Rész,  Fej.

 1  Lir|            az embert,~Kit a végzet úgyis annyi bajjal megvert,~Örülök,
 2  Lir|     Magyarok történetkönyve~Hiszen úgyis épen olyan,~Mint a félig
 3  Lir| Tanulmányozza voltaképen~- Mi neki úgyis kötelesség,~Bár tette volna
 4  Lir|         hidd, amit a milliók.~Hisz úgyis mindig egy a vége -~A vak
 5 Elbe|        tudós sógorokra.~A puskapor úgyis föl van már találva,~Legnagyobb
 6 Elbe|          csak sorára.~Mi rég várok úgyis, és mi tûrhetetlen,~Hogy
 7 Elbe|          magad s hozd ide õt, hisz úgyis~Te vagy a mester, én csak
 8 Elbe|      üdvösségrõl,~Mely énnekem már úgyis elveszett.~Sõt kárhozattá
 9 Elbe|           szem, pilla, tûzajak~Már úgyis annyit mondanak!...~            
10 Elbe|     Megkéri hát a kis leányt,~Hisz úgyis ez, amit kivánt...~            
11 Elbe|                        3~Elég volt úgyis a kalandból!~Tán sok is
12 Elbe|          el világgá.~Haj, de mikor úgyis maga elõtt látná!~Nem is
13 Elbe|         lássa, arca betakarva.~Már úgyis hiába, ha megél is vége!~
14 Elbe|     hosszabb-e lába?~És ha már itt úgyis bizonyos a halál,~Nem-e
15 Elbe|           el se mondjam?~Tudnivaló úgyis, hogy mi történt ottan...~
16 Elbe|     fûszertõl is jó ha megkiméled,~Úgyis rászorul majd, ha nõs emberré