Rész, Fej.
1 Lir| Tündérek csodás hatalma:~Hasztalan mind, Dalimának~Kõ szivét
2 Lir| Azt a csókot homlokomról.~Hasztalan, mert ott ég most is,~És
3 Lir| sirokhoz és be-bekiált;~De hasztalan! Nem kap sötét~Ürökbõl egy
4 Lir| halál után?~A sír mélyébe hasztalan kiáltasz;~Hiába itt minden
5 Lir| isten egybe megjelen.~Bár hasztalan, mert csak alkatja~Egyetemében
6 Lir| ne lássam gyötrõ képed?~Hasztalan futok, kerüllek,~Semmi sem
7 Lir| azonban~Fut elõled a való.~Hasztalan a mult, jövendõ~Titkait
8 Lir| Örökre a paradicsom...~Mert hasztalan! könny, bú mit érnek?~Nem
9 Lir| Dicsõ, nemes csak, ami hasztalan.~Kenyér? Fi donc! ebe sem
10 Lir| ebben isten, végezet?~De hasztalan kérdezgetek tovább,~A felelet
11 Lir| jobban égeti~A gondolat, hogy hasztalan,~Ez neki mind hiába van.~
12 Lir| lobogódíszes határba:~Mind hasztalan! bár fáj neki,~De nem mehet,
13 Lir| tõle,~Õ teljesíti egybe... Hasztalan!~Mintegy kikelve kissé önmagábul,~
14 Lir| szünetlen,~Bár látja már, hogy hasztalan:~Vergõdõ lelkem is magába~
15 Lir| mindent hinni.”~...Hát hasztalan, hiába minden!~Léted, világod
16 Tore| olyat, minõ~Te voltál s hasztalan repül tova~Hozzád hasonlót
17 Tore| ezt meg te nem tudnád~De hasztalan - a földiség határa~
18 Tore| olyat, minõ~Te voltál s hasztalan repül tova~Hozzád hasonlót
19 Elbe| kéjhalált kerestem én is... hasztalan!~Bálványom földi néven Izidóra~
20 Elbe| halál barátom.~Ó, engem hasztalan hurcolsz magaddal,~Hiába
21 Elbe| hirtelen mosolyt erõtetett;~De hasztalan, mert amint láthatólag~Folyton
22 Elbe| falra a sátán - nét.~De hasztalan, fölösleg aggalom.~Mert
23 Elbe| Hivatná rögtön a papot.~De hasztalan minden beszédje;~Mig el
24 Elbe| azzal.~Nagy baj biz ez, de hasztalan,~Igy a tekintély oda van.~
25 Elbe| most, én édes barátom,~Én hasztalan beszélek, látom;~Én most
26 Elbe| önhitt, gondtalan.~Mind hasztalan, mind hasztalan.~
27 Elbe| gondtalan.~Mind hasztalan, mind hasztalan.~ 41~Nincs bûn
28 Elbe| rajta még.~ 56~De hasztalan, Leona képe~Kiséri, üldi
29 Elbe| egy!~Nem sül el a fortély, hasztalan tanulta.~Neki ugyan nehéz
30 Elbe| értem jösz, hazámbeli vitéz!~Hasztalan, mert aki ide jön, az ittvész.~
31 Elbe| meg nem ment már téged.~Hasztalan ez ellen erõd, bátorságod;~
32 Elbe| nem jó, se a hazájának,~Hasztalan epeszti majd a késõ bánat.~
|