1-500 | 501-883
Rész, Fej.
1 Lir| gyorsan~Barna süvegét.~Fejét is úgy rázza,~Szinte rezg haja:~
2 Lir| szél,~S a víg cimborákkal~Õ is dalra kél!~ ~
3 Lir| hála, megvolt az ebéd;~Meg is kötözködénk, s most mit
4 Lir| Elöljáróban háromszor iszunk;~Meg is dicsérjük röviden a bort,~
5 Lir| húzamost -~Jobb volna ezt is elfelejteni!...~Gyászoljuk
6 Lir| munkával nem szerze semmit is,~Neki mindent, mindent a
7 Lir| utódok bûnei miatt~Sírjában is meg kell fordulnia!~S nincs
8 Lir| Mennykõ, villám! - Hová is gondolék,~Hisz már az is
9 Lir| is gondolék,~Hisz már az is megvásároltatott!...~Vagy
10 Lir| még a mezõn~Tán a gyomnál is sokkal több virág!~Tengerfenéken
11 Lir| egy virága van a télnek is,~S ez egy virág az örökzöld
12 Lir| nyár:~A mennykövek közt én is ott legyek.~
13 Lir| árnyatok,~Egy nemzet átka oda is elhangzik -~Nektek sehol
14 Lir| igaz könyörgést~Istennek is meg kell hallgatnia!~Én,
15 Lir| Elhalsz-é te, vagy még tovább is élsz?~Az ifjuságnak vége,
16 Lir| int felénk...~Fölöttünk is ragyog a hír üstököse...~
17 Lir| Vagy tán jobban mondva, nem is a világ szép,~Hanem a világnak
18 Lir| Nemcsak a világot, magam is utáltam!~Jaj, de hogy megfordult
19 Lir| maradnék én ezen a helyen,~El is felejteném a kedvesem,~Nem
20 Lir| felejteném a kedvesem,~Nem is bánnám, hogy ha mást szeretne...~
21 Lir| mint a miénk volt,~Nem is volt több a föld szinén!~
22 Lir| mint a miénk volt,~Nem is volt több a föld szinén!~
23 Lir| legbizonyosabb jele,~Hogy nálunk is tavaszodik.~ ~
24 Lir| alatt...~De ha pora volnék is lábadnak,~Felemelem szavaimat
25 Lir| hozzád,...~Hisz az isten is épen azért nagy,~Mert koldusnak
26 Lir| azért nagy,~Mert koldusnak is kihallgatást ád!~Láttalak...
27 Lir| nagy neved ragyog, az ég is~A közszeretetnek Pantheonja,~
28 Lir| jobban meggondolnám,~Nem is volna mit köszönnöm érte;~
29 Lir| aranyaim az életben!...~Nem is soká tartottak - mert késõbb~
30 Lir| kedves iskolája!~Lantomat is elviszem magammal,~Visszazengik
31 Lir| Merengések~ I~Miért is ne volnék én boldog?...~
32 Lir| énnekem,~Szegényen adom én is meg neked.~S szeretni foglak,
33 Lir| sors tõlem elvitt téged is;~Ki szeret ezután?~Oly édesen,
34 Lir| Visszasóhajtgatja.~Vajha most is, mint rég~Csodák történnének,~
35 Lir| kivánna!...~Lenne nékem is majd~Hozzá egy kérésem;~
36 Lir| Megadhatná könnyen.~Mit is kérnék - tán csak~Aranypalotákat?~
37 Lir| Ebéd után~Én is jóllaktam; (ha elhiszitek)~
38 Lir| meghányom-vetem,~Még csillagot is rugatok vele,~A nagy nap
39 Lir| tengelye...~Úgy van; most én is gazdag úr vagyok~(Mig újra
40 Lir| Gyászolja ez mai napiglan is;~Magamfélék is siratták,~
41 Lir| napiglan is;~Magamfélék is siratták,~Még én böjtõltem
42 Lir| siratták,~Még én böjtõltem is;... de mindezért~Fülét se
43 Lir| ifju és öreg;~Sokan már el is felejték,~Sok nem is ismeri
44 Lir| el is felejték,~Sok nem is ismeri meg.~Haj mert nagyon
45 Lir| sehol se mulatott,~Nálunk is volt már egyszer, de~Csak
46 Lir| ismerni szokják,~Ismeri õtet is a nagy kerek világ.~Ismertetõ
47 Lir| sok szépet hódított.~Bátor is volt, mert nem félt a sötétségtõl,~
48 Lir| perszóna!~Annyira hogy el is ment az esküvõre,~Ott a
49 Lir| szép özvegyet szépen le is fõzte...~Mert mindig mást
50 Lir| Azonban az átok a gazt is eléri,~Mert a magyar haza
51 Lir| szépséges legénynek;~Kivánom is, adja a magyar istene,~Legyen
52 Lir| És hivatalt vállaljak én is?~Már mint én, ugy-é? - hivatalt?~
53 Lir| dolog.~S talán ideje volna is már~Hogy meggondoljam magamat?~
54 Lir| felemás csizmám helyett is~Egy egész újat vehetek, -~
55 Lir| Hadd látogassam ezután is~Könnyel szentelt oltárodat,~
56 Lir| meg engemet!~Azt pedig ne is csodáljuk~A mostani napokban,~
57 Lir| most elmondanám tán~Szívem is meghasadna!~Elég az hozzá,
58 Lir| sorsunk kereke,~Áldassák is, de ezerszer~A magyarok
59 Lir| Lopott, rabolt, s a szegényt is~Rabolták idegenek,~No de
60 Lir| Gazdag már most a szegény is,~Mert egyenlõ és szabad;~
61 Lir| egyenlõ és szabad;~Aki most is sopánkodik,~Vigye el a muszka
62 Lir| fogja védeni.~Háborúkat is viselhet,~De nem a más javáért;~
63 Lir| mind egyenlõk,~S össze is csókolkozunk.~Akkor aztán
64 Lir| fegyvert eldobjátok,~Másutt is lehet hazátok.~De a szegény,
