1-500 | 501-774
Rész, Fej.
1 Lir| Igyunk hamar... hamar...~Csak ezt lehetne, ezt felejteni!~
2 Lir| mellett több a napvilág.~Oh, csak a földön, emberek között~
3 Lir| de szót nem ejthetek...~Csak egyet kérek: hogy ha jõ
4 Lir| bûnhödéstek oly kicsiny leszen;~Csak ami kínt és szenvedéseket~
5 Lir| elbír, és ész kitalál...~Csak ily itélet lesz fölöttetek.~
6 Lir| fölöttetek.~Potomság! - Kebletek csak egy pokol~S a szív elkárhozott
7 Lir| leszen...~Vagy mondjátok csak: mi volt bûnötök?~Egy nyelv
8 Lir| milliója szenvedett~Át nem csak egy - tíz emberéleten...~
9 Lir| Testvéreim, jertek, segítsetek!~Csak nézzetek ki a sötét éjjelbe!~
10 Lir| roskadt öreg!~Oh, ne ragyogna csak más hon ege fölött~A dicsõség
11 Lir| üstökös csillaga!~Ne volna csak annyi dicsõ nemzet között~
12 Lir| kiáltom, a világ elveszhet,~Csak a szép leányok megmaradjanak!~
13 Lir| látni, nem fogom hallani,~Csak a te „szeretlek” susogásodat!~
14 Lir| bezáró mennyország,~Benne csak egy perc az örökkévalóság!~
15 Lir| vagyunk, az égnek országát,~Csak boldogságomnak végtelen
16 Lir| a kedvesem örökre...~Jaj csak a szívem meg ne repedne!~
17 Lir| gondolnék a galambomra,~Jaj csak a szívem meg ne hasadna!~
18 Lir| ha mást szeretne...~Jaj csak a szívem meg ne repedne!~ ~
19 Lir| kivetkõzött, vásott világban~Csak ez áll még eredetiségben,~
20 Lir| áll még eredetiségben,~S csak ezt az egyet köszönöm a
21 Lir| nyomorom azzal kezdõdött,~Hogy csak félig láttam napvilágot...~
22 Lir| halálról, másvilágról...~De én csak félfülemmel hallgattam,~
23 Lir| engem~Akkor szerethetél~S csak így lesz méltón megfizetve
24 Lir| Tündérkirálynéja~Mindent adna, mit csak~Az ember kivánna!...~Lenne
25 Lir| könnyen.~Mit is kérnék - tán csak~Aranypalotákat?~Vagy szénásszekérbõl~
26 Lir| Bûnös és fertõzött~Talán csak magamtól.~De talán fertõzött~
27 Lir| ugyan most~Ezerek zsarnokja,~Csak minden órában~Más hitványnak
28 Lir| újra nem éhezem);~A lábaim csak úgy lógázgatom,~Az orromat
29 Lir| szinte~Szabadabban lélekez.~Csak az a baj, hogy sokáig~Még
30 Lir| is volt már egyszer, de~Csak keresztül utazott.~Sokan
31 Lir| meggondoljam magamat?~Hadd lám csak hát: egy porció rang,~Majd
32 Lir| Elõtted a rózsás jövendõ,~Csak egy kevéssé könyörögj...~
33 Lir| falatnyi kenyerem;~Oh, várjatok csak egy napot még,~Talán majd
34 Lir| A beszéd, e drága kincs!~Csak magával tépelõdött,~Aki
35 Lir| harcaiba elmegyek,~S vissza csak a gyõzelem hoz engemet!~
36 Lir| egy percnyi szabadságot,~Csak egy percnyit, amíg meghalok!~
37 Lir| egy percnyi szabadságot,~Csak egy percnyit, amíg meghalok!~
38 Lir| egy percnyi szabadságot,~Csak egy percnyit, amíg meghalok!~
39 Lir| ti gazdagok?~Tán a honért csak ti haltok?~Önzõ volt és
40 Lir| Nemzetülés után)~Csak oly nagyon ne szeretném
41 Lir| igazságnak lelke szól?~Hát hiszen csak hadd keressék~ Azt
42 Lir| csepp~Ámitásod tengerébõl?~Csak repülj velem tovább is;~
43 Lir| nézvén elhagyott utamra,~Csak azt várod, hogy találjak~
44 Lir| ellenség,...~Hát hiszen csak hadd legyen!~Megint te lész
45 Lir| fölneveljük,~S hizlaljuk csak, hogy erõsben~Fordulhasson
46 Lir| S egyszer a Perczelünk csak,~Mint a mennykõ, ott terem,~
47 Lir| A magyar vendégelést csak~Tudom megemlegetik.~Azért
48 Lir| Tudom megemlegetik.~Azért is csak hadd legyen tíz~Ellenségünk,
49 Lir| völgy ibolyáinak~Bokraihoz csak ragadozni száll.~Nézz ránk,
50 Lir| ránk, kik küzdünk egyedül csak a~Szabadságért, s piruljon
51 Lir| emberiség szent küzdelmei.~Csak gúnyoljátok hát magatokat~-
52 Lir| pár pillanat?~Halhatnék csak még egyszer így,~Elhagynám
53 Lir| hivéd, hogy harc, pedig csak~Halál vonaglása volt.~Fönn
54 Lir| nehány derék?~Valóban azt csak, hogy szerettelek;~S mig
55 Lir| úgy!... hogy a hasonló~Csak hasonlónak örül,~Te pedig
56 Lir| III~Nem éltem még, csak ezután élek~Magamnak, meg
57 Lir| nagy sebet ejtettél.~De csak azért indítál ez útnak,~
58 Lir| Melyben most lakom - s csak egy vakajtó~Vezet ki belõle -
59 Lir| Tenger! - még ez mi parányi!~Csak egy csöppnek érzem,~Mi vagy
60 Lir| lophattam volna;~De nem, csak tartottam kezem,~Mi több,
61 Lir| Pedig akkor a szivemben~Csak egy miljom vágy volt,~Egy
62 Lir| Hogy egykor miljom helyett csak~Egy vágy lesz szivemben~
63 Lir| merev, a néma téli éjben~Csak én vagyok és a kakas ébren.~
