elbe| tére.~Ám de ha nem válik senki közületek~Áldozatul esni
42 Elbe| átokul: halálod nem siratja senki!~Nem segít meg - bármi szerfölötti
43 Elbe| soha inkább,~Csak más se, senki e világon...~Ez itt a fõdolog
44 Elbe| ismerhetem~Egyedül én és senki más e földön. -~És e gazember,
45 Elbe| akár egy királyfi miatta,~Senki fiának õ magát nem mutatta.~
46 Elbe| bevilágít,~Nincs egy árva lélek, senki meg nem lát itt.~A biz a,
47 Elbe| tudom, más.”~Nincs semerre senki, az egész környékbe.~Oda
48 Elbe| világ végére,~Ahol innen senki nehogy utolérje!~Hát ahogy
49 Elbe| királya,~S mivel neki ellen senki itt nem álla,~Mind ahogy
50 Elbe| könnyen elviseli,~Azért fiát senki el ne kényeztesse,~Hideget,
51 Elbe| Közbe-közbe olykor, ne feledje senki.~Gondolja meg azt is, hogy
|