65 Lir| gombaágya!~Majmokat majmoljak én is?~ Nojsz’ egyéb se kellene!~
66 Lir| Csak repülj velem tovább is;~Én vándormadár vagyok,~
67 Lir| nézünk~Egy kutyának, minek is!~El se kezdjük, míg ellenség~
68 Lir| verésért utóbb nagy~Ajándékot is adunk.~S annyira megszánjuk
69 Lir| kegyelem!~A hûséges mócok is már~Kimulatták magokat;~
70 Lir| Zavartuk farsangjukat...~Ott is jókor ütött széjjel~A jó
71 Lir| farsangi fánk!~A szászok is eljátszották~A hurrah komédiát,~
72 Lir| bemenetel diját.~De minek is tartanánk itt~A föld e szétszórtjait,~
73 Lir| egyet~Gondol ez a német is,~S egy szép reggelen megindulnak~
74 Lir| Tudom megemlegetik.~Azért is csak hadd legyen tíz~Ellenségünk,
75 Lir| világnak azt,~Hogy honotok most is köztársaság!~Te hatalom,
76 Lir| bolygótûz lesz e láng is~Örökálmú rideg sírokon...~
77 Lir| világszabadság~Belõle még vágyban is kivészend:~Vannak itt, kik
78 Lir| mert ez a föld~Sírnak is legszentebb a világon...~ ~
79 Lir| Letörpült a polgárerény is,~S képmutató lett a világ!~-
80 Lir| A hazának gazdálkodni is kell~S fölépítni, mit ledúlt
81 Lir| Isten tudja, merre jársz;~Te is, amint veszem észre,~Magas
82 Lir| beszél,~Hogy ki tízszer is elûzött,~Újra abba szeretél.~
83 Lir| vagy, a világ még~Nálad is szemtelenebb!...~ ~
84 Lir| Szebb a világ, de hogy is szebb ne volna!~Szép szemed
85 Lir| megteremtett, virágom,~Az istent is örömestebb imádom!~
86 Lir| hol s hogyan,~Habár ott is, hol a világ vége van...~
87 Lir| reám tehernek.~De még így is hidd el attól félek,~Megirigylik
88 Lir| ottan irigyünk. Az erdõ~Maga is oly boldogság-lehellõ;~Minden
89 Lir| világból,~Képedet én ott is látom,~E kegyetlen üldözésért~
90 Lir| pillangóra,~Aki után szaladnom is~- Szemtelenség volna!...~ ~
91 Lir| kis okos galambom~Többet is mond, de én alig hallom;~
92 Lir| sincsen,~Gondolom, hogy ezt is mondta kincsem;~De még ez
93 Lir| szép s tán boldogságod is nagy,~De te inkább gyermeknek
94 Lir| magamféle~Szegény legényt is szeretne.~Vezess aztán korcsomába,~
95 Lir| kedv, hogy valóba~Kevesebb is elég volna;~De hogy is ne
96 Lir| Kevesebb is elég volna;~De hogy is ne mulatnának:~Semmi baja
97 Lir| Szeme egyre sötétedik -~Ez is odahagyja, holott~Már neki
98 Lir| menyországajtónak~Csattanását is hallottad -~És hallottad
99 Lir| Soha nem volt, s tán nem is lész!~„Még egy csókot, egy
100 Lir| völgybe lebámulva,~Hova õ is minden órán~Leszáll örök
101 Lir| ingató villámok,~Még föl is ébresztenének~Egy-egy percre
102 Lir| Boldog võlegény Balassa,~- El is ülte lakodalmát.~Mint a
103 Lir| vigalom,~Éjfél tájban a cigány is~Elaludt már a cimbalmon.~
104 Lir| részeg.~Részeg a vár ura is tán -~Szeme úgy ragyog,
105 Lir| várra;~Még a halk szellõ is elbujt,~Mintha valamire
106 Lir| csókja csattanását...~Meg is hallaná pediglen,~Oly döbbentõ
107 Lir| lángot magasra.~Saját szíved is elárult,~Mért dobog úgy,
108 Lir| aztán a teste nélkül~Hamar is leért a földre;~Többi része
109 Lir| mámort vesztett~Õrsereg is megy utána~És ameddig Léva
110 Lir| Herceg a buzgóság~Tán elég is mára:~Veszélyben a haza,~
111 Lir| ugy, amiként jöve~Vissza is megy háromszáz mérföldre.~
112 Lir| Ami vigasztalt, most~Az is ellenségem!~Mintha ebek
113 Lir| Kétségbeesetten arcra~Hullok én is a harasztra;~Száraz haraszt,
114 Lir| Feledékenységemért~Nem is nehezteltek.~Ah de még ezek
115 Lir| látom...~Szerelemmel halni is~Sokkal többet érhet;~Nem
116 Lir| napja, holdja,~Mintha az is egy pár volna.~Mintha az
117 Lir| egy pár volna.~Mintha az is egy pár volna,~Mint kik
118 Lir| örvényébe küldtem -~Hol ti is eltünendetek.~Én boriték
119 Lir| szellõ, a madárnak~Lélegzete is alig van.~Rózsabimbó feje
120 Lir| Leteríti Bojtár Bandi szürét is.~Fû, virág közt kígyó, tüske
121 Lir| hogy~A vadásznak ha nem is sok,~Egy kis esze mégis
122 Lir| mind a három,~S mintha nem is nyomná vétek,~Nyugodtan
123 Lir| nagy.~A te pályafutásod is~Ahhoz olyan hasonlatos:~
124 Lir| Vagy van ember, aki most is~Megrabolja a napot?...~És
125 Lir| Oh, hogy az égiek magok is csalódnak!~Kihozom, megmentem
126 Lir| a balsorsban...~- Ennek is mind vége, vége.~Mondd nekem
127 Lir| Mért kerülném még tovább is~Mindenhatóságodat?~Egyszer
