Rész, Fej.
1 Lir| Német-Újhelyt~Ostromolta...~Hajh! hogy elmult a dicsõ kor,~
2 Lir| Nap alatti minden népség.~Hajh! nagyon elbizakodtam.~Urat,
3 Lir| gonosztól megtisztulni.~Hajh, csak jõne, jõne már el~,
4 Lir| függõ hulla fekete lábáról.~Hajh! ki sírhatja e rettentõ
5 Lir| a hasonlót már nem ad.~S hajh! mielõtt aláhaladna~- Hol
6 Lir| szerint a kín is megpihen.~De hajh! minõ vigasztalás! Megunni,~
7 Lir| bizonyos, kétségtelen,~S hajh! ép ez egy, ami kétségbeejt.~
8 Lir| önmagával õ is tehetetlen.~Hajh! rettentõ nevét, természetét~
9 Lir| jótékony éjszakája.~De hajh! igen, megnyílik, az való;~
10 Lir| Kétségbeejté a kételkedõt.~Hajh, hát igen, nincs visszavezetõ~
11 Lir| Õrizkedjetek betûktõl;~Gyilkol ez, hajh! és mégsem öl.”~Az öregek
12 Lir| mohó szivem;~Nem sejtve hajh! hogy több leende~Nekem
13 Lir| Még mind itt a sok cserép,~Hajh, de hol van õ, a szép?~Jönne
14 Lir| mondja büszkén: õ paraszt.~Hajh! e hazában ez az egy - igaz.~
15 Lir| ez méltó büszkeséged.~De hajh, mi írva a jövõ könyvébe?~
16 Lir| Látva ezt, fájón, merengõn~Hajh mi sokan elgondolják:~Van
17 Lir| tömegben nincsen mit keresnem.~Hajh, hogy immár késõ is belátnom...~
18 Lir| Megsemmisülni! rád ez volna ír;~De hajh! ki fejti meg, mit rejt
19 Lir| szótalan...~Tekintetünkben hajh! nem az elvesztett,~Az el
20 Lir| tudásnak szomja bántja,~Hajh! bár a tenger bõsz viharja,~
21 Lir| esztendõ...~Talán, talán... de hajh, úgy tetszik,~Idõnek lenni
22 Tore| de hiába!~És mégis - hajh! nem ez a gondolat,~Melynek
23 Elbe| nem annak született, de hajh~Azzá emelkedett, átistenült~
24 Elbe| lenne tán egy csepp üröm.~Hajh! meglesz az, nincs is már
25 Elbe| próba” az egész -~- De hajh! az õ szive nehéz!~
26 Elbe| csak arra ébredett,~Hogy hajh! talán már megrabolva~A
27 Elbe| gyorsítva lépteit,~Hogy hajh, ha késõn érkezik...~
28 Elbe| tiszta, a nemes,~Mint aminõ hajh! - volt Etelke~Oly szende,
29 Elbe| vétkesebb...~ 30~És hajh, igaz, hogy ez nem elsõ,~
30 Elbe| indulna épen szökve, lopva,~De hajh balvégü fordulat...~Egyszerre
31 Elbe| családnak él.~ 47~De hajh, fogadja õ már ezt rég~És
32 Elbe| csodálja mind.~ 71~Hajh, bõsz a végzet, kérlelhetlen,~
33 Elbe| többé soha.~Eredj, eredj; de hajh, hova?~ 79~Üres
34 Elbe| halsz, beteg vagy óriás,~Hajh! az idõ fölöttem eljár;~
|