64 Lir| Nagyon szépet, mely után csak az fáj:~Hogy az álom a vágynak
65 Lir| zajongnak, úgy tombolnak!~Talán csak nem hadakoznak?~Kedvetölt
66 Lir| Piros kedv mindenki arcán,~Csak egy aki néma, halvány.~„
67 Lir| hogy jegyesem,~Hogy én csak õt szerethetem?”~Szól a
68 Lir| rossz tápon testereje -~Csak egy még a régi - lelke!~
69 Lir| Bilincseit meg-megrázza~Csak azért, hogy megpróbálja:~
70 Lir| Hogy ezentul ismernéd el...~Csak - mint illik - essél térdre,~
71 Lir| az, csárda,~Nincsen hõse, csak betyárja!~Eredj, vidd hirül
72 Lir| szerelmem cserébe...~Hogy csak egy maradt sajátom:~Mit
73 Lir| veszéllyel te ne gondolj,~Csak azt mondd nekem: »szeretlek«.”~
74 Lir| Szerelem - a jutalom?~- Csak dalolj! Szerelem és dal~
75 Lir| neki - kinek nincsen?~- Csak nekem nem ád az isten!...~
76 Lir| rengõ ifju zöld levelek~Csak a távolból integetnek,~És
77 Lir| a nagy égen odafenn;~Ti csak öregnek ismerétek~Örökké -
78 Lir| Pihen a pillangó a fûben,~Csak az illat jár az erdõben.~
79 Lir| illat jár az erdõben.~ Csak az illat~ S a tüzes~
80 Lir| telibb~ A szívem,~ Csak te, babám,~ Te magad~
81 Lir| Szép orcád.~ Csak az isten~ Láthat itt~
82 Lir| zöld erdõ az õ tanyája,~Csak ott legel, csak ott javul
83 Lir| tanyája,~Csak ott legel, csak ott javul a nyája;~S ha
84 Lir| senki!~Amennyi a mi bajunk,~Csak úgy lehet elviselni,~Hogy
85 Lir| Oh hogy most érzem, tudom csak,~Mennyire szerettelek!~Néma
86 Lir| Újulás a természetben;~Csak az halt meg mindörökre,~
87 Lir| érzünk,~Az mienk, csupán csak az...~De késõ lesz minden
88 Lir| egyedül lész, elhagyatva;~Csak e vád ül le veled~Szembe...
89 Lir| nagyon.~Szépségedet látom én csak,~Szívedet nem kutatom.~Feledem
90 Lir| Szép vagy, arra gondolok csak,~S a szépség tündérvilág.~
91 Lir| tudjak én semmit rólad,~Csak hogy szép vagy, szép nagyon;~
92 Lir| nagyon;~Szépségedet lássam én csak,~Én szived nem kutatom.~
93 Lir| pusztul, fogy a sziklán.~Csak e fürt nem vész el onnan,~
94 Lir| most minden olyan néma,~Csak a mélybõl egy sohajtás,~
95 Lir| márvány,~Az egek villámesõjét~Csak nevetném, csak kacagnám.~
96 Lir| villámesõjét~Csak nevetném, csak kacagnám.~De a szégyen,
97 Lir| sugara?~Lehet-e az, hogy csak egyet szeress~Te, kit egész
98 Lir| szeret?~Talán - talán - hisz csak az bizonyos:~Szeretni nem
99 Lir| Légy kacér, víg, csapodár, csak~Óvd magad a gondolattól!~
100 Lir| ábrándozzál,~Szemlélõdjél, csak ne kérdezz;~Alkoss magad
101 Lir| Alkoss magad új világot,~Csak ne kérdd: hogy mind miért
102 Lir| gondolhatom,~Mivel érdemeltem;~Csak szenvedtem eddig~Ebben az
103 Lir| Legalább ugy mondják.~Én csak azt tudom, hogy~Nekem mártiromság.~
104 Lir| rája;~Tedd szivére szívem~Csak egy minutára:~Tudom, úgy
105 Lir| Tied a dicsõség, hatalom;~Csak mulass emésztõ kinomon.~
106 Lir| szivem úgy is; de talán~Csak a magam baját siratnám.~
107 Lir| egykor kebleden~Más valaki - csak te magad nem.~Legyen átkozott
108 Lir| e gondolat,~Maga a halál csak nyugtot ad!...~ (
109 Lir| dalomban.~- Vagy igen - csak menj az utcára,~Ismerj rá
110 Lir| Viszont én megáldlak téged.~(Csak elmondom, hogy mi sors ér~
111 Lir| X~Szegény öreg koldus...~Csak az inség tartja.~Könyörülõ
112 Lir| ki-utat, szót nem lel rá,~Csak úgy zsong, mint a szélhárfa.~
113 Lir| sustorogva.~Gyûlölj hát - oh, csak ne hagyj el!~Szemedben a
114 Lir| kínért sovárgó~Szívemet, és csak gyötörj, ûzz -~Ne hagyj
115 Lir| isten gyilkos haragja -~Mert csak te ölhetsz meg engem!~ (
116 Lir| sem lát, senki sem hall,~Csak én hallok, csak én látok!~
117 Lir| sem hall,~Csak én hallok, csak én látok!~Ami van, azt látom,
118 Lir| 1856)~ XX~Csak ostorozz, csak büntess engem~
119 Lir| XX~Csak ostorozz, csak büntess engem~Oh, én öldöklõ
120 Lir| szégyen!~Hisz az csupán csak - aranyé...~És én okoztam
121 Lir| aranyé...~És én okoztam csak neked bút:~Szerettelek nagyon -
122 Lir| Fájhat nagyon, ha szeretik...~Csak ostorozz, csak büntess engem,~
123 Lir| szeretik...~Csak ostorozz, csak büntess engem,~Oh, én öldöklõ
124 Lir| S oh, csodák csodája! - csak néz,~Csak néz a jóságos
125 Lir| csodák csodája! - csak néz,~Csak néz a jóságos isten:~Iszonyú
126 Lir| én ezt nem akartam!~Itt csak annyit kell szenvedni,~Amennyit
127 Lir| soká néztél énrám -~Hanem csak ujjaidon át.~Mintha csak
128 Lir| csak ujjaidon át.~Mintha csak ma történt volna,~Olyan