128 Lir| gyõzelem,~Arra elég hideg szó is -~Mit neked az érzelem!~
129 Lir| szépen ragyog,~Tán az égbõl is miattad~Hullanak a csillagok...~
130 Lir| keveset mondanak.~Tán magam is tudnám ezt, mint~Holmi udvaronc
131 Lir| hangja átok.~Átok nekem az is, ami másnak áldás -~Legyen
132 Lir| amit érzünk -~Már utóbb az is gyönyör.~És van elme, amit
133 Lir| kutatom.~Feledem vagy nem is hallom~Mit beszél a sokaság;~
134 Lir| Szegény volt örömben és tán~Az is marad életem;~De ez alakos
135 Lir| piros maiglan,~Mintha most is egyre folyna.~Megorgyilkolt
136 Lir| végzetet:~Az örökkévaló is irigyel~Ilyen mulandó örömet!...~ (
137 Lir| bevárom.~Adtál mézet, virágot is;~Megátkozzalak-e téged,~
138 Lir| nyugtot ad~- Oh, nagyon is fáj a gondolat,~Hogy te
139 Lir| boldognak.~Fájna a szivem úgy is; de talán~Csak a magam baját
140 Lir| immár, vége mindennek!~Nem is szomorú már, de szilaj;~
141 Lir| szomorú már, de szilaj;~Nem is sohajtás, de kínos jaj;~
142 Lir| föld alól.~Oh, de mért is marad életbe~Aki egyszer
143 Lir| kiengesztel -~Áldott az a szál is,~Melyet emléked szõ,~Sírba
144 Lir| hagyj békét a húroknak!~Ne is érintsd ujjaiddal.~Ha velõmet
145 Lir| kis vadgalambom~Még akkor is durcás képpel~Nézett föl
146 Lir| öleléssel -~Galambom még Évánál is~Hamisabb lett egy kevéssel.~
147 Lir| hiába búvok,~A sírok férge is kacag.~Nincs hely az égben,
148 Lir| soká néztem én rád,~S te is soká néztél énrám -~Hanem
149 Lir| mindezt elfeledted,~Nem is kérdem, hogy mi volt az?~
150 Lir| nagyon~Régen... talán nem is igaz...~ (
151 Lir| velem ez a világ,~De én nem is mozdulok, csak~Örökké emlékezem
152 Lir| vagy valóság?~És tán nem is élek én már -~Csak a sírból
153 Lir| Majd belerikkant a rigó is,~És mondja: Rajta, rajta,
154 Lir| csatatére! -~Zajával engem is soká fogva tartott.~Biztam
155 Lir| tartott.~Biztam magamat is forgó szerencsére,~A világ
156 Lir| köt.~Oh, mert bármi nagy is fájdalmam utánad,~Vigasztal,
157 Lir| vesztettem;~Hogy tündérvoltod is titok a világnak,~Hogy az
158 Lir| mert, bárha tündér, hogy te is csak nõ vagy!~Kire még bukás
159 Lir| nõ vagy!~Kire még bukás is ejt parányi mézet,~Szégyenkínja
160 Lir| hogy amint létem, vágyam is nem véges?~Noha elismerem:
161 Lir| pihen:~Csontjaim hamvát is kivesd, széjjelszórjad?~ (
162 Lir| Mért hogy ellenében még az is tehetlen,~Mert a már megtörtént
163 Lir| mondd el a tiédet,~Értem én is, te is az enyimet érted;~
164 Lir| tiédet,~Értem én is, te is az enyimet érted;~Follyanak
165 Lir| mind nem így van, s nem is lehet soha.~Mint két különbözõ
166 Lir| képzelem a tiedet?!~Nem is nekem; - a legdicsõbbnek,~
167 Lir| elvakít?~S mégis, ha nálamnál is gyarlóbb,~Dicsõit majdan
168 Lir| téged abban,~Midõn már én is hamvadok;~Míg szemed fénye
169 Lir| látta?...~S tán másként is állanának~Most a dolgok,~
170 Lir| ostromágyu~Megy elõre,~A nap is a szelid égen~Iszonyodva,~
171 Lir| Éljen a király! a haza!”~Nem is hallik ki a várból.~Mahomet
172 Lir| Kirohanást parancsol most~Tizszer is kevesb hadának.~Azt gondolnád,
173 Lir| voltak mindig,~Maradtak is úgy a sírig.~Két evõje egy
174 Lir| tagok!~Nem élek, de nem is halok~Koldusok módjára.~
175 Lir| még szerelmem,~Ha még így is szerethetnélek...?!~Felejts,
176 Lir| örül~Annak, amit szíve nem is sejt,~Szárnyaival néha meglegyint,~
177 Lir| sugárra,~S oh, gyötrelem! rám is, emberre!~Nézek én, s szédülvén
178 Lir| írna föl könyv~Hogy vérünk is volt - hamu lett -~Ah a
179 Lir| hamu lett -~Ah a bitó is szebb, hisz arról~Valaki
180 Lir| ital!”~Ilyen szelet hallunk is már.~Ki legtöbbet örökölt,~
181 Lir| Kik szerezték vérökön~Azt is, amin õk mulatnak...~Idegenek
182 Lir| virrasztunk ébren, haj csak~Ébren is mi - álmodunk.~Álmodunk
183 Lir| fojt, úgy ijeszt...~Dalunk is már egyre fárad,~Alig ad
184 Lir| semmi nesz...~Szempillánk is csuklik immár...~S ha az
185 Lir| az álom elnyomott,~S mi is alszunk, boldog Isten!~Akkor
186 Lir| hallat a fához ütõdve;~Az is elenyészik egy félénk visszhangban,~
187 Lir| éber~Egyedûl! egyedûl! s én is megmeredve.~Ijeszt a csöndesség,
188 Lir| kezében~Szép halálával még itt is dicsekednék.~A fukar még
189 Lir| felséges padláson~Inganak is már a gerendák.~Biz e rozzant
