Rész, Fej.
1 Lir| hogy mérte?!...~S midõn lelkem ez õszinteségben,~Mint magát
2 Lir| harasztot~Temetõbe hordja,~Lelkem a szép multat~Visszasóhajtgatja.~
3 Lir| alatt!...~Ábrándjaim, ti lelkem apró~Tündéri! ne féljetek;~
4 Lir| kemény falak közt~Összezúztam lelkem erejét!~Testvéremmé nõtt
5 Lir| talán megérdemelt már~ Lelkem egy kis mulatságot.~Mondhatom,
6 Lir| szebb, jobb világot,~Mire lelkem mindig vágyott.~Vezess engem
7 Lir| mégse hinnéd el, hogy~Büszke lelkem e szava~Több, mint minden „
8 Lir| diadal,~És rövid - hogy ebbe lelkem~Elõbb-utóbb belehal...~ (
9 Lir| gondolattól!~Ne nézz most lelkem mélyére;~Ha forrong, ha
10 Lir| föl énfölém!~Nézd magad lelkem tûkörén.~Mint a nap a miljom
11 Lir| Kit nem ismer, csak sejt a lelkem,~Mert nagy hatalmad érezi.~
12 Lir| szememben,~Oh, könnyíts egyet lelkem terhén:~Felejts el, oh felejts
13 Lir| Leborultam, hallgatóztam;~Lelkem égnek ajánlottam,~S addig
14 Lir| úgy leestem.~Átkozott a lelkem, testem.~Vagyok most temetve
15 Lir| az,~Mi borzalommal tölti lelkem el...~Ó, ember, ember! ki
16 Lir| egybe mult, jövendõ;~És a lelkem révedez:~Idõ, idõ, örök
17 Lir| van, mindennek vége.~Oh, lelkem gyönyörûsége,~Boldogságom
18 Lir| Arabella~Mert lelkem oly tükör, amelyben~Legszebbnek
19 Lir| nem ér lehelleted?~Hát lelkem fénye, tisztasága~Legyen
20 Lir| kor tavaszleheltén,~Mit lelkem egykor érezett.~És elborong,
21 Lir| üdvözítvén az „igen”.~Mit lelkem eddig félve sejtett,~Elõttem
22 Lir| Mérhetlen arany oceán.~De lelkem tükörén a felhõ,~Visszfénytelen,
23 Lir| lebben,~Minden alszik... és a lelkem~Ring egy méla sejtelemben:~
24 Lir| mindenség titkát fürkészõ lelkem~A megfoghatlan végtelenbe
25 Lir| hogy hasztalan:~Vergõdõ lelkem is magába~Csak jár, kutat,
26 Lir| eszköze.~Nem magamé se testem, lelkem~Egy mozdulata, egy ize.~
27 Lir| lehetetlen,~De épp ez ûzi, hajtja lelkem.~Bánt a homály és nem hágy
28 Elbe| már önmagától iszonyodik lelkem,~Ha önmagam elõtt utálatos
29 Elbe| óta ezideig~Kényeztette lelkem a merész, édes hit,~Mely
30 Elbe| fehér lángja~El ne hamvaszd lelkem - e rohanást látva!~Míg
31 Elbe| mely -~Majd vágyban égõ lelkem tépte ki -~Lebegteté a finom
32 Elbe| ébren,~Hogy most van ébren lelkem, oly közel járt~Vagy épen
33 Elbe| üstökös~Csillagja tûnt föl lelkem éjjelén.~Hah! hátha e jelképes
34 Elbe| még ma... szólt remegve,~A lelkem így is már elég...~Hajának
35 Elbe| a gyógyulástól féltelek.~Lelkem kinozzák bõsz sejtelmek,~
36 Elbe| rajta!~Neve mindenütt csak: lelkem, eszemadta.~Eleinte menne
|