Rész, Fej.
1 Lir| csillag ez!~Az ember ha látja, szinte~Szabadabban lélekez.~
2 Lir| csatában!~Ellenséges nép ha látja,~Nem kerül velük csatára.~
3 Lir| a kihült képzelet~Együtt látja mind a boldogságot,~Amit
4 Lir| Mint félénk vadgalamb, ki látja~Már a keselyû-körmöket,~
5 Lir| Saroltát,~- Hogy sohase látja többet.~Háromszor mult a
6 Lir| vak éj volt,~Kanut, amint látja alvó apját, Szvénót,~A tehetlen
7 Lir| Remegvén, miként a nyárfalevél, látja,~Hogy terjed el rajt a foltok
8 Lir| Boldog, ki mindig újnak látja,~S nem lát a szárnyfalon
9 Lir| S ki isten-voltodat nem látja,~Szerelmedet majd annak
10 Lir| a gaz.~A szegény, ki nem látja istent,~Azt képzeli, ti
11 Lir| jelen.~Eszébe jut, álmában látja még;~Nincs lelke tükrén
12 Lir| Kérdez, felelget, és im látja,~Hogy ami nyers: erõ van
13 Lir| kerekségén a legnagyobb,~De Isten látja síró lelkemet,~Azt elcserélném,
14 Lir| a szökést szünetlen,~Bár látja már, hogy hasztalan:~Vergõdõ
15 Tore| csalódott mindegyikünk jól látja~És irigyeljük azt amit egyedül
16 Tore| kiséri a gyarló halandót,~Nem látja nyugtalannak, feldúltnak
17 Elbe| elképzelve hogy tán utójára látja,~Kedvese is inkább rásimúl
18 Elbe| hosszún, háladón lélekzik,~Ha látja, hogy szelek más vidékre
19 Elbe| szemeivel a~Legközelebbi percet látja csak,~S annak bizonytalan
20 Elbe| végtelen gyönyört szerez!~Már látja édes képzeletben,~Mi jól
21 Elbe| szó is elhal ajkán,~Nem látja már a „kis kezet”.~Most
22 Elbe| Amennyi nõ, mind rútnak látja!~Szerelme egyre lázasabb.~
23 Elbe| 66~Sok ifjunak, ki látja õket,~Egyszerre megfájdul
24 Elbe| Üdvét most olyan nagynak látja,~Hogy a világot mintegy
25 Elbe| lázas álom, képzelet.~Már látja a mélységes örvényt,~Mely
26 Elbe| iránt van a vad, egészen jól látja.~No most még csak egy kis
27 Elbe| füröszti melegbe pogányul.~Látja maga magát szörnyü ügyetlennek.~
28 Elbe| mulatságot nézeli nyugodtan.~Látja talán már, hogy mit csinál
29 Elbe| ültõhelyébõl Ábel fölhuzódik,~Látja már Lator, hogy melege lesz
30 Elbe| megtaláltam.”~Álmélkodva hallja, látja mindezt Ábel;~Hüledez, huzódoz,
31 Elbe| mind ledönti tõrül.~Jankó látja ezt már szinte meghökkenve.~
32 Elbe| gyáváktul:~Épen hátra nézve látja a szándékot.~Már a kiméletre
33 Elbe| bátran hozzá közelebb megy,~Látja, hogy az ember voltaképen
34 Elbe| levegõkirálynak,~S tanácsosnak látja mihamarabb, szépen~Eltisztulni
35 Elbe| tartja szerencsének,~Hogy már látja szélét erdõs hegyvidéknek.~
36 Elbe| fáradtan közeleg fészkéhez,~Látja a nagy munkát, amit Jankó
|