Rész,  Fej.

 1  Lir|          lovag közelg,~Sarkantyút ad lovának.~Merengés közt eltévedett,~
 2  Lir|           De többé egy hangot sem ad,~Elmélkedik halálról...~
 3  Lir|  Szerelmesed ajakáról,~„Kegyelmet ad Róbert Károly -~Szabadságod
 4  Lir|     Thurzó Anna lelkesülve~Csókot ad rá válaszképen;~Hõsi bátorság
 5  Lir|          Majd megtapsol,~Koszorut ad - ottan ahol~Nem kérsz enni -
 6  Lir|     Szellemének ideálja.~Rándevút ad néki Hermin.~A fogyó - a
 7  Lir|         kolostorrul~Szép novellát ad Peregrin,~- Vége a romantikának! -~
 8  Lir|       Szenvedek, de nékem nyugtot ad~Vigasztaló csöndes öntudat.~
 9  Lir|       azért ne hidd, hogy nyugtot ad~- Oh, nagyon is fáj a gondolat,~
10  Lir|         Maga a halál csak nyugtot ad!...~                                    (
11  Lir|          lemondtam;~De a föld sem ad nyugalmat,~Jobb nekem már
12  Lir|          szól a kakukk.~Majd jelt ad a kis dalkarmester:~A csalogány
13  Lir|          is már egyre fárad,~Alig ad még bátorságot...~Égen földön
14  Lir|      megénekléd”, díjul még pénzt ad a léha.~Én valamit vetnék,
15  Lir|        épen úgy akarom.~Szerelmet ad ajkam, halált karom.~Ragyogó
16  Lir|           lét, a hasonlót már nem ad.~S hajh! mielõtt aláhaladna~-
17  Lir|      kínpadra vont~Vonagló rabnak ad, hogy újból~Életre hozza,
18  Lir|     szemfénynek~Üdvözitõ kegyelme ad.~Örök idõknek minden üdve~
19  Lir|           neki büszke kiváltságot ad.~Jogot: megvetni mélyen
20  Lir|          koldus a másik koldusnak ad,~Isten könyvébe írva a falat,~
21  Lir| ránehezedik.~Ha minden, ami üdvöt ad,~Mit emberek óhajtanak,~
22 Tore|         halál fölött,~Hogy az nem ad nyugodalmat, nem örök,~Hogy
23 Elbe|        Köszönöm néked,~Óriás erõt ad gúnyoló beszéded.~Csak gúnyolj
24 Elbe|         Örök szerelmet? ‘sz õ sem ad.~Fenyegetõn elébe ötlik~
25 Elbe|       bácsi,~Sok lesz ez magának; ad belõle nékem~Parolámra!
26 Elbe|       nélkül,~És egy drága gyûrüt ad neki emlékül.~Ennek a világon
27 Elbe|          szülõ a kisdedeknek bort ad;~Valóságos méreg a zsenge