129 Lir| bizonyosan,~Mondtam-e, vagy csak gondoltam?~És te mintha
130 Lir| mondtad volna...~De talán csak visszhangom volt -~Olyan
131 Lir| hogy mi történt,~Azt tudom csak: nagy mámortul~Égre, földre
132 Lir| nem nevezi,~Kit nem ismer, csak sejt a lelkem,~Mert nagy
133 Lir| És örömet semmi nem ád.~Csak emléked fáj még... oh hogy~
134 Lir| De én nem is mozdulok, csak~Örökké emlékezem rád.~Oly
135 Lir| Elõlem futnának a fák,~És csak egy csillagot látnék...~
136 Lir| tán nem is élek én már -~Csak a sírból emlékszem rád!...~ (
137 Lir| ennyi szerelem, gyönyör közt~Csak búsabb számüzött leszek.~
138 Lir| bálványom;~S én vagyok, én, aki csak téged szeretlek!~Leveszem
139 Lir| Hogy új seb fájdalma nyújt csak egy kis enyhet.~Leégett
140 Lir| Megnyugtat, ha látom, hogy csak addig boldog,~Ameddig nem
141 Lir| fájó gondolatom,~Ameddig csak sejt, de egészben föl nem
142 Lir| utánad,~Vigasztal, hogy csak én tudom, mit vesztettem;~
143 Lir| Akármerre jársz-kelsz, csak embernek néznek. -~Imádhatja
144 Lir| bárha tündér, hogy te is csak nõ vagy!~Kire még bukás
145 Lir| lételét,~Mely jogos bosszúját csak gúnyolja a sír:~Ha ti oltottatok
146 Lir| magában, egyes-egyetlenben~Csak két dolog van a szörnyû
147 Lir| gyötörtél, öltél engem,~S én csak nagyon szerettelek.~Halálos
148 Lir| mindenható, nagy,~S én csak szegény hived vagyok.~Dicsõségednek
149 Lir| Holt réteken uralkodik csak;~Te szellemek, élõk felett.~
150 Lir| semmi sem mulandó, minden~Csak ismétlés, elváltozás.~Mi
151 Lir| képzeletben~Kartágo, fényes Ílion;~Csak szépségedrõl nem marad fenn~
152 Lir| Használják embermilliók.~Csak bûbájod, mi mindezeknél~
153 Lir| Ne tudna rólam senkisem,~Csak szemeidet ragyogtatnád~Odább
154 Lir| osztja véled trónusát!~- Oh, csak gyötörj, csak uralkodjál,~
155 Lir| trónusát!~- Oh, csak gyötörj, csak uralkodjál,~Meríts ki minden
156 Lir| minden örömöt.~Feledj, élj, csak ne gondolkozzál,~Sohase
157 Lir| sohajjal és könyekkel,~Mind csak kéjért cserébe hull.~Ne
158 Lir| marad fenn semmi rólad,~Csak dalomban eszméd, neved.~
159 Lir| Illatosabb lesz a virág.~S csak sejtenek majd téged abban,~
160 Lir| agyadban és szivedben,~Talán csak úgy az emlékedben...~És
161 Lir| búcsuének a tengerben;~És csak azt érzed a szivedben.~És
162 Lir| enyém lesz,~Tudom, egyben,~Csak mi egymást ne rongáljuk~
163 Lir| legkisebb volt~Most a gondja.~Csak tünõdött: mondja-e, vagy~
164 Lir| nem mondhatnak el szavak,~Csak sejtnek milliók...~Vagy
165 Lir| Lear királyt miattam...~Csak engemet játsszatok ki -~
166 Lir| Minden szépség annyit ér csak,~Mire becsüli magát;~Ne
167 Lir| rablócsapat ha ránk talál,~Csak rabul vinne: ami ránk vár,~
168 Lir| szépen, mélyen;~Ébren már csak mi vagyunk.~Õk alusznak
169 Lir| Mi virrasztunk ébren, haj csak~Ébren is mi - álmodunk.~
170 Lir| megvirradna már!~De a hajnal csak nem pirkad,~S amit látunk,
171 Lir| fény, vagy fénybogár!~És csak oly csöndes ne volna!~De
172 Lir| minden álmodik és boldog;~Csak én vagyok ébren, engem éget
173 Lir| halva, el volna temetve;~Csak én magam élnék, csak én
174 Lir| temetve;~Csak én magam élnék, csak én volnék éber~Egyedûl!
175 Lir| szenderg a csecsemõ,~Mintha csak szopása szakadt volna félbe.~
176 Lir| halnak.~Mindegy; azt tudom csak, hogy szerettek, éltek,~
177 Lir| nem mondhatom!),~Mindig csak rólad s egyet álmodom;~Mindig
178 Lir| s egyet álmodom;~Mindig csak egyet, jaj, de szép nagyon!~
179 Lir| örök életem,~Én teneked csak azt üzenhetem:~Hogy semmi
180 Lir| jer, mosd föl azt a vért.~Csak légy vidám, járj-kelj a
181 Lir| alatt.~Légy hûtlen ott: hisz csak egy pillanat,~Oszt - te
182 Lir| itt vagy már a föld alatt.~Csak azután itt légy te az enyém.~
183 Lir| Belõle nevetek.~Az pedig csak hagyján~Amikor búsulok:~
184 Lir| Találkozó elõtt~Nekem ragyog csak a nap az égen~Ez a föld
185 Lir| fészek;~A hold is fényt csak utamra hint.~Forrás a réten
186 Lir| adja, mivel (mi több!):~Csak egy szép lány van e kerek
187 Lir| nemes után még,~Aholott már csak „hasznos” van.~És a tömegek
188 Lir| Kishitûek! a kárhozat és üdv~Itt csak a napnak nyugtán jön,~S
189 Lir| vénült... a jó isten tudja.~Csak nem úgy van, mint volt,
190 Lir| úgy, hagyján, volna bár csak jobban;~E világ törvénye
191 Lir| munkája, gõzhajója, útja:~Csak az ember maga mûve nyomorultja!~