190 Lir| virágokkal beszél;~A fû is oly szép altatót zenél.~
191 Lir| egy pillanat,~Oszt - te is itt vagy már a föld alatt.~
192 Lir| Nevezzetek bár akárhogy éngem,~Én is király, de boldog vagyok.~
193 Lir| apróságot a fészek;~A hold is fényt csak utamra hint.~
194 Lir| nekem fakad föl,~A csalogány is nekem dalol;~Víg esztendõket
195 Lir| kerek világon,~És ez az egy is olyan remek:~Az ég neki
196 Lir| szereti, látom;~Õ meg azért is - engem szeret!~ ~
197 Lir| Kimult e világból, sírba is kisérték,~Minden lelki épség,
198 Lir| rakják hüvelyébe...~Jobb is! nem való a kés - gyerek
199 Lir| A cimbalmos~,Nem is rendes országút ez,~Csak
200 Lir| oly bitang, ordináré;~Nem is urak járnak erre.~Sohse
201 Lir| rugná széjjel -~Hej, itt az is éhen halna.~Oda, rajkó,
202 Lir| jár.~Csahintja már Bodri is, ládd!~Hol a verõm - ugorj
203 Lir| Ami most a lakodalom,~Az is volt a csata akkor;~Az ellenség
204 Lir| volt csak szép az élet.~Nem is szólok a nagyokról,~Csak
205 Lir| mondja Mátyás:~„Hát azért is megmutassuk,~Hogy az áldott
206 Lir| Azok aztán Kazimérhoz~Nem is vágytak vissza többet;~-
207 Lir| idõ volt!~- De ugyan mért is beszélek?~Elenyészett nagyság
208 Lir| Elváláskor áldomásul~Nagyokat is ittak rája,~Hanem a magyar
209 Lir| számára kimért.~Mint ifju õ is szeretett, és~Remélt, aztán
210 Lir| terem többé virágokat!~Ne is kimélje dacos homlokát,~
211 Lir| rakásra égeti,~S sírjaitokat is betemeti!~ ~
212 Lir| síkon jár a beduin,~Szivében is oly néma kín.~Néma és tán
213 Lir| ha fizetnek.~Benned az is vétek, ami kutyában - erény.~
214 Lir| szérü,~S még kiégett szálait is~Zordonul süvöltõ szélvész~
215 Lir| ismeretlen~Vándor indult is feléje;~Istenfélõ jámbor
216 Lir| Egyalaku és egyhangu.~Nem is változott a várban~Semmi,
217 Lir| Minthogy onnan származott is)~Ártatlan szép két szemével~
218 Lir| terhes átok...~Ah hogy még ez is kerülve~Tér ki õelõlük,
219 Lir| õelõlük, oh, hogy~Még a vész is retteg tõlük!~De ki hát
220 Lir| idegennek~Csodájára a királyt is~Szólongatják, hogy kijönne.~
221 Lir| néma minden,~Még a szellõ is meredten~Bujik meg a bokrok
222 Lir| jávorfácska.~Még tovább is mondta volna~Tõrül-hegyre
223 Lir| meg az isten érte,~Rólam is, nekem való is;~Jólesett
224 Lir| érte,~Rólam is, nekem való is;~Jólesett fájó szivemnek,~
225 Lir| hogy közbe-közbe~A kereszt is hajladoz rá!~A vezeklõ gyászos
226 Lir| Láthatólag ringatózott.~Engem is megállitottak~És levertek
227 Lir| már egészen,~Még a hamva is hideg lett.~Csak az agyvelõm
228 Lir| népem s hazámat,~S népem is becsült, szeretve.~Csak
229 Lir| Enyhe édes egy csöpp víz is.~Elveszett a csata újra.~
230 Lir| A pelúziumi téren~Ottan is még egyre sûrün~Fehérlettek
231 Lir| csak rabló lettem,~Népemet is megvetettem:~Mert elkorcsult,
232 Lir| Hasztalan, mert ott ég most is,~És kiégeté tüzével~Szemeim
233 Lir| beszéle szaporázva:~„Én is voltam,~Szép, nagyon szép,~
234 Lir| a kerek földön...~Magam is, elszenderülvén,~S álmodván
235 Lir| egy ujabb folt esék,~Az is szétterjedvén; és a cimber
236 Lir| illatot,~Hogy azt hiszem, én is gyerek~És... szerelmes vagyok...~
237 Lir| mostoha,~Ti nem ismeritek~S ne is tudjátok meg soha~A szörnyûbb
238 Lir| mosolyognak,~Ebben röhögni is lehet.~Majd vadregényes
239 Lir| Visszatükrözõdni hónál,~Habnál is fehérebb, fénylõbb~Keble
240 Lir| és azután~Akár végkép meg is halni...~Mit is érne fölébredni?~
241 Lir| végkép meg is halni...~Mit is érne fölébredni?~A mennyekbõl
242 Lir| Itatgatta kis libáit,~S maga is lenyujtogatta~A kristálykavics
243 Lir| forgott az örvény:~Maga a nap is megállott~Csodájára s láthatólag~
244 Lir| nyárfalevél, a kéjtõl...~De minek is ûzöm-fûzöm...~Száz szónak
245 Lir| ûzöm-fûzöm...~Száz szónak is egy a vége:~Gyönge ember,
246 Lir| látta, ki nem állta.~Híre is ment és kerülte~E világi
247 Lir| ki ójja,~Ki eszölje: nem is félté~Senki a veszedelemtõl~
248 Lir| legnagyobb ellenségem.~(- Veszi is a hasznát bõven!)~Idegen
249 Lir| nem dolgozom;~Pénzemet is, ha van, bizony,~Hadd cipelje,
250 Lir| úgy illik:~Ha ezerszer rá is szedik,~Mégis szentül higyjen
251 Lir| mondható.~Van a földi szívben is menny,~De nincsen rá földi
252 Lir| Végkép, örökre, még emlékem is,~Hogy az ne háborgassa és~
