Rész,  Fej.

 1  Lir| termenek.~- Mert isten számol a sors vétkivel,~De árulót ember
 2  Lir|  nemzetet, hazát.~S a könnyelmû sors vétkes haragjában~Vitt százfelé
 3  Lir|        De elválasztá tõlem õt a sors;~Ki szeret ezután?~Oly édesen,
 4  Lir|        melyet kölcsönözél!~De a sors tõlem elvitt téged is;~Ki
 5  Lir|    hozzád!~Oh nem a könyörtelen sors,~Nem a beérhetlen távol,~
 6  Lir|          Csak elmondom, hogy mi sors ér~Vágyaid ha mind beteltek).~„
 7  Lir|    keveset:~„Nincs veszve semmi sors alatt az,~Ki soha el nem
 8  Lir|    igazság mégis itten!~A földi sors mértéke jó.~Bár neked itten
 9  Lir|       ez a végetlenség.~Kerek a sors, a tér, idõ.~Csak fejeinkben
10  Lir|         kár!~A kegyetlen, kósza sors int,~Künn a postakocsi vár...~
11 Elbe|          mi nagy a te hatalmad!~Sors, elemek dühe ki nem fog
12 Elbe| uralkodó pálca~Várt reád, mit a sors kezedrõl lejátsza, -~Igázzák
13 Elbe|  erõsebb lett?~Vagy rásüvöltött sors szele?~Nem bíbelõdöm most
14 Elbe|   természet buján fogant ám,~De sors anyó irigy boszorkány.~E
15 Elbe|         mint elég,~Tetézi még a sors haragja:~Pour comble a mama
16 Elbe|     Egyébiránt is, - oh, fondor sors!~A mama is, én istenem!~
17 Elbe|       végre ím betölt a mérték,~Sors íja immár vonva van.~Miként
18 Elbe|                     52~Ó, földi sors, végzet, véletlen,~Te vagy-e
19 Elbe|      egész az átok.~Hisz most a sors kétségkivül~Feledi az egész
20 Elbe|                     58~És lám a sors ádáz kegyelme!~A víz a testet
21 Elbe|       nem tehet.~Ám vegye éltét sors haragja,~Megmenti a becsületet.~
22 Elbe|     Majd csak elviselem, amit a sors rám mért;~Áldja isten hozzám
23 Elbe|         ám az,~Hogy egyszerre a sors rá ennyi jót áraszt.~Elviselni