Rész, Fej.
1 Lir| Vagy mondjátok csak: mi volt bûnötök?~Egy nyelv megrontott
2 Lir| reménylsz?~Mig ifju voltál, oh! volt egy szép viharod,~Hol oly
3 Lir| olyan trupp, mint a miénk volt,~Nem is volt több a föld
4 Lir| mint a miénk volt,~Nem is volt több a föld szinén!~Ti jóban,
5 Lir| olyan trupp, mint a miénk volt,~Nem is volt több a föld
6 Lir| mint a miénk volt,~Nem is volt több a föld szinén!~Sok
7 Lir| búcsúztatókat hordtam,~Kapálni volt a közönség;~Nem kaptam semmit,
8 Lir| hozzád,~Hol temetkezésén volt már a sor,~De téged látván,
9 Lir| keménységében;~De jó, hogy oly durva volt a héja~Viharos hullámok
10 Lir| napvilágot...~De azért sebaj volt; elaludtam,~Fülemile szomorú
11 Lir| viszhangozza,~Megkérdik, ki volt a völgy lakója?...~ ~
12 Lir| leány?~És kis öcsémnél hol volt jobb gyerek? -~Összekuporgatott~
13 Lir| S épen egy kis bunda ára volt.~Szerette õ a kis bundát
14 Lir| sehol se mulatott,~Nálunk is volt már egyszer, de~Csak keresztül
15 Lir| szája, orra soha száraz nem volt,~Ily rút lévén mégis sok
16 Lir| szépet hódított.~Bátor is volt, mert nem félt a sötétségtõl,~
17 Lir| revolució;~A jó öreg! õ volt hazánkban~A legelsõ táblabiró.~
18 Lir| Panaszkodhatott magának, -~Szólani se volt szabad!~Hej mert nemcsak
19 Lir| mert nemcsak karjainkon~Volt az átkozott bilincs,~Kötve
20 Lir| átkozott bilincs,~Kötve volt nyelvünkön a szó,~A beszéd,
21 Lir| törjük be majd fejét!~Nem volt eddig a szegénynek~Egyebe
22 Lir| földi ember,~A magunk istene volt!~Régen volt az, körülbelül~
23 Lir| magunk istene volt!~Régen volt az, körülbelül~Háromszáz
24 Lir| engem~Bántani mert - gyáva volt;~Az elég szemem fényétõl,~
25 Lir| honért csak ti haltok?~Önzõ volt és lesz az ember,~Haszon
26 Lir| Néprománcféle~Nyári szombat este volt,~ Az erdõ szélére~Várta
27 Lir| Legszeretõbb, leghûbb fiad volt...~Õrizzen ettõl istened!~
28 Lir| sáncokat.~Jó mulatóhelyünk volt az~A néhai Szenttamás,~Ha
29 Lir| amit õ osztogatott,~Az nem volt farsangi fánk!~A szászok
30 Lir| Hanem már nekünk elég volt,~Adjon már most más nekik,~-
31 Lir| franciák országa, te neked~Volt szánva e jövõ... sirasd,
32 Lir| holnap a világ:~Voltak - hõs volt mindegyike!~Jer, hadi zászlónk
33 Lir| Áldlak, hazám, e szavadért:~Volt - nagyobb hõst nem szülhetek.~
34 Lir| titkon eddig,~Mert ellened volt a világ.~S mit hirdetél,
35 Lir| e földön;~Oh, méltatlan volt rád a nép;~Azóta hátra s
36 Lir| homlokára,~Amerika szabad volt! - Legyõzte~Zsarnokait legnagyobb
37 Lir| rá se gondolván, hogy õ volt~Amerika legnagyobb polgára!~ ~
38 Lir| pedig csak~Halál vonaglása volt.~Fönn az égen, lenn a földön~
39 Lir| sincs tökéletes.~Hitvány volt és lesz az ember...~Egyél,
40 Lir| Ki személyednek viselõje volt,~De átkozott volt méhed
41 Lir| viselõje volt,~De átkozott volt méhed s átkozott~Méh becsületes
42 Lir| azért indítál ez útnak,~Ez volt útja a tündérországnak,~
43 Lir| tömött, zsufolt...~Eh, utca volt a dajkád, vén csavargó,~
44 Lir| Meglátogattam szülõimet;~Csupa szív volt mind a két öreg.~Annyit
45 Lir| Haragudtak a méhek reám~(Nagy volt a füst, erõs a dohány).~