253 Lir| kedvesem,~Már igazán nem is tudom,~Mim vagy te énnékem?~
254 Lir| nevezzelek,~S egyáltalán -~Mit is csináljak már veled?~Gyöngyöm
255 Lir| ürömpohár.~Nyugodni menni - jobb is volna már!~De nem mehetek,
256 Lir| napom,~Számot vetek majd én is akkoron.~Ellenség, jó barát,
257 Lir| isten veletek!~Pokol az éden is pár ne’kül;~Le a sírba,
258 Lir| Hahaha!~Hisz magam is épen úgy akarom.~Szerelmet
259 Lir| Csak percig, ugyan minek is tovább?~Több kéjt az öröklét
260 Lir| tudja melyik.~Hebeg sokat is: nem érteni, mit.~Kezében
261 Lir| katonát.~Lemegy az, föl is ér; beszélne már;~De néma
262 Lir| tébolyodott!~Megy harmadik is, nagy igéretért;~De mi haszna,
263 Lir| napra?~Megvakulok így hát én is~Egy pár percre, pillanatra.~
264 Lir| elnyom enyhe álom.~Haj de ott is megjelensz te,~S nyugtom
265 Lir| szólt.~Csakhogy talán egyéb is kéne már!~Türelmes minden
266 Lir| felüled?~Szeresselek-e ezután is?~Megengedi a becsület?~Szerettelek
267 Lir| Szenvedtünk volna még tovább is,~Nem jött ajkunkra vád,
268 Lir| felüled?~Szeresselek-e ezután is?...~Megengedi a becsület?...~ (
269 Lir| tán a mult emléke hí,~Azt is hijába keresed.~E meggyalázott
270 Lir| Alig érthetõ immáron~Annak is igéje.~Csak a késõ honfi-bánat~
271 Lir| torony elõttem~Már inog is, látszik;~Egy sóhajtás még
272 Lir| hogy áll ez megforditva is.~És e szerint a kín is megpihen.~
273 Lir| megforditva is.~És e szerint a kín is megpihen.~De hajh! minõ
274 Lir| életváltozatban~Egy pillanatnyi is könyörülõ~Halált hoz, -
275 Lir| fényt soha.~Hiába járok én is itt. Hiába~Bolyongok éjjel-nappal
276 Lir| itt az úr,~Bár önmagával õ is tehetetlen.~Hajh! rettentõ
277 Lir| Kell lenni a következésnek is.~S mi nem történhetik meg
278 Lir| Halál és öröklét eszméje is...~És amidõn átéltük életünk~
279 Lir| megnyílik, az való;~És hosszu is lesz annak éjjele;~Több
280 Lir| Nos hát, mi jogon élni is tovább?~Ásd meg sirod! nincs
281 Lir| Önzetlen, mint én, eztán is szeret...~ ~
282 Lir| a te képed ez?~Hátha nem is az idõ múl,~Ez csak úgy
283 Lir| hátha úgy van...~Az idõ is, mint a part,~Változik,
284 Lir| nem fogy a csodám:~Hogy is láthattam oly sötétnek?~
285 Lir| Csupa öröm a világon.~Most is úgy van, minden úgy van,~
286 Lir| tündérországról!...~Nem is arról, ami megvolt;~Az egészen
287 Lir| mit sem ér e,~Csak ha te is helyben hagyod?~Ha, kinek
288 Lir| elrabolta,~A föld, a föld is elveszett.~Mert már nekem
289 Lir| szemeidben~A rekapituláció.~Hogy is lehetne hát menyország~Az,
290 Lir| rend a mindenségben!~Te is olyan vagy, mint a nap,~
291 Lir| van, emberarc!)~Még akkor is, sõt legfõképen~Ha rekkenõ
292 Lir| itt,~Mi jó, van abba hiba is;~Folt a napon, rózsán tövis.~-
293 Lir| ne hazudjam,~Van benned is, megengedem,~Mit rejtegetsz;...
294 Lir| tetszik legjobban...~Van árnya is felséges alakodnak;~De ami
295 Lir| örökkévaló, végetlen,~Számomra is kell lenni írnak ott.~De
296 Lir| épen~Csak annyi az »alá« is ott.~Az éjre nap, a napra
297 Lir| keserüséggel,~Ne félj, meg is vigasztal az.~Isten vezérli
298 Lir| szív,~Nyugodj meg hát te is, szivem.~Itélet napja, mely
299 Lir| mely elõhív~Onnan, rád is virad, hiszem.~Hogy is kivánod,
300 Lir| rád is virad, hiszem.~Hogy is kivánod, hogy neked már~
301 Lir| csak árnyék,~Vagy annál is kevesb vagyok.~Learattok,
302 Lir| nektek~Hazudnak még a sírban is),~De majd ha az ismerettárból,~
303 Lir| mérhetlen jövõben~Siromon is, rég omladó~Porom fölött,
304 Lir| szerelem.~És addig élek én is, ottan~E hõ szivekben lesz
305 Lir| oly kemények~S hidegek is szintazonkép...~Tõlük mégis
306 Lir| én azt látom,~Hogy végre is csak az a jó,~Csak az a
307 Lir| létem kioltja,~Majd akkor is rád gondolok.~És jól tudom,
308 Lir| Ugy van-e ott még mostan is?~Igaz-e az, hogy a patakba~
309 Lir| itt a holt!~Az ég, az most is oly tündöklõ,~Mérhetlen
310 Lir| verésének hallatszó~Ütemje is: halál, halál...~Olyan nagyot
311 Lir| büszkeségem~Szerénységednél is nagyobb.~Várpalotádon õs
312 Lir| ligetben...~Bár felednem jobb is volna,~Mind hiába, nem felejtem.~
313 Lir| bár most ide, hej!~Másik is hadd törne el...!~ ~
314 Lir| valamennyit,~‘Sz ép így jobb ez is talán;~Mert, mivelhogy...
315 Lir| egy isten-trónterem,~Nap is lopva kacsintgatja -~Ily
