Rész,  Fej.

 1  Lir|      szemében.~S kardot rántva, úgy, ahogy volt~Hajadonfõ, öltözetlen~
 2  Lir|               Azt se tudom, látsz-e, ahogy itt térdelek;~Nem tudom,
 3  Lir|             Csöndes minden...«”~Lõn, ahogy gondolta.~ ~
 4  Lir|        Szórul szóra minden úgy lett,~Ahogy Mátyás parancsolta;~- Boroszlói
 5  Lir|         Puszta szemmel látható volt,~Ahogy könnyben úsztak érzõbb~Csillagok
 6  Lir|               bongnak a harangok?...~Ahogy egyszer Istajerben~Üldözötten
 7  Lir|          legöregebbik (szinte~Látom, ahogy csóválgatta~Ágas-bogas koronával~
 8  Lir|          csak épen nem akarják.~Mert ahogy az érkezõktõl~Hallom, ott
 9  Lir|            Zajtalan, szünetlen, mint ahogy a vér foly~Bitón függõ hulla
10  Lir|              élõk benne szerepelvén,~Ahogy szerzék az istenek.~Nem
11  Lir|             úgy van, minden úgy van,~Ahogy akkor, változatlan.~Csak
12  Lir|            ha mégis, újra itten~Igy, ahogy most, valaha...~Az örök
13  Lir|                     Szerb eredetibõl~Ahogy tegnap este itten~Egy kis
14  Lir|     Ismeretlen õs elem.~És letûnnek, ahogy útjuk,~Létük egyszer véget
15 Elbe|          tudnék hangot adni;~Most is ahogy itten állok a határon,~S
16 Elbe|   képzelemgyulasztó látvány!~Hát még ahogy fehérlõ vállán~Fekete fürtje
17 Elbe|       Meglátva a színváltozást,~Mint ahogy illik jó lovaghoz,~Ernõ
18 Elbe|           sok van ezen a világon.”~S ahogy elnéz fényes vára ablakából,~
19 Elbe|         aztán, hogy kibocsájtottam?”~Ahogy ezt kezével, lábával mutatta,~
20 Elbe|              a nagy durvaságba!~Ábel ahogy látta, szinte megkivánta.~„
21 Elbe|            Fizet és megindul; hát ím ahogy ott van,~Ami nem szokása,
22 Elbe|          össze nem vág szebben,~Mint ahogy a kártya e száraz kezekben.~
23 Elbe|           most róla mi a gondolatja?~Ahogy ott egymáson gömbölyü két
24 Elbe|           senki nehogy utolérje!~Hát ahogy eluszott utolsó forintja,~
25 Elbe|         vendéget párosával sorra,~És ahogy már szemközt kettõnek az
26 Elbe| meghallgatnátok tõlem e nehány szót,~Ahogy én hallottam boldogult apámtól~
27 Elbe|           volt az õs e nemzetségben.~Ahogy csavarodnék már a legénysorba,~
28 Elbe|  Összetöpörödött öreg embert látott,~Ahogy ott szitálja rég a Miatyánkot.~
29 Elbe|      oroszlán talpa alól kirántotta.~Ahogy megpróbálta, vele egyet
30 Elbe|           állva, ülve benne,~Kit-kit ahogy ért az átok veszedelme.~
31 Elbe|              volt benne a természet.~Ahogy az utolsó nagy terembe lépe,~
32 Elbe|           szivének a nagyobb igézet,~Ahogy ez reá le könyörögve nézett.~
33 Elbe|             senki itt nem álla,~Mind ahogy így voltak, gyáván, megmeredve,~
34 Elbe|          kiabálva meredez föl árván.~Ahogy szerte néz itt, lát egy
35 Elbe|            hasznát érdemes dologba.”~Ahogy aztán ketten haladnak továbbat,~
36 Elbe|               még nem késõn.~Hát biz ahogy belép, egybe ott találja:~
37 Elbe|          volt, ami megmentette.~Mert ahogy beértek ujabb sikátorba.~
38 Elbe|            mint valami szeget.~Veri, ahogy birja, de mire se menne,~
39 Elbe|          csomója még akadt útjoknak.~Ahogy beestellett és a hold is
40 Elbe|         volna jobban megijedve.~Épen ahogy Jankó a fa alá ére,~Lecsapott
41 Elbe|               de el is találta.~Mert ahogy a derék állat ezt lenyelte,~
42 Elbe|           alá rejtsem?~Elmondom biz, ahogy tudnom adta isten.~Nem én
43 Elbe|             szoba pallója.~Már kinek ahogy jut még erre is módja.~Az
44 Elbe|              A magyar embernél, úgy, ahogy az isten~Megteremti, szívesb,