Rész,  Fej.

 1  Lir| galambom~Többet is mond, de én alig hallom;~A szememre rózsafelhõ
 2  Lir|    gyászos szörnyü végzet:~Még alig telt párszor a hold,~Elsõ
 3  Lir|    Elsõ férjem, hõs Cseh Gábor~Alig mondta az igent el,~Halni
 4  Lir|       a sebek egyre folynak,~S alig áll meg - összeroskad!...~            
 5  Lir|        a madárnak~Lélegzete is alig van.~Rózsabimbó feje hajladoz,~
 6  Lir|    Keble áthül, megrázkódik...~Alig sejti, hogy mi érte;~Ragyog
 7  Lir|        a magam baját siratnám.~Alig merem én azt mondani,~Azzal
 8  Lir| semmibb a szélnél,~Mely elhal, alig születik.~Halhatlanság,
 9  Lir| csillag a magasban~A sok közül alig látszik.~Olykor-olykor le-lehull
10  Lir|      Be nehéz olvasni téged...~Alig bírható örömnek~Vagy nagy
11  Lir|       Oda megint egy esztendõ.~Alig van levél a galyon;~Ölelj
12  Lir|     Dalunk is már egyre fárad,~Alig ad még bátorságot...~Égen
13  Lir|       Bájaid megint gyötörnek;~Alig bírom már a terhét~Ennyi
14  Lir|       tájon,~Mult idõk regéje;~Alig érthetõ immáron~Annak is
15  Lir|    ezernyi seb~Fölsajg ujolag, alig födi rongy,~Rángatja sok
16  Lir|      Mit látva gazda és cseléd~Alig találja a helyét,~És szivesen
17 Elbe|           Velencei Péter pedig alig várta,~Hogy felüljön Magyarország
18 Elbe|    csak szóhoz, „Eszemadta!”~S alig hisz szemének. „A biza,
19 Elbe|  helyette a halált választom.”~Alig végezé így szavait, az erdõn~
20 Elbe|    majd halvány,~Pirulása okát alig sejti, érti,~Holott ahol
21 Elbe|        Széles kedve mégis most alig fér el benn;~Kétfelé nyílt
22 Elbe|       ürü elõle,~Egész volt, s alig van itt-amott belõle.~Jobbja
23 Elbe|      és a meglepetés mián~Most alig talált szót a jószívü király.~(
24 Elbe|    megfoghatatlan,~Hogy olykor alig ismerek magamra, -~S döbbenve
25 Elbe|    Fekete hullahalmai feküdtek~Alig ismerhetõleg, mint kirántott~
26 Elbe|       sebnek vélt jelet, midõn alig hogy épen~Örömlövésként
27 Elbe|     érzés, indulat... valóban,~Alig hivém egy darabig, hogy
28 Elbe|         mondom, el-elfogott~Az alig visszafojtható gyönyörvágy~
29 Elbe|    vagyon.~S minõ csillagzat?! Alig lép be,~Épen Leona ér elébe;~
30 Elbe|   utána cselédit zavarja.~Mert alig hogy elment, olyan dolog
31 Elbe|      itt már végre elég ennyi.~Alig képes tovább magát türtöztetni.~
32 Elbe|     apjáról maradt, felöltõje,~Alig vette föl, már meg kinõtt
33 Elbe|  gazembereknek!~Halvány ugyan, alig pislog reménysége,~De azért
34 Elbe|        fénye, ereje halványul,~Alig bír megválni a nagy éjszakátul.~