Rész,  Fej.

 1  Lir|               hosszú ajtóihoz!~Vesd el magad, mint a darabfa~A fõnök
 2  Lir|            fejûket~Látogatsz meg, mint magad,~A nagy és bölcs nem kell...
 3  Lir|               Csak te, babám,~      Te magad~      Légy hívem.~      
 4  Lir|              arcodat,~Haragod üszkével magad fölgyujtottad.~Ég az isten
 5  Lir|                víg, csapodár, csak~Óvd magad a gondolattól!~Nézd a jégfelhõt
 6  Lir|                csak ne kérdezz;~Alkoss magad új világot,~Csak ne kérdd:
 7  Lir|             hozzá ég~Egyszerre az övé:~Magad se veszed le~Soha onnan
 8  Lir|                fáj a gondolat,~Hogy te magad, édes kedvesem,~Hogy te
 9  Lir|          kebleden~Más valaki - csak te magad nem.~Legyen átkozott e sejtelem!~
10  Lir|                 kelj föl énfölém!~Nézd magad lelkem tûkörén.~Mint a nap
11  Lir|              magas fény,~Hogy szégyeld magad miatta.”~„Majd ha szíved
12  Lir|                S ne boszuld meg rajtam magad - megalázva!~Feledd el sértésem,
13  Lir|       menthetetlen~Te mulsz el egyedül magad,~A halhatatlan egyetemben~
14  Lir|             Mire becsüli magát;~Ne add magad egy világért,~S többet érsz,
15  Lir|             kiöltük törzsödet,~Add meg magad, vesd el tõrödet.”~Már e
16  Lir|                Hát még ha, szép tavasz magad~Jelensz meg körülem?~Ha
17  Lir|              Mi szentebb még tán, mint magad,~Mi nélkül hitvány rongy
18  Lir|      kristálytükrében~Te örömest nézed magad.~Gyönyörködöl, hogy olyan
19  Lir|               Oly nyílt, igaznak, mint magad.~Az élet álnok versenyében~
20  Lir|               itt akad,~Kíntól csak te magad~Szakadj szivem?!~            
21  Lir|              szineid megtagadva,~Nem a magad nevével indulsz hadba.~S
22  Lir|            szenderg önérzeted.~El kell magad kissé szégyenlened.~Sõt
23  Lir|            Teremts magadnak egy istent magad,~S higyj benne buzgón, esztelen,
24  Lir| Veszta-templomod.~Oltára képében látod magad;~Mi vagyok én neked, most
25  Lir|               semmi sincs,~Olcsón adod magad~Oh, Rohits, oh, Rohits...~
26 Elbe|             Érsz, szerelmes léssz - de magad se t’od, kibe?~Szereted
27 Elbe|             megkimélhedd.~Állj ki véle magad, és ha õt levágtad,~Seregünk
28 Elbe|              ezt elégnek tartom. Im te magad mondád,~Hogy e párbajtól
29 Elbe|      Eltelhetik egy kurta miriád,~Hogy magad is hoppon maradsz, kicsöppensz,~
30 Elbe|             nesze hát, csináld,~Végezd magad s hozd ide õt, hisz úgyis~
31 Elbe|             egyre sugdosott:~„Ne hagyd magad, még minden jóra válik!”~
32 Elbe|               Erére mutatott: „Láthadd magad,~Megfulladok, ha még ma
33 Elbe|              már végezél vele~Bajtárs, magad? Bár nem tudom, csupán~Csak
34 Elbe|                Természetesnek láthatod magad,~És úgy hiszem, magadnak
35 Elbe|               ebben az utcában)~Mondod magad, hogy „sok a csáb”,~Csücsülj
36 Elbe|                     4~Csak gyere hát a magad útján!~Hiszen való, ami
37 Elbe|        gyanutlan jámborság!~Legalább a magad lapját ne mutasd hát!~Ki
38 Elbe|             bölcs középutat.~Ebéd után magad ne szoktasd álomra,~E szokás
39 Elbe|            visszaáll.~Meleg fürdõ után magad ágyba fektesd,~Ott pár óra
40 Elbe|          Lefekvés elõtt se izgasd vele magad,~Hogy legyen szelidebb éji