46 Lir| Egy gombostûfoknyi méze volt~Mindegyiknek, és ezért lakolt.~
47 Lir| sövénynél sátoros lapu,~Ott volt a legelsõ randevu.~Itt csókolt
48 Lir| megkorbácsolt gyermek.~Elhíresztelt volt a torony,~Hogy fényvilágban,
49 Lir| szivemben~Csak egy miljom vágy volt,~Egy nap mind beteljesült,
50 Lir| informálgatta”;~Okos ember volt a bíró:~Mindakettõt fölvágatta.~
51 Lir| elfogyott az égen,~Mind ott volt a kedvesem szemében;~Olyan
52 Lir| szemében;~Olyan égés, ragyogás volt ottan,~(Bárcsak e tûz égne
53 Lir| felettem,~Annyi igaz, hogy az volt szivemben,~Lázas gyönyörûség
54 Lir| Mely a sólyomnál gyorsabb volt~S annyi árulót kioltott.~
55 Lir| Még tünõdik - vaj kié volt?...~Lelke újra elsötétül~
56 Lir| a halál képe rajtad~Nem volt ennyire irtózat!~Vagy már
57 Lir| állhatatos vitéz~Soha nem volt, s tán nem is lész!~„Még
58 Lir| kardot rántva, úgy, ahogy volt~Hajadonfõ, öltözetlen~Rohan
59 Lir| de nem találja,...~Fekete volt, hogy elment, s most~Fehér
60 Lir| Hogy szerettek: jele annak.~Volt bimbójuk, volt viráguk,~
61 Lir| jele annak.~Volt bimbójuk, volt viráguk,~Szerelemnap sütött
62 Lir| haraszt, födj el engem!~Volt nyaram, s én - nem szerettem!~ (
63 Lir| kacagok;~De e kacajon - ha volt, ki engem~Igazán szeretett -
64 Lir| mendegéltem.~Oly nehéz volt vállamon~Puska és tarisznya.~
65 Lir| és tarisznya.~Veritékem volt a só~Sótalan marcimba.~De
66 Lir| De szivem még nehezebb~Volt a balfelembe,~Kedvesemnek
67 Lir| balfelembe,~Kedvesemnek képe volt~Ebb’ a kis szekrénybe.~Mindazáltal
68 Lir| nehéz és mégis oly~Édes volt ez álom.~Valómat egy nyomorék~
69 Lir| hogy ember e világon~Nem volt ily igaz barátom!...~
70 Lir| XVIII~Hej de nem így volt hajdanában!~Ifju vidám cserjébe
71 Lir| Oly boldog és olyan szabad volt!...~De föluszított szilaj
72 Lir| sok,~Egy kis esze mégis volt.~Hanem azért mégis megholt!~
73 Lir| szerencsétlenségire~Bandinak meg helyén volt szive.~És sül a fegyver,
74 Lir| fölébred.~Még az álom szelid volt,~A valóság szörnyebb;~Homlokára
75 Lir| ajkad oly beszédes,~Sohase volt olyan édes;~Olyan édes -
76 Lir| vásott lehet!...~Szegény volt örömben és tán~Az is marad
77 Lir| Andalító suhogása!~Árnyatokban volt szivemnek~Annyi édes álmodása!~
78 Lir| sóhajtaná el benne:~Elég volt már! és azután~Többé a nap
79 Lir| te parancsoltad;~Szeretve volt minden féreg -~Engemet lábbal
80 Lir| A te fájdalmad nagyobb volt -~A menny neked nem elég
81 Lir| Ki már az angyalkarban volt,~Karjaimba vezette, és~Hogy
82 Lir| De talán csak visszhangom volt -~Olyan halkan volt az mondva...~
83 Lir| visszhangom volt -~Olyan halkan volt az mondva...~Azután meg
84 Lir| Nem is kérdem, hogy mi volt az?~Az igaz, hogy rég volt,
85 Lir| volt az?~Az igaz, hogy rég volt, nagyon~Régen... talán nem
86 Lir| Hogy hiuságomnál kisebb volt szerelmem,~Kezed rá örökkön
87 Lir| Mindennek, ami itt remek volt,~Emléke, nyoma fönnmarad.~
88 Lir| elmult a dicsõ kor,~Be szép volt a!~Mint sugár a nap után,
89 Lir| rongáljuk~Eztán ketten.”~Nem volt sok a török zultán~Kívánsága.~
90 Lir| De ezt nem tanulta, nem volt~Ilyen tusban.~Meg nem tudja
