Rész,  Fej.

 1  Lir|       fájdalom, mitõl~Átborzad a természet;~Mit sejt egy vérzõ sziv,
 2  Lir|     amely téged~Vádol, örök nagy természet;~Mely kiégett szivvel kérdi:~
 3  Lir|          Megédesíti bajait;~És a természet buja fája~Kinyujtja széles
 4  Lir|      helyett gyomornak szolgál a természet,~Nem lel abban senki már
 5  Lir|     Kuruzslók mesterkedése,~Szép természet bûje-bája,~Tündérek csodás
 6  Lir|          és fa ébred, ég mosolyg~Természet dalnokán.~S egyszerre csak
 7  Lir|         a zord valódiság.~A nagy természet csak diszítmény,~És zenekar -
 8  Lir|      világ?~Téged, felséges szép természet,~Oly dicsõnek, mint én,
 9  Lir|    magatok sem értitek!~Ó, szent természet, szép szülõföld,~Feledtél
10  Lir|     emberkézzel emberagy~S az õs természet alkotott.~Mindez mit ér?
11  Lir|   szendereg,~De immár mindenik -~Természet, emberek~Tavaszról álmodik.~
12  Lir|           I~Oh, te csodás, dicsõ természet!~Érthetlen földi hangyaésznek -~
13 Elbe|           itt-ott lakta ember,~A természet bája volt rajt minden inger;~
14 Elbe|      lépne a templomba,~Hol is a természet menyegzõje volna.~A szerelemesdés
15 Elbe|        benne,~Ez öröktõl fogva a természet rendje;~Róka, sas a nyulat,
16 Elbe|            Ilyen hallgatás van a természet keblén,~Bosszuálló sötét
17 Elbe|    Eredetétõl messze távozott, a~Természet õsanyját megtagadó -~Aranybálványimádó,
18 Elbe| Megváltozott, fölfordult itten a~Természet rendje. Erkölcs és anyag~
19 Elbe|      Réme sikoltozással fut ki a természet~E nagyszerû szentegyház-ajtaján...~
20 Elbe|          pillanat,~Midõn az ifju természet maga~A szerelemben üdvözölni
21 Elbe|            34~De hát lássátok, a természet~Olykor minõ játékot ûz.~
22 Elbe|       lét viharja: szenvedély?~A természet buján fogant ám,~De sors
23 Elbe|          26~Oh, mennyi kéj van a természet~Kifogyhatatlan kebelén!~
24 Elbe|   Magányt keresnek, sûrü lombot,~Természet pázsitpamlagát;~Mit kérdezgesse? -
25 Elbe|         végzet,~Nem lázad ellene természet?~Ilyen hetedik égi kéjt~
26 Elbe|       alighanem;~Maga a gazda, a természet~Kelt föl tehát egyenesen...~
27 Elbe|          S ekként bizony végzet, természet~Ez egyszer egy kissé elkéstek:~
28 Elbe|           27~Anyád, szerencse és természet~Kincsét özönnel hinti rád;~
29 Elbe|         bírta, nagy volt benne a természet.~Ahogy az utolsó nagy terembe
30 Elbe|          õt így nevelte anyja, a természet.~Szabad õvele is gondviselés,
31 Elbe|        javalatja,~A hamisítatlan természet mutatja.~Legerõsebb fajok,
32 Elbe|        hosszú álommal nevelje.~A természet ezt is maga megmutatja,~
33 Elbe|       legedzõbb fürdõje~A szabad természet éles levegõje.~Aki ebben