192 Lir| Nem is rendes országút ez,~Csak oly bitang, ordináré;~Nem
193 Lir| Bolond-épitette csárda~Csak kacsingat jobbra, balra;~
194 Lir| ünnep virrad,~Nossz’ elejbe, csak elejbe -’~„Devla - dádé -
195 Lir| ám a hõsök,~Azok voltak csak vitézek;~Magyarország drága
196 Lir| drága földjén~Akkor volt csak szép az élet.~Nem is szólok
197 Lir| Nem is szólok a nagyokról,~Csak tréfáikról beszélek,~Hogy
198 Lir| nagyobb, hát~Háromannyi csak a számuk?~Nem tudják a jámborok,
199 Lir| Vívniok egész hadammal~Csak dicsõség volna nekik.~Rendelem:
200 Lir| Egy vezér se menjen hadba,~Csak amúgy véletlen, önként.~
201 Lir| Jóravaló csata sem volt,~Mégis csak azt vette észre,~Hogy amivel
202 Lir| fejöknek.~Azokon igazitottak,~Csak hogy azt meg nem köszönték;~-
203 Lir| ajk, mely beszélje,~Hogy csak olyan volt szép arca,~Mint
204 Lir| szép és jó volt,~Aminõ csak egyszer lett, és~Soha, soha
205 Lir| segítni gyöngék voltak,~S mind csak azt hajtotta, hogy hát~A
206 Lir| megháborodtak,~És Dalima csak mosolygott:~Mert szemének
207 Lir| Gazdagabb minden királynál,~Mert csak az nem volt adósa,~Aki már
208 Lir| Amirõl a rege sem szól,~Csak úgy álmodik, sejt a szív~
209 Lir| Ember, állat, fû, virág, fa.~Csak a csillagok ragyogtak~Öröm
210 Lir| szivét nem lágyították.~Csak figyelt, csak ragyogtatta~
211 Lir| lágyították.~Csak figyelt, csak ragyogtatta~Szép szemének
212 Lir| Egész búja - unalom volt.~Csak az ég volt társasága.~(Minthogy
213 Lir| jövevénynek.~Mit se hajt rá, csak helyet kér~Ablak alján a
214 Lir| szakadt meg a fájó sziv,~Csak egy másik született rá:~
215 Lir| lehellõ tûzzel~Varázzsal csak az dalolhat:~Akinek nincsen
216 Lir| Jólesett fájó szivemnek,~Mely csak a búhoz van szokva.~Nagy
217 Lir| gonosztól megtisztulni.~Hajh, csak jõne, jõne már el~,Az nap,
218 Lir| Mennyországgal és pokollal,~Csak e lassu porladásnak,~Forgó,
219 Lir| És egyebet sem miveltem,~Csak sziveket repesztettem;~Ezreket
220 Lir| Még a hamva is hideg lett.~Csak az agyvelõm maradt meg,~
221 Lir| emberek nem értik,~Vagy csak épen nem akarják.~Mert ahogy
222 Lir| népem is becsült, szeretve.~Csak nekik s a jónak éltem.~Ah,
223 Lir| szívben izzó kíntól.~Ez öreg csak régi szolgám,~S azt a jót
224 Lir| engedett pihennem.~Már utóbb csak rabló lettem,~Népemet is
225 Lir| erõ, dac,~A szegény nõnek csak a köny!~Oh szerelmes Jézus
226 Lir| mennyek~Ajtajához... de hiába!~Csak azt hallom egyre: várj!
227 Lir| hogy~Az egész világ valóban~Csak egy óriási színpad,~Ahol
228 Lir| lezár, altat;~Midõn tanuja csak a nagy, a vak éj volt,~Kanut,
229 Lir| kiirta;~A nagy Caesarról csak „mi ketten” úgy szóla.~Szerte
230 Lir| kardja.~Mivel ajtó és fal csak köd a léleknek.~Átmegy a
231 Lir| õ nesztelen járt, lévén csak egy álom.~Szavo, idõrongált
232 Lir| Fagytól gémberedve Kanut csak tovább ment,~Emelt fõvel,
233 Lir| valaki vigyázna.~Semmi zaj, csak a mély siket sötétségnek~
234 Lir| szemfedõjén sem lebben meg a redõ.~Csak elõre halad; fátyla fehér
235 Lir| cimber fõnök~Néz, néz, de csak sûrû éjt lát maga elõtt.~
236 Lir| Melyben se búd, se örömöd;~Hol csak azt láthatod,~Hogy majmolják
237 Lir| Természet dalnokán.~S egyszerre csak szép reggelen~Ábrándos kék
238 Lir| szeretni még?~Vagy e kéjérezés~Csak az elmultból egy sötét~Fájó
239 Lir| Mindent kimagyaráz;~Bár csak gyötört, fáj a halott~Átkos
240 Lir| végzetet,~Hogy ember helyett csak szerény~Harkálynak született...)~
241 Lir| Boldog madár, boldog lakók,~Csak enyelegjetek:~Szentegyház
242 Lir| Nem gyógyulni, enyhülni csak:~Mert orvost nem talál;~
243 Lir| egész életiskolát.~Komédia csak már elõttem~Maga a zord
244 Lir| valódiság.~A nagy természet csak diszítmény,~És zenekar -
245 Lir| Választja, aki mit szeret,~Abban csak illõn mosolyognak,~Ebben
246 Lir| egészet feledik.~Másnap megint csak az a játék.~Hirdetnek új
247 Lir| Hirdetnek új komédiát,~Pedig csak névben a különbség;~S ez
248 Lir| Sejtem, hogy eszközök vagyunk csak~S e gyarló élet nem a cél.~
249 Lir| élet nem a cél.~De átka van csak e tudatnak;~Tovább, jobb
250 Lir| hatalom;~Hogy már szivem csak gazdag sírbolt,~S e féreglétet
251 Lir| elsõ szerelem!~S egyszerre csak fáj, fáj a szívem,~És könnybe
252 Lir| ilyen szerencsétlen~Azután csak neki váltott~Rengetegnek,
253 Lir| Annak olvasztó tüzétõl,~Csak ha róla álmodnátok,~Elégnétek,