316 Lir| meghalni ottan, -~S még ezt is tiltja csillagod:~Hogy mi
317 Lir| mely édesít -~Rohannak ezek is, pedig talán,~Úgy látom,
318 Lir| parasztnak való.~S a veriték is bûzlik, becstelen;~Tenyér,
319 Lir| jelvényéül visel õ,~Hogy íme õ is munkakerülõ...~Minek keresse
320 Lir| novemberben! kaphatnának náthát is! -~Egy falut érõ drága paripán,~-
321 Lir| fikák;~S még önmagadtól is nem véd-e meg~A németül
322 Lir| pártfogolják õk már a cigányt is?~Rajzot, festészetet a makaón,~
323 Lir| haszontalan,~És ami fõ, hogy olcsó is neki,~A dsentri, polgár
324 Lir| neki,~A dsentri, polgár is megveheti.~A dsentri, úgy-e?
325 Lir| nézvén nyugot felõl,~A többi is csak még nagyobb, belõl;~
326 Lir| másikat majmolja,~Az hogy nem is - ha még csak ennyi volna,~
327 Lir| Sodoma förtelme?~S én, - én is! - élek, élni tudok benne?~
328 Lir| dicsõ.~Utána özönvíz - bánja is õ!~A frakk, a vörös frakk,
329 Lir| ismeri,~Hogy ámbár kétszer is~Szerény nevére: „Kiss,”~
330 Lir| volt.”~Vagy talán már nem is alszol,~Csak pihensz, vársz,
331 Lir| már elõbb, s úgy látom,~El is lehet nélkületek,~Ha megunva
332 Lir| a szépnek ennyi;~A lovag is célt ért vele.~Ki nem nevette
333 Lir| II~Szegény fejem, mit is viódol,~Hogy honnan e nagy
334 Lir| lesem.~És eljön az, hah, itt is a határon;~Én látom azt,
335 Lir| egyszer meglát,~S aztán - nem is szólhat veled...~
336 Lir| cirmosunk.~Egymással õk is épen játszanak.~Nem látnak
337 Lir| nem tanul-e holtig a pap is?~Majd szembe áll, hemperg,
338 Lir| kérõn, kecsesen...~- Ha mi is így? mit gondolsz, kedvesem?~
339 Lir| gondolsz, kedvesem?~Csak nincs is édesb lelki élvezet,~Mint
340 Lir| a világ!~Az állatokban is, ha nyár, ha tél,~Hozzánk
341 Lir| pofozzuk egymást el mi is!~ ~
342 Lir| mit beszélnek, vagy nem is beszélnek?!~Hogy te vagy
343 Lir| S szokás szerint segited is majd õket,~Nem nézve, hogy
344 Lir| rabláncot magadnak.~Immár nem is magyar, csak István-ország.~
345 Lir| természettelen világ!~Ilyet mesében is vajjon ki lát?~Oroszlánt,
346 Lir| lelemény?~Csodát mivelsz te ott is, hiszem én.~El-elpihen,
347 Lir| kapát, az ásót.~Dologra is, ha ember kell a gáton,~
348 Lir| Hallgatom a suttogásuk,~Ha nekem is felelnének.~Ülök a füves
349 Lir| Utóirat~Bezárom én is már a boltot.~Napomnak vége;
350 Lir| sok, sok ideig,~Mig maga is beléöregedik.~Hó a szakálla
351 Lir| Hiába, szó ide-oda,~Végtére is csak azt kell látnom,~Te
352 Lir| rajtad sötétnek.~Sötétben is... ah, még csak ott!~Úgy
353 Lir| egyszer véget ért;~S róluk is csak úgy nem tudjuk,~Mint
354 Lir| elhihessék.~Ó, csak jertek is, csak jertek,~Nézzétek meg
355 Lir| pokol;~Az ember még aztán is fuldokol;~Egymás után, lassankint,
356 Lir| egymásnak -~Még a halál után is vermet ásnak.~Mert nem elég
357 Lir| keresnem.~Hajh, hogy immár késõ is belátnom...~Futni kedvem
358 Lir| végkép teljesen, hogy~Emberek is vannak a világon...~ ~
359 Lir| lelkén megmarad~Még akkor is, ha teste már por~A föveny
360 Lir| alatt találhatok~Az övénél is nagyobb bánatot.~A fák alatt
361 Lir| végtelen.~S hozzá az éj is társul érkezik,~Kárpitja
362 Lir| szived.~És e varázslat rád is visszahat.~E lélek a te
363 Lir| az éden kapujánál,~Im itt is egy arkangyal õrt áll.~A
364 Lir| szabad a vásár.~Most õ is ember, mint a többi,~Egy
365 Lir| mélyed:~Hogy ím hát ember itt is élhet!~Ez alacsony, kicsiny
366 Lir| hogy mit gondol,~Nem-e sok is már ez a jóból?~A dáde könnyedén
367 Lir| Nagy néha egy ital bor is kerül~(Ajándékképen, mellyel
368 Lir| hogy még kivenne többet is belõle,~Biztatja, vajha
369 Lir| végre.~A kisszerü, alanti is ki van merítve.~Nincs mit
370 Lir| minden elvegyül:~Hamvában is majd akkor egyesül~A kukoricacsõsz
371 Lir| hasztalan:~Vergõdõ lelkem is magába~Csak jár, kutat,
372 Lir| legszomorúbb sor.~És ez volt enyim is. Csalódtam,~Mert ami földi,
373 Lir| menekvést nem lát:~Kapkodok én is már fûhöz-fához,~Hogy hátha
374 Lir| teremtõ, áldó isten~Magának is jobb, boldogabb tán...~ ~
375 Lir| foly el még a Dunán~- Vér is talán -, mig összeérünk.~ ~
376 Lir| tépelõdõ földi.~Ha már nem is érthetlek téged -~De mi
377 Lir| borzadály!~És még szörnyûbb is várhat ottan,~Határidon
378 Tore| másikkal~Örökké mindig. Már is elválaszt bennünket - kezed~
