Rész,  Fej.

 1  Lir|     mily messze már a föld!~Túl vagyunk az égen, a képzeleten...~
 2  Lir|     édes öleden:~Nem látom, hol vagyunk, az égnek országát,~Csak
 3  Lir|   hadleány!~Mindössze sem sokan vagyunk,~Hadd járja csók a bor után.~
 4  Lir|        e világon~Mindig egyedül vagyunk.~Forró vulkán a mi szívünk,~
 5  Lir|      Csillagoltó sötétségben~Mi vagyunk még éberen.~A sirásban elfáradt
 6  Lir|       mélyen;~Ébren már csak mi vagyunk.~Õk alusznak s nem álmodnak;~
 7  Lir|     kell!~Sejtem, hogy eszközök vagyunk csak~S e gyarló élet nem
 8  Lir|          A mindenség hatalmában vagyunk.~Tehetlen birkák a vágóhidon,~
 9  Lir|        Hogy, már ha egyszer itt vagyunk, szeretnénk~Tovább maradni,
10  Lir|      hogyha már meglettünk, itt vagyunk:~Elmulni, elenyészni mindörökre,~
11  Lir| mérhetetlen jutalom.~Mi egymásé vagyunk. Egymásban~Élünk, találjuk
12  Lir|        rövid tekintetünk.~Miért vagyunk, mi és e minden?~Hogy véghetetlen,
13  Lir|    maradunk a sötétben,~Mig itt vagyunk, életrabok;~Velünk, amott
14  Lir|       magunk elõre hajtunk?~Hol vagyunk most, a pokolban?~Hosszu
15  Lir|         zúg a téli szél; magunk vagyunk,~S ott a sarokban egy pár
16  Lir|        Megannyi élõk mind rabok vagyunk.~Mint neked itt a vég, nekünk
17  Lir|       Végkép elenyészõk csak mi vagyunk hát?~Jár, jár az idõ és
18 Tore|    Effélét a férfi képzel~Vázak vagyunk~Kényes valók~      Második
19 Elbe|         teremtett.~Egymás gátja vagyunk - egyikünk ne éljen,~Ki
20 Elbe|       él csupán. -~Hárman sokan vagyunk... Vesszen ki hát~Ez a bünös,
21 Elbe|       Kétségkivül. Hisz egyedül vagyunk.~Tudniillik egyedül... Izidórával!~
22 Elbe|    végre most már boldogtalanok~Vagyunk mi mind a ketten egyaránt,~
23 Elbe|       igy jó.~„Most már kvittek vagyunk, madame”,~            jegyzém
24 Elbe|       valami kis faluba!~Pesten vagyunk; elég, ha tudjuk,~Lakása
25 Elbe|          Te vagy-e vak, vagy mi vagyunk?~Van bölcsesség nagy mélységedben,~