254 Lir| Volt azonban és pediglen~Csak a tõszomszéd határban~Egy
255 Lir| Bandinak, de kit mindenki~Csak úgy szólitott: te füttyös!~
256 Lir| a nagylelkûség,~Irmagul csak bennem tart még.~Gyáva fondor,
257 Lir| szolga ez a világ.~Én vagyok csak nagy uraság.~Nem számolok,
258 Lir| szebb, mint a vér...~Ma csak ma, de holnap mi ér!...~ ~
259 Lir| Csapongás~ I~Csak hallanám örökké hangodat:~
260 Lir| mozdulatlan,~Örökkön örökké -~Csak hallanám szünetlen hangodat!...~
261 Lir| egyre eszlek (...fájdalom! csak~Szemeimmel!) - s mégse fogysz
262 Lir| bennem a hiba...~Hisz én, ha csak rád gondolok,~(Hát még ha
263 Lir| forró déli nap süti...~S te csak nevetsz,~Mert - nem szeretsz!~
264 Lir| leány!~Szeretnél egy kicsit, csak~Egy szempillantatig:~Majd
265 Lir| égtõl, s néma, siket az;~Csak a hulló csillag felel:~Emlékezzél
266 Lir| ne’kül;~Le a sírba, le, csak ne egyedül!~Kevély, dacos
267 Lir| halállal szóltam; megegyezett.~Csak vigyem el, ugymond, majd
268 Lir| pór!«”~„S mi mindaketten csak hamu, por!”~„»Itt esküszöm,
269 Lir| zörg; a sírbolt~Egyszerre csak nagyot sikolt.~Hirtelen
270 Lir| percig: ez Ártor, ez a tied!~Csak percig, ugyan minek is tovább?~
271 Lir| be a vég itéletnapot.~S csak sejti, ki hallja, mit beszél,~
272 Lir| Igérgetnek, jövendölnek~- Csak te fizess! - eget-földet.~
273 Lir| majd kifogysz a pénzbül,~S csak vér menthet ki a vészbül:~
274 Lir| szerelmem,~Ami sok, az mégis csak sok;~Ha a mennyország szakad
275 Lir| itt nem életet keressz,~Csak véreid közt sírgödört;~Oh,
276 Lir| harag miatt...~Oh, honfi, csak bolygj, hontalan~S ti koporsótlan
277 Lir| Régi dicsõségnek - látom -~Csak a búja él itt.~És mint a
278 Lir| immáron~Annak is igéje.~Csak a késõ honfi-bánat~Érti
279 Lir| ott egyebet mit se tenni,~Csak pihenni, csak pihenni...~ ~
280 Lir| se tenni,~Csak pihenni, csak pihenni...~ ~
281 Lir| vérfagyasztón.~ És csak egy~Az, ami bizonyos, kétségtelen,~
282 Lir| Halálkinokra ítélt szenvedõ.~Csak egy dolog, ami bizonyos
283 Lir| minden lehetséges itt, csak~Nem lenni nem lehet. Voltam,
284 Lir| oceánon:~E sír örökkévalósága csak~Fiókja a nagy véghetetlenségnek;~
285 Lir| nagy véghetetlenségnek;~Csak felvonásköz ama nagyszerû~
286 Lir| jelen...~E sírnak éje hát csak emberi~Szûk látkörû szemünk
287 Lir| világon semmi sincs örök,~Csak maga az egész, az egyetem,~
288 Lir| végtelenség kínja e szerint~Csak az egészé volna hát csupán,
289 Lir| kétségbeesésnek, és csupán csak~Egy menedéke, visszautja
290 Lir| születünk hát, ez az életi cél?~Csak eddig a pálya, semmit se
291 Lir| tovább,~Vagy itten az ember csak öltözik át?~Mi itten örök:
292 Lir| Hátha nem is az idõ múl,~Ez csak úgy tetszik nekünk.~Örök
293 Lir| lét innen és túl;~Elmuló csak életünk?~Hátha csak látásunk
294 Lir| Elmuló csak életünk?~Hátha csak látásunk téved?~Az idõ áll,
295 Lir| Az idõ áll, mint a nap,~S csak a hátán bolyg az élet,~Fölszinén
296 Lir| A valódi állandóság?~S csak a lét játszik velünk?~Hátha
297 Lir| mozdulatlan...~Mi megyünk csak, õ marad?...~ ~
298 Lir| Ahogy akkor, változatlan.~Csak az ágon a madár szól~Elveszett
299 Lir| az itt a minden,~A többi csak hozzávaló.~A méret itten
300 Lir| tudod-e, hogy mit sem ér e,~Csak ha te is helyben hagyod?~
301 Lir| világon több valóság,~Csupán csak egy, a szerelem.~- Oh, mennyei
302 Lir| megöl, téged vakít?~Hát csak butor, bár kedves, drága,~
303 Lir| visszakap;~De kebléhöz nem fér, csak az, ki~Reá homályt vet,
304 Lir| megjelen.~Bár hasztalan, mert csak alkatja~Egyetemében létez
305 Lir| Ott ama kék hegyek mögött~Csak földiségünk csalódása.~Rész
306 Lir| változik; a mind: örök.~Csak mi maradunk a sötétben,~
307 Lir| egyetemnek tárházába’~Nincs rém, csak ez a szó: örök!”~És száll
308 Lir| mintha gyóntató oltárnál~Csak hallok még egy gyönge neszt:~„
309 Lir| hold, a tejút, körültem~Csak eszköz, ékszer, bútorok...~...
310 Lir| megfelelni!~Hát ami szép elszórva csak van~E nagy kerek világon,~
311 Lir| látok a világon,~Én mindig csak rád gondolok,~És rád gondolva,
312 Lir| szerzetesek.~Amig ifjú vagy, csak küzdesz;~De midõn erõd elhagyott,~
313 Lir| lök, rád nehezül,~Egyre csak sért, gyötör téged,~Hogy
314 Lir| néven tõled?~Hát bizony csak fordíts hátat,~Hisz õ sem
315 Lir| Lelkedre sötétség borul.~Hát csak eredj kolostorba,~- S igyál