379 Tore| nekem,~Mert kedves volt az is, bár földi jókban~Szegény
380 Elbe| mind a jótét-lélek.~Nem is jár, dehogy jár, kinek jó
381 Elbe| Magyarország földjén,~A világra is már nem bujdosva jött-é?~
382 Elbe| hazáját.~Mintha hallaná is, amint kérve mondja:~„Megsirat -
383 Elbe| hõsi orcájára.~Szép egy arc is volt az övé - nem hiába~
384 Elbe| Mintha ezt érezné lova is, a Tátos,~Azért is gyakorta
385 Elbe| lova is, a Tátos,~Azért is gyakorta makrancos, házsártos;~
386 Elbe| csak a földön járni.~Van is õ nagy böcsben, van is szép
387 Elbe| Van is õ nagy böcsben, van is szép szerszáma,~Kevélyen
388 Elbe| nagy keresztény - magyar is volt persze,~Csakhogy az
389 Elbe| szellemek honába’,~Szentnek is avatta ugyancsak a pápa.~
390 Elbe| ellene a szónak?~Oroszlán is kitér sziszegõ kigyónak.~
391 Elbe| sziszegõ kigyónak.~Beteg is volt, vén is szegény...
392 Elbe| kigyónak.~Beteg is volt, vén is szegény... hjaj hiába’~Így
393 Elbe| Sõt az unokák még fejünkre is hágnak,~Nevetnek, gúnyolnak,
394 Elbe| Láb alól kitenni talán nem is vétek.~Ha elküldöm oda,
395 Elbe| oda, hova rég kivánja,~Meg is köszöni még” - gondolá magába’;~„
396 Elbe| tetejét föltárják,~Látott is sokat - (sok érdekes dologra~
397 Elbe| Egyenes nagy lelked szégyell is kitérni -~- De neked a magyar
398 Elbe| bánat nagyon áthatotta,~Béla is megindult... könny tolult
399 Elbe| Rejtett búja volt még nagyobb is szivének;~- Meg kell halni
400 Elbe| lett volna.~Akaratlanul is vissza-vissza nézett,~De
401 Elbe| rajta már a tüzes mennykõ is kifáradt,~Ütve homlokára
402 Elbe| kérdi egyszeribe,~„Én is voltam olyan szegény ember,
403 Elbe| majd nem ösmerélek,~De hogy is nõttél meg ennyire deréknek.~
404 Elbe| híve vagyok máig,~És úgy is halok meg, akármire válik;~
405 Elbe| Lelki szemeit rajt nem is fárasztotta,~- Biztatón
406 Elbe| tudnék hangot adni;~Most is ahogy itten állok a határon,~
407 Elbe| szerelembe;~Béla herceget is vele megkinálta,~De még
408 Elbe| melyben ugyan vannak~Árnyak is, de azok gyorsan elhaladnak:~
409 Elbe| ölbe...~Egy perc, s benn is volnál - ah de minek bántnak?~
410 Elbe| tarkón ütötted;~De meg virad is már - lovak után indul,~
411 Elbe| s nógat,~A pihent lovak is tombolnak, vihognak.~Te
412 Elbe| hetedhét országon, -~Hej miért is élni vénnek e világon!”~
413 Elbe| öreg dajkája,~Az egykorinál is édesebb a szája,~De talán
414 Elbe| talán még jobban szereti is annál,~Mert az elválasztó
415 Elbe| helyet találtál,~Ott le is feküdtél s ugyan ott is
416 Elbe| is feküdtél s ugyan ott is háltál, -~Virradatkor keltél -
417 Elbe| mégegyszer annyi volna,~Még is valamennyi sûrü könnye folyna.~
418 Elbe| szent vérüket még éjen át is lássam,~S legyen vérem bosszút
419 Elbe| hol a fák árnya nappal is féléjjel,~S éjféltájban
420 Elbe| már csak elbeszélem,~Béla is mivelhogy útba ejté épen. -~-
421 Elbe| Visszhangoztak e szók akkor is szívébe.~„Áldott lehet igen
422 Elbe| Az igaz, hogy Béla herceg is megingott,~S - akarta-é,
423 Elbe| válla perecére,~- De az is elég lett múló életére.~
424 Elbe| esett vissza karja.~Magát is ledönték halálhozó kínok.~
425 Elbe| Két látogatója volt, az is civódó:~Fémlõ fogú farkas,
426 Elbe| A többit feledte, volt is oka rája,~A megmentett lyányka
427 Elbe| jársz épen.~Tarts velünk, mi is most harckeresni járunk.~
428 Elbe| sziveset Bélának.~Százszor is mondották: hogy háláljuk
429 Elbe| A szeretõk pedig már el is bucsúztak,~Hazavissza a
430 Elbe| Elég volt, de talán sok is dicsõségnek,~Ha valaki büszkén
431 Elbe| apa-anya szülte.~Érezett is a cseh olyformát iránta,~
432 Elbe| alkalmatossága.~A cseh ifjunak is volt neve... valóban!~De
433 Elbe| És ha úgy tetszik, hát mi is úgy nevezzük,~Bocsássa meg
434 Elbe| nyelvbéli gyöngeségünk.~Szíve is volt, igen - és tudott szeretni,~
435 Elbe| ohajta szert tenni.~Most is szökve jött el az apai háztól,~
436 Elbe| a halhatatlan.~S hogy az is nem veszt-e, kérdések kérdése,~
437 Elbe| utóljára,~Majd megtudjuk azt is, várjunk csak sorára.~Mi
438 Elbe| mikéntha lépne a templomba,~Hol is a természet menyegzõje volna.~
439 Elbe| Valaminthogy kettõ fölösleg is volna -),~Valamint e napnak
440 Elbe| fényes ruhát.~Végre a király is elõjött, mogorván,~Lelke
