Rész,  Fej.

 1  Lir|           Utósó ékeit elorzani...~De jaj nektek! a gyalázat kevés...~
 2  Lir|           világot, magam is utáltam!~Jaj, de hogy megfordult kereke
 3  Lir|       Elhagynám a kedvesem örökre...~Jaj csak a szívem meg ne repedne!~
 4  Lir|              gondolnék a galambomra,~Jaj csak a szívem meg ne hasadna!~
 5  Lir|             hogy ha mást szeretne...~Jaj csak a szívem meg ne repedne!~ ~
 6  Lir|        magyar hazát,~Ki a magyart? - jaj neki!~Jaj tinéktek ti hazánknak~
 7  Lir|            Ki a magyart? - jaj neki!~Jaj tinéktek ti hazánknak~Újabb
 8  Lir|              Jár a szomorú térségen.~Jaj de szomorú történet,~Jaj
 9  Lir|             Jaj de szomorú történet,~Jaj de búsan szól az ének!~A
10  Lir|           lett a végzet,~Jó Balassa, jaj neked már!~Fuss, tagadd
11  Lir|         Halni szállt le az oltárról!~Jaj azoknak kik ez átkos~Földön
12  Lir|           rád lesett,~Szegény Bandi, jaj neked!~Ideje nincs szamócának,~
13  Lir|              Fagyos hóhegy a fejünk,~Jaj a földnek, ha kitörnénk;~
14  Lir|            kitörnénk;~És hahogy nem, jaj nekünk!~Nem ért minket soha
15  Lir|            Nem is sohajtás, de kínos jaj;~Szivem tépik, fejem ingatják,~
16  Lir|       füstborúban~Ezer a sikoltás, a jaj.~Fészke fölött vijjog, rí
17  Lir|              nemzet!~Szegény magyar, jaj neked már!~Nem ijedsz-e
18  Lir|              Szemeimet rá fölemelém.~Jaj nekem, elég jaj énnekem!~
19  Lir|           fölemelém.~Jaj nekem, elég jaj énnekem!~El vagyok kárhozva,
20  Lir|          álmodom;~Mindig csak egyet, jaj, de szép nagyon!~Csöndes
21  Lir|            Esik épen egy magyarra.~- Jaj neked szegény magyar had,~
22  Lir|             formátlanoknak~Volt nagy jaj szegény fejöknek.~Azokon
23  Lir|           Elenyészett nagyság fénye,~Jaj de fáj a te emléked!~Elég
24  Lir|          méhében, miként a volkán...~Jaj akkor néktek, ellenségei!~
25  Lir|       életemnek~Követõi szaporodnak.~Jaj azoknak, jaj azoknak.”~Erre,
26  Lir|            szaporodnak.~Jaj azoknak, jaj azoknak.”~Erre, mintha más
27  Lir|         jéggé~Fagyott tõle~A szivem. Jaj!~Úgy remegek,~Úgy didergek.~
28  Lir|             arra képtelen mind.~Mert jaj lenne akkor nektek,~Mai
29  Lir|            honfi-kebelbõl nem fogy a jaj.~Ajkába harap Budán a király,~
30  Lir|          vérzik bár tizenkét sebbõl,~Jaj annak, akit õ letenyerel.~
31 Elbe|            árny alatt - örökre.~Mert jaj, aki idetéved - a bajnoknak,~
32 Elbe|        szivednek,~Boldogítja azt, de jaj örökre néki,~Ha onnan kegyetlen
33 Elbe| összeforradók...~            17~- De jaj, hiába, ami sok, sok;~És
34 Elbe|           nézett.~Összecsapta kezét: jaj! hisz így õ még szebb!~Ez
35 Elbe|           forog, ugyan mire vár mán?~Jaj ha már a föld oly erõsen
36 Elbe|     kinek-kinek hordja.~Egyik-másik, jaj, hogy csípne egyet rajta!~
37 Elbe|               mond neki szerencsét.~„Jaj te golyhó - ugymond -, hisz
38 Elbe|       lódulással levernek a földre.~„Jaj az ibrikeim!” - fölsikolt
39 Elbe|         himlõben fekszik ott Aranka.~Jaj hogy ne is lássa, arca betakarva.~
40 Elbe|          borul.~Fojtogatja csókkal: „Jaj te drága férfi!”~Egyelõre
41 Elbe|             több szó nem is fér ki.~„Jaj hogy ilyen is van ezen a
42 Elbe|         ilyen is van ezen a világon!~Jaj hogy épen ez lesz az én
43 Elbe|            fejét szomorún csóválta:~„Jaj fiam, nem való vagy te e
44 Elbe|         ránéz, mozdul és megszólal:~„Jaj, ha tán értem jösz, hazámbeli
45 Elbe|   Ludtojásnagyságu jégdarabok esnek.~Jaj, kit a pusztán ér, juhnyájnak,
46 Elbe|             juhnyájnak, ménesnek.~De jaj ám erdõn is kis madárfiúknak!~