316 Lir| üdvözíthetnél te mást,~Akárkit, csak nem engemet?!~Keresem a
317 Lir| Kerek a sors, a tér, idõ.~Csak fejeinkben a képzelt vég.~
318 Lir| Korongján mennyi a »föl«, épen~Csak annyi az »alá« is ott.~Az
319 Lir| Enyém a végtelen jövõ.~Kik csak azért nem öltök testet,~
320 Lir| ragyog.~Mellettetek most én csak árnyék,~Vagy annál is kevesb
321 Lir| szappanbuborékok,~Most hát ti csak ragyogjatok,~Kit föld porába
322 Lir| föld porába letiportok,~Én csak parányi mag vagyok.~De napja
323 Lir| szenvedék.~S nincs vigaszom, csak e tudatban,~De legyen! -
324 Lir| Szép rózsafádnak, szerelem,~Csak töviseit, csak szilánkját,~
325 Lir| szerelem,~Csak töviseit, csak szilánkját,~Bimbóit én nem
326 Lir| ne panaszold föl,~Szivem, csak valld meg igazán:~Van-e
327 Lir| magányt, a véghetetlent,~Csak ottan önthetem ki bánatom.~
328 Lir| a mesés távol.~Bûbájod csak ingerlõbbé~Varázsolja kacér
329 Lir| Integetnek gyöngyvirágok?~Csak rád emlékeztet a nap;~És
330 Lir| Ott könyörgök, esdek - ah csak~Ne kacagnál oly kegyetlen!...~ ~
331 Lir| azt látom,~Hogy végre is csak az a jó,~Csak az a drága
332 Lir| Hogy végre is csak az a jó,~Csak az a drága e világon,~Mi
333 Lir| maradandót nyerhetek,~Szép Éva! csak e földi édent~Veszíthetném
334 Lir| gondolom...~Fukar királynál, ki csak gyûjtött~Országokat, kincset,
335 Lir| állandóság;~Ami él, mind elmuló.~Csak maga a mulandóság,~Az az
336 Lir| Születéssel a halál.~És csak egyszer! és csak egyszer?~
337 Lir| halál.~És csak egyszer! és csak egyszer?~Az idõ, tér végtelen,~
338 Lir| tenger és nap~Nem felel, csak mosolyog.~Mintha mosolyogna
339 Lir| hogy mindakettõ~A jelenben csak tied.~A teritett asztal
340 Lir| Elõttem áll a nagy titok,~Hogy csak az halt meg, ami nem lett,~
341 Lir| nem halt meg voltakép itt~Csak az a perc, mely elrepült;~
342 Lir| Feledtél volna bármi mást,~Csak ne egészen - ami legfõbb -~
343 Lir| álom?~ II~Csak ki vele most szaporán~Ez
344 Lir| Becsületes, jó a népe,~Csak a hímje szörnyü rút.~Tartsa
345 Lir| virág milyen szép,~Igazán csak most tudom.~Hol az erdõk
346 Lir| kacsintgatja -~Ily virág csak ott terem.~Szemeit oly áhitattal~
347 Lir| szirttorokban.~Vagy talán csak víz esése~Bérc ölébõl a
348 Lir| Panaszok~ I~Ha csak szeretsz, bár viszonzatlan,~
349 Lir| szemek?~Mindenki üdvezül,~Csak te vagy egyedül.~Hallgass,
350 Lir| mindnek itt akad,~Kíntól csak te magad~Szakadj szivem?!~
351 Lir| kezek,~Tüzáramos hajak...~Ha csak kisértetek,~Elérhetetlenek -~
352 Lir| vész el innen semmi, semmi,~Csak ami nem bírt megszületni.~
353 Lir| megesett, lett, halhatatlan.~Csak a testet nem öltött ábránd,~
354 Lir| fordul itten vissza jóra;~Csak az van halva itt örökké,~
355 Lir| vágya, üdve telve már,~S csak néha tör ki kebelébõl~Egy
356 Lir| méz a méheszárnyon,~Már csak az ingó játszi árnyon~Szállongó
357 Lir| azt, ami van?~Dicsõ, nemes csak, ami hasztalan.~Kenyér?
358 Lir| ugyan miért? Miért! Hát csak keresd,~Mi semmitérõbb,
359 Lir| leharapott~Megtépett róka- vagy csak nyulfarok!~Ti gyermekded
360 Lir| vagy mégse látod,~Hogy csak a nyúl- és rókafark hiányzott?~
361 Lir| ím a - haza oltárára...~Csak ne legyünk durae capacitatis!~
362 Lir| nyugot felõl,~A többi is csak még nagyobb, belõl;~A különbség
363 Lir| nagyobb, belõl;~A különbség csak, hogy van címeres,~És akinek
364 Lir| Az hogy nem is - ha még csak ennyi volna,~De fényözönbõl
365 Lir| õs fájának törzse még jó,~Csak lombjait pusztítja ronda
366 Lir| Hazám, eged bár egyre csak sötétül,~Én nem tudok meghalni
367 Lir| hideg ész,~Tanuk elõtt. Csak két sor az egész.~Forgatja
368 Lir| A csatában el nem estél,~Csak leraktad fegyvered.~Jó sokáig
369 Lir| talán már nem is alszol,~Csak pihensz, vársz, hallgatózol,~
370 Lir| szívnek dobbanása?~A költõ csak énekeljen,~És a mennyet
371 Lir| a mennyet soh’se lássa?~Csak ami a szívbe irva~Szerelemben
372 Lir| bölcs irásunk, tettünk;~Csak az óra feledhetlen,~Amelyben -
373 Lir| elhûlne a leves,~Mert már csak éppen egy van hátra,~De
374 Lir| se rest.~„Szó, ami szó, csak teremtmények,~Jött-mentek
375 Lir| tudok szeretni lanyhán,~Csak szertelen, szörnyen, nagyon.~
376 Lir| hivén, hogy sírba tért.~Csak még a bõre! ezt adják, veszik,~
377 Lir| átok és imádság!~Én már csak a kénkõ-esõt lesem.~És eljön