441 Elbe| hájhalomnak.~De nagy akadék is az a has valóban~Szerelemben
442 Elbe| ahol el sem pirult, ott is érzi...~Midõn szíve, mely
443 Elbe| nálad.~És hogy e jóságod meg is érdemeljem,~Hadakozni engedj
444 Elbe| király zavarát észre nem is vette.~S minden, amit láttak
445 Elbe| bajuszának~Irigyei hazaföldjén is valának.~Igaz, hogy sokat
446 Elbe| valának.~Igaz, hogy sokat is szenvedett érette,~Mert
447 Elbe| ölni,~Elõtte való nap nem is tud gyülölni.~Mint a Niagarán
448 Elbe| tán utójára látja,~Kedvese is inkább rásimúl karjára.~
449 Elbe| egy pillantására.~Kapott is mindannyi egy-egy pillanatot~
450 Elbe| Ilyeneket váltott Richsza is Bélával...~Berezina pedig,
451 Elbe| van egy, kinek még most is jut eszébe~A pomerán vezér
452 Elbe| Gondolatában a koszorú is ott volt.~A koszorú az volt,
453 Elbe| összehajla,~S már a szellõ nem is könyörüle rajta,~Újabb kedvezésért
454 Elbe| eképen:~„Hej tán voltam is már hajdant e vidéken!~Mikor
455 Elbe| Közel lehet már a tenger is mellettünk,~Csak az tarta
456 Elbe| Szerették e földet akkor is apáink,~Szapora füvében
457 Elbe| lesz tõle,~S a végsõ fohász is kiszakad belõle.~Mert váltig
458 Elbe| a pajzán,~És még a halál is szép az ifju arcán.~S csakis
459 Elbe| tiednek.~Elgondolhadd azt is: ha egymásra rontunk,~Egész
460 Elbe| Kivüled vezérünk mással is kimégyen,~Csakhogy az vezéri -
461 Elbe| egyetlen bajnoknak kiállna.~Nem is szólok arról, hogy e párbaj
462 Elbe| azonnal.~És tudjátok azt is, hogy a pomeránok~Keresztény
463 Elbe| immár korra és erõre.~Azt is jól tudom, hogy közületek
464 Elbe| közületek bárki~Bizonyos halálra is örömest áll ki,~Ha dicsõ
465 Elbe| erõsebb-e karja?...”~Nagyon is tetszett e beszéd a királynak.~
466 Elbe| követ.~S mivel már a nap is nyugovóra szálla,~Harc idejét
467 Elbe| Nem állanak, ám mert nem is állhatnának!~- És egy számüzöttje
468 Elbe| én hazámat...~Hogy vissza is szökve vigyen a gyalázat?~
469 Elbe| legyen szándokához halálában is hív!~És így ért harmadszor
470 Elbe| De kedvese felül az álom is drága!~Harcolni kell érte
471 Elbe| kettõre.~S hidd el nekem azt is: az istenitélet~Az, hogy
472 Elbe| nyernél, ha kardod engem el is ejtne,~Vasadat üthetnéd
473 Elbe| beszéded.~Csak gúnyolj tovább is, élesebben, kérlek,~S ha
474 Elbe| föl haragra.~Béla fõvezér is dúló harag helyett~Jó szivében
475 Elbe| Verjen meg, s bizonnyal meg is ver az isten.~Ám ha a lelkemben
476 Elbe| ajka:~- „Istenemre! - mért is tagadnám elõtted,~Deliséged
477 Elbe| csalódás jut.~De tán nem is úgy van - ám azért meglássuk.~
478 Elbe| Úgy hiszem, bujdokol õ is valamerre -~Mondd el neki
479 Elbe| fellegek,~Elnyeli a nagyobb ott is a kisebbet.~Lombon és haraszton
480 Elbe| tanu nekik nem kellett, nem is volt.~Miután mindegyik rövid
481 Elbe| hazamenetelre gondolt,~Erre nézve is egy vigasztalása volt:~Hogy
482 Elbe| de írmagul egy örömhíre is volt,~Hogy a boldogultat
483 Elbe| szerelme,~S még hazám kárát is kell siratnom benne.~Tisztelem
484 Elbe| elveszendõ;~Ha elég gonosz is, nem elég nagy arra~Péter,
485 Elbe| Mervának,~És fia halálát zokon is vehette,~De az általános
486 Elbe| köszöntve pogány istenére,~Avval is csak amúgy pajtáskint beszélve.~
487 Elbe| kerengett.~Már ültõ helyén is szörnyetegnek látszott,~-
488 Elbe| csak a nyele látszott.~Béla is már készen sátrából kilépett,~
489 Elbe| egyetlen~Perc, mikoron õ is megdöbbent szivében.~Mint
490 Elbe| nem láttak világot.~Béla is mint hite törvénye kivánta,~
491 Elbe| vette ajakára.~„A te istened is Krisztus? - szóla gúnnyal~
492 Elbe| kardja markolatján~Holta után is még keze rángatózván.~Nyílva
493 Elbe| megrémült hadának,~Kik egymásra is most félve pillantának.~
494 Elbe| hogy származásod magas, nem is kétlem,~Noha már most szükség
495 Elbe| most szükség arra nincs is épen.”~A király beszédét
496 Elbe| isten úgy akarja,~Engem is felültet hiveimnek karja.~
497 Elbe| messze földre szolgált!)~Nem is szólt, de a hely’t megölelte
498 Elbe| hangos éljent kiált.~A sereg is örült, hogy nem holmi jöttment,~
499 Elbe| legszebb frigy szövõdött.~Szent is volt ez a frigy, tartott
500 Elbe| volt ez a frigy, tartott is sokáig,~Minél tovább nem
1-500 | 501-883 |