Rész,  Fej.

 1  Lir|     mégse jön,~      Oda minden kedve,~S a malaccal kis kutyája~      
 2  Lir|        röpködnek.~S ha az ember kedve tartja,~Kalapjával elkaphatja.~
 3  Lir|   esõtõl.~El nem alszik, mint a kedve,~Szeretõje van eszébe;~Mert
 4  Lir|      úgy ragyog,~Mintha különös kedve volna...~És én oly szomorú
 5  Lir|    örökölt,~Annak van a legjobb kedve;~Ott van a mult elfeledve,~
 6  Lir|    véletlen, önként.~Kinek épen kedve tartja.”~Szórul szóra minden
 7  Lir|  Oroszlánt, melynek abba teljék kedve~Hogy a szamárbõrt hordja
 8 Elbe| Legeléskor csöndes, ehhöz semmi kedve,~Mintha szeretné, ha más
 9 Elbe|         mostan ehhez épen semmi kedve.~„Kegyelemkenyérre szoruljon
10 Elbe|      mintha mindig harcra volna kedve.~Félhold arcu fényes acél
11 Elbe|    teste nagy kegyetlen,~Széles kedve mégis most alig fér el benn;~
12 Elbe|         Hisz hogyha épen tartja kedve,~- Úgy van - király vagy
13 Elbe|    egyszerûség!~Ám teljék benne kedve hát.~Mily nagy a lánya szerencséje!~
14 Elbe|        fejében gondolata támad:~Kedve szerint férjet keres õ magának.~
15 Elbe|        mindjárt nagy lett volna kedve;~De a lány egészen el volt
16 Elbe|   ötödik-hatodik.~Várja, várja, kedve mikor csucsorodik.~Ej mit
17 Elbe|         nem állja.~Olyan nagy a kedve, rakoncátlan, pajzán,~Úgy
18 Elbe|     Pedig annak olyan virágos a kedve!~Ujjain ezüstös fokosát
19 Elbe|      úgy sugallta, neki is tölt kedve;~Örült neki s ezzel ki van