378 Lir| most, se hallanak.~Nézzük csak, mit csinál e két hamis.~
379 Lir| mit gondolsz, kedvesem?~Csak nincs is édesb lelki élvezet,~
380 Lir| csalogány,~Azért szeretni nem csak õ tud ám.~Szivünk gyönyörrel
381 Lir| magadnak.~Immár nem is magyar, csak István-ország.~Zászlódat
382 Lir| többé a szabadban, pusztán,~Csak rabkalitban csenevész oroszlán?~
383 Lir| csenevész oroszlán?~Vagy csak pihen a sivatag királya,~
384 Lir| fölragyog.~Nem tudsz te tenni, csak mindig nagyot.~Közelre várni
385 Lir| verni meg.~Hát munka kell csak, furfang, lelemény?~Csodát
386 Lir| való mindenben~Elenyész-e csak e percnyi élet?~A levegõ
387 Lir| nekem nem adtál semmit.~Bár csak szivem volt minden kincsem,~
388 Lir| versekben.~E földi édenbõl enyim csak~Úgy festve volt s azt -
389 Lir| föltámadnak,~Ihattam rendszerint csak ollyat,~Mitõl gyöngébbek
390 Lir| Nincs lelke tükrén már csak ez a kép.~S végpercein,
391 Lir| midõn már szinte holt,~Csak akkor tudja meg, mi ritka
392 Lir| Halhatlanok birája az idõ.~Csak akkor tudjátok meg, hogy
393 Lir| találva egyik, mint a másik,~Csak mindegyiknél valami hiányzik:~
394 Lir| szó ide-oda,~Végtére is csak azt kell látnom,~Te vagy
395 Lir| Sötétben is... ah, még csak ott!~Úgy sütsz, lobogsz,
396 Lir| pislogunk a sírba dicsõségér;~Csak szent ereklye már az õsi
397 Lir| világon,~Földi életem, halálom~Csak mese, csalódás, álom?...~ ~
398 Lir| egyszer véget ért;~S róluk is csak úgy nem tudjuk,~Mint magunkról,
399 Lir| epedõ szem,~Ami sok másnak csak álom:~Bírja mind valóban,
400 Lir| Hogy valóban elhihessék.~Ó, csak jertek is, csak jertek,~
401 Lir| elhihessék.~Ó, csak jertek is, csak jertek,~Nézzétek meg e koporsót,~
402 Lir| a kunyhókba~Hanyatlását csak kacagják...~Nézzetek e hamvvederre~
403 Lir| azért nem léssz feledve.~Csak dohos sírbolt a könyvtár.~
404 Lir| füszál!~Végkép elenyészõk csak mi vagyunk hát?~Jár, jár
405 Lir| jár az idõ és mégse halad,~Csak tolja muló létünk mutatóját,~
406 Lir| szende gyöngyharmattól!~Csak egynek add át szeretõ szived.~
407 Lir| fönntartott életemben,~Csak a saját lelkembõl meritettem.~
408 Lir| átlövellõ nap sugára...~Ott, csak ott a sebhegesztõ béke.~
409 Lir| vénnek!~Elõbb arany, utóbb csak talmi,~S a vége az, hogy
410 Lir| Szomorú-vígság földi létünk!~Csak akkor lettünk boldogok,~
411 Lir| Szomoru sivatag a mult.~Csak a te képed él még benne~
412 Lir| II~Képzeljetek csak lángoló napot,~Hogy nincsenek
413 Lir| Mindez mit ér? Semmit sem ér.~Csak unalom, teher neki.~Sovárg
414 Lir| ér, ha fáj neki?~Szivét csak jobban égeti~A gondolat,
415 Lir| kedvtelésbõl örömest,~De csak ha elfáradt a test,~Ha kimerült,
416 Lir| Átolvasott könyv már neki -~Csak az alacsonyt szereti.~Az
417 Lir| tiltakozva: „nem szabad”.~Csak álruhás inkognitóban~Mulathat
418 Lir| egy földi Isten?~Nem, nem, csak nem kell megijedni,~Nem
419 Lir| nagy ûr, a semmi,~Lehet csak esni, nagyot esni...~De
420 Lir| övé, a kincs.~Ezenkívül csak egy kutyája sincs.~Elõtte
421 Lir| bámul,~S a felelet megint csak az elébbi:~„Mi kéne! Hát
422 Lir| nem háborg magával, épen~Csak az övé gyógyíthatlan, beteg!~
423 Lir| keltõ fényességgel.~Egyszer csak a nagy éjszakába,~Mint a
424 Lir| Vergõdõ lelkem is magába~Csak jár, kutat, bár tudja jól,~
425 Lir| kételyek!~A mulandóság lehangol csak,~Az öröklét kétségbeejt.~
426 Lir| átok e lét.~Becsületes csak a halál -~Talán, talán,
427 Lir| csalás, hazugság minden,~Csak lenne bár ez egy igaz!~Ölj
428 Lir| szörnyû. Lennék~Halott, csak szabadban, fényárban...~
429 Lir| a tenger súg-búg halkan,~Csak aeolhang, megérthetetlen:~
430 Lir| olyan bús, mint a többi,~Csak hajtogatja, hörgi egyre:~„
431 Lir| tél; mit ér?~Élet, gyönyör csak az,~Ha újra visszatér~Az
432 Lir| szél.~Az ember itt csupán~Csak él, csak éldegél.~Az idõ
433 Lir| ember itt csupán~Csak él, csak éldegél.~Az idõ folydogál~
434 Lir| elõre megyünk~S ti egyiránt csak hátra mentek.~Ne többet
435 Lir| Megcsal, kinoz, a gyarló elme~Csak fest ijesztõ képeket.~Oh,
436 Tore| Albumlapra~Csak addig boldogulunk, amíg
437 Tore| úgy sincs sehol a világon,~Csak a vadon erdõben,~Az árnyas
438 Tore| ez való, igaz,~Szivemnek csak enyhe ír volt a vigasz.~
439 Tore| végtelen tér és örök idõ~Csak egyszer alkotott bár olyat,
440 Tore| hasonlót nem szül már soha~De csak nekem, csupán az én lelkemben~
