Rész, Fej.
1 Lir| terem.~Hússzor záratták immár reám~Ezért a börtön ajtaját,~
2 Lir| remélsz-e még?~Az esztendõ vénül immár~A virág ellankadott;~Õszi
3 Lir| Haj de nagyobb baj van immár,~A szilaj nyáj tilosban
4 Lir| És immár nem érzik rajta,~Úri-e vagy
5 Lir| az...~De késõ lesz minden immár.~Mit majd akkor érezesz,~
6 Lir| és gyászos üzenet,~Vége immár, vége mindennek!~Nem is
7 Lir| Szempillánk is csuklik immár...~S ha az álom elnyomott,~
8 Lir| virágom, oh, szerelmesem,~Immár én alszom nyugton csöndesen.~-
9 Lir| soká leszek rab itt;~Majd immár eljön az,~Ki engemet kiszabadít:~
10 Lir| uton jársz?~Mit tartsak immár felüled?~Szeresselek-e ezután
11 Lir| uton jársz,~Mit tartsak immár felüled?~Szeresselek-e ezután
12 Lir| közt sírgödört;~Oh, honfi, immár légy nyugodt,~S ha menhelyed,
13 Lir| Meggondolni háboritlan,~Ami immár közelebb van...~Illatos
14 Lir| vagyok, leszek. Nem létezõvé~Immár nem válhatok többé soha.~
15 Lir| Nyári les~Immár a hegyélen száll le a nap.~
16 Lir| másnak, rabláncot magadnak.~Immár nem is magyar, csak István-ország.~
17 Lir| mit keresnem.~Hajh, hogy immár késõ is belátnom...~Futni
18 Lir| illatárban...~- Mással úgy sincs immár számvetésem.~S álmadozva
19 Lir| Még alszik, szendereg,~De immár mindenik -~Természet, emberek~
20 Elbe| vallanom elõre,~Hanyatlottam immár korra és erõre.~Azt is jól
21 Elbe| tébolydák kiszabadult~S immár a szellemrokonult világ~
22 Elbe| tüzétõl lángoló szivemben~Immár nem is egykedvüen, közönnyel:~
23 Elbe| a napot.~ 68~Immár a pásztorhangulatnak,~Játék-szeszélynek
24 Elbe| sûrübben köhint.~Tizenkettõ immár az óra,~Minden hazamenõre
25 Elbe| fuldokol.~ 43~Immár a szó is elhal ajkán,~Nem
26 Elbe| betölt a mérték,~Sors íja immár vonva van.~Miként ha érezné
27 Elbe| eddig, ezutánra vége.~Érzi immár, elmult ez a gyöngesége.~
28 Elbe| pedig baj, mert hát annak immár vége!~Nem mer õ már nézni
29 Elbe| minden huzavona,~Vasmarokban immár a nyakravalója.~Torkán Ábel
|