Rész,  Fej.

 1  Lir|         meghaltatok,~Hallgassatok rám, élõk a hazában!~S ti a
 2  Lir|    legszeretõbb fia,~Hallgassatok rám! - az igaz könyörgést~Istennek
 3  Lir|         táncolhassunk.~Hallgatóim rám ekép rivaltak...~Nem, én
 4  Lir|         most? - oh, hogy nézhetsz rám?!~El e képtõl - el e helyrõl,~
 5  Lir|           hajnal soh’se virradjon rám!~Hajnali szép édes álom -~
 6  Lir|           a föld alattam.~A pokol rám ölti nyelvét,~Azt a lángot,
 7  Lir|          De az úgysem hallgat már rám,~Mert te vagy az én bálványom.~
 8  Lir|           a távol:~Akkor emlékezz rám! s jõjj el~Ahová engem temettek,~
 9  Lir|          A jó isten szent arcára.~Rám tekint a mindenható:~Én
10  Lir|          Ijedtökben reszketnének;~Rám fekete felhõk közül~Ûzve
11  Lir|         féregnél!~Haragosan dörög rám az ég,~S segítségem nincsen
12  Lir|         zöld mezõben~Elõttem jár, rám néz, mosolyog~Szûz ártatlansága
13  Lir|         sugárra,~S oh, gyötrelem! rám is, emberre!~Nézek én, s
14  Lir|              Ah! bosszúsan néz le rám az Úr,~S mennydörög, villámlik
15  Lir|        legyezve szolgál a szellõ,~Rám mosolyognak a csillagok.~
16  Lir|       elhagytak,~Hû bánatról majd rám emlékszel.~ ~
17  Lir|  mondogatja: kukk!~Közelre vár és rám kiált~A pajzánabb rigó,~(
18  Lir|           Ha a mennyország szakad rám,~Az alatt én leroskadok.~
19  Lir|       Robogtok címeres hintókban,~Rám a sarat, port verve föl.~
20  Lir|       szemébe’ köny.~Velem mulat, rám gondol, lelkén~Mint a villámlás,
21  Lir|            Ember, ember, ide nézz rám,~Lettem és már nem vagyok.”~
22  Lir|         legelészõ barmok~Szelíden rám tekintenek.~És kérdik bús
23  Lir|          nem felejtem.~Úgy néztél rám, oly szerényen,~Mintha mégis
24  Lir|         majd elolvadok.~Szemeidet rám ragyogtatva,~Ajkam, szivem
25  Lir|  évezredek,~Találnak ott - s majd rám ismernek errõl~Egy fölemelt
26  Lir|           déli szellõ,~A szelíden rám lehellõ?~Gondolatom messze
27  Lir|          érkezik,~Kárpitja lassan rám ereszkedik.~S gyászom diadalában
28  Lir|          te bennem.~Te úgy néztél rám, bármi ére,~Mint édes anya
29 Elbe|          haramja~Egy szilaj lovag rám véletlen rohanva~Elkapott
30 Elbe|      örömmel veszem ajánlatod~Míg rám hozza isten a szerencse-napot.”~
31 Elbe|   Megkönnyebbülve érezé magát,~Ha rám tekinte és belém fogódzott.~
32 Elbe|        fenyegetõ~Pillantást vetve rám, követte Izidórát.~S a szoba,
33 Elbe| kétségbeesve, víszabályt~Mellõzve rám rohant, s míg balkezemmel~
34 Elbe|           megvetés nyilát~Lövelte rám, hogy percre azt hivém,~
35 Elbe|          les,~Egyszer az ajtót is rám zárta, - de jobban~Ki örült
36 Elbe|       csak elviselem, amit a sors rám mért;~Áldja isten hozzám