441 Tore| üstökös és örökkévaló idõben~Csak egyszer találkozhatik~Csak
442 Tore| Csak egyszer találkozhatik~Csak földi voltál bárki másnak~
443 Tore| java nem lesz~De istenekké csak így válhatunk~ mi ketten~
444 Tore| ellenség tanyáz...~S bár sejtve csak, hogy mind való igaz,~Szivemnek
445 Tore| végtelen tér és örök idõ~Csak egyszer alkotott olyat,
446 Tore| hasonlót nem szül már soha.~De csak nekem, csupán az én lelkemben~
447 Tore| nem nyerheté el senki más~Csak földi voltál bárki másnak
448 Tore| istennõnek láttalak~Kit csak imádni mertem~ míg
449 Tore| én az eget~Te életet én csak nevet~Örök nevet a csillagok
450 Tore| arcot.~Ó, pedig most látom csak igazán~Mi minden, mennyi
451 Elbe| szállni,~Mindha kevesellné csak a földön járni.~Van is õ
452 Elbe| Magyarország trónusára;~„Már ugyis csak hálni jár belé a lélek,~
453 Elbe| térdepelni sem igen szeretnek,~S csak félvállról néznek oda bármi
454 Elbe| kivánok.”~És elhallgatott, és csak kezét nyujtotta,~Mélyen
455 Elbe| vissza-vissza nézett,~De feléje már csak távol kéke fémlett.~„Hej
456 Elbe| végighúzogatja,~S nagy sokára jut csak szóhoz, „Eszemadta!”~S alig
457 Elbe| biztató vezéri;~Nem figyel, csak bólint az öreg szavára,~
458 Elbe| teérted földönfutó árva,~Csak te légy dicsõ, nagy, magyarok
459 Elbe| Idegen és hideg az öröm, s csak fájhat.~A tele csutora az
460 Elbe| Mert az elválasztó koma csak a halál.~Ivás után odaugrat
461 Elbe| Elmondjam-e, ne-é - már csak elbeszélem,~Béla is mivelhogy
462 Elbe| azonba~- Hogy, s hogyan nem? csak betéved a kunyhóba~És meg
463 Elbe| szók igen jól esének,~És csak önbizalmát növelék szivének.~
464 Elbe| verdeste,~Béla meg amannak csak a fejét leste.~- Már ez
465 Elbe| elfeledte még azon órában~Csak egy hang maradt meg emlékezetében:~
466 Elbe| igaz, hogy amaz cseh volt csak,~- No de nem teremhet mindegyik
467 Elbe| fájna ez szivének.~Õ majdan csak akkor áll elõ nevével,~Majd
468 Elbe| helyén van,~Jelennel dacolhat csak a halhatatlan.~S hogy az
469 Elbe| megtudjuk azt is, várjunk csak sorára.~Mi rég várok úgyis,
470 Elbe| kakuk vidor huintása.~(S csak midõn az árpa lemunkálva
471 Elbe| hasonlón egy érzése volt csak,~A szerelem, ez az egyetlen,
472 Elbe| dicsõségét szünetlen dicsérik:~De csak egy imádság kedves ez istennek,~
473 Elbe| szellem,~Most ohajtlak még csak - irtó veszedelem!~Ami rettentõ
474 Elbe| szenvedése~Sovárgó szivemnek csak könnyebbülése.”~Esdeklõ
475 Elbe| õfeléje tartott,~- Egyszer csak emeli magosra a bárdot -~
476 Elbe| vadászok;~Béla bárdja élén még csak vér se látszott;~Mert amint
477 Elbe| ifjak, vérmes nagy reményük,~Csak õ érzi, hogy már nem méltó
478 Elbe| hogy már nem méltó vezérük.~Csak akkor vidul, ha szép lyányára
479 Elbe| Mindig kevesebbet mondanék csak nálad!~Avvagy a teremtõ
480 Elbe| mindannyi egy-egy pillanatot~De csak olyat, melyet mindegyik
481 Elbe| fátyolán át~Az ellen hadát csak kicsiségnek látják.~De van
482 Elbe| fontoljuk,~Nem sereggel, csak egy vezérrel van dolgunk.~
483 Elbe| elszenderedének.~Béla szemét csak nem fogta be az álom,~Föl
484 Elbe| hiába vára,~- Egyszerre csak szólal öreg Hadonárja,~Okolja
485 Elbe| szelek más vidékre viszik.~És csak a távolból nézve bõsz haragját,~
486 Elbe| ez, eltekintve rája,~Béla csak fájóbban gondolt szép honára.~- „
487 Elbe| a tenger is mellettünk,~Csak az tarta vissza, hogy tovább
488 Elbe| születtünk.~Hanem azért végre csak levertük õket,~- No de minek
489 Elbe| akaratlan mind egyet gondolna;~Csak a szívek vertek gyorsabb,
490 Elbe| áldozat a halál.~Hazáért csak az hal, ahol a kebelben~
491 Elbe| levágott,~Az öreg nem hal meg, csak lehull magától,~Mint aszott
492 Elbe| ellennel,~A jeladást várta csak az elszánt lengyel.~Markolaton
493 Elbe| vallástól nem iszonyodnának,~Csak makacs vezérük erõs akaratja,~
494 Elbe| számba nem vevõdtek,~Még csak szoktatóba hozta harcra
495 Elbe| hanem még erõre -~No, csak várniok kell egypár esztendõre.~
496 Elbe| ajánlotta magát a párviadalra,~S csak kevésbé mult, hogy el nem
497 Elbe| még szerencsém nincsen,~Csak annyit tudok, hogy ember
498 Elbe| irigységet iránta nem érze.~Csak egy ajk volt néma, csak
499 Elbe| Csak egy ajk volt néma, csak egy arc volt sápadt~Közepette
500 Elbe| a víg, zajos sokaságnak.~Csak egy szemben égett sötét
1-500 | 501-774 |