91 Lir| mer.~A beszédre legkisebb volt~Most a gondja.~Csak tünõdött:
92 Lir| a követ: mindazáltal~Kár volt érte,~Hogy valóban bölcs
93 Lir| egy sebet vitt,~Oly szép volt mellette a könny,~Mit Hunyadi
94 Lir| pillája.~Mulatság, munka volt elég;~Vesd meg az ágyat,
95 Lir| föl könyv~Hogy vérünk is volt - hamu lett -~Ah a bitó
96 Lir| maholnap ez se kell majd.~„Elég volt a gyász, a dal.~Ami megholt,
97 Lir| tömeget.~És mivelhogy nem volt egyebem;~Odaadtam érte lelkemet.~
98 Lir| voltak ezek mind itt -~S aki volt szeretve, az soha meg nem
99 Lir| tenger vad mezõség.~Rég volt, nagyon régen; nem esztendõ
100 Lir| Csak nem úgy van, mint volt, de nem úgy, mint hajdan!~
101 Lir| voltak ám vitézek!~Akkor volt nagy a magyar név,~Amikoron
102 Lir| most a lakodalom,~Az is volt a csata akkor;~Az ellenség
103 Lir| akkor;~Az ellenség vére volt az,~Ami most tinektek a
104 Lir| tinektek a bor.~Fenséges volt a zenéjük;~Ágyudörgés, harckiáltás;~
105 Lir| Magyarország drága földjén~Akkor volt csak szép az élet.~Nem is
106 Lir| tréfáikról beszélek,~Hogy mi volt tréfája egykor~Mátyás király
107 Lir| Kedv, amilyen soha nem volt,~Uralkodjék táboromban.~
108 Lir| Boroszlói fehérnépnek~Soha sem volt oly jó dolga.~Hosszu téli
109 Lir| megszólamlottak...~De amilyen világa volt~Mátyás király seregének,~
110 Lir| élet.~Jóravaló csata sem volt,~Mégis csak azt vette észre,~
111 Lir| Hanem a formátlanoknak~Volt nagy jaj szegény fejöknek.~
112 Lir| tudnillik orra~Vagy füle nagy volt fölöttébb,~Abból egy kicsit
113 Lir| Hej be szép, de nagy idõ volt!~- De ugyan mért is beszélek?~
114 Lir| tartva meg.~Gondos takargató volt; lent vett,~S átvirrasztván
115 Lir| frank urat,~De az szolga volt és az marad.”~Beduin, véged
116 Lir| nagyjából, velejét:~„Egyszer volt egy szép királylány,~Aki
117 Lir| szép királylány,~Aki szebb volt a tavasznál;~Szebb volt
118 Lir| volt a tavasznál;~Szebb volt a tündérregénél,~Mit boldog
119 Lir| beszélje,~Hogy csak olyan volt szép arca,~Mint hajnalban
120 Lir| nagyon szép, szép és jó volt,~Aminõ csak egyszer lett,
121 Lir| szemébe~Olyan édes, olyan jó volt,~Oly szédítõ gyönyörûség:~
122 Lir| mely kimondja:~Szíve kõ volt, kõ, kemény kõ!~Tengeren
123 Lir| Kõdarabbal kell beérni.~E miatt volt nagy a bánat~Apja, anyja
124 Lir| Mert szemének könnye nem volt,~S nem tudott a szive fájni.~
125 Lir| királynál,~Mert csak az nem volt adósa,~Aki már nem bírt
126 Lir| gyémántból,~Melynek olyan égetõ volt~Ragyogása, hogy minden szív~
127 Lir| Ölelkezve, csókolózva~Szerelembe volt merülve,~S a boldogság mámorától,~
128 Lir| hát~Egész búja - unalom volt.~Csak az ég volt társasága.~(
129 Lir| unalom volt.~Csak az ég volt társasága.~(Minthogy onnan
130 Lir| Épen tiszta nyári est volt,~Eperérés idejében.~Mint
131 Lir| Holdsugárok a sírszobron.~Fájó volt a dal fölöttébb.~Mérhetetlen
132 Lir| Puszta szemmel látható volt,~Ahogy könnyben úsztak érzõbb~
133 Lir| jeleképen.~És amilyen szomorú volt~Az idegen dala, olyan~Éltetõ
134 Lir| elrabolta...~Hanem meg volt írva róla~Végzetek titokkönyvében,~
135 Lir| Folydogáló gazdag ország~Volt az õ tündér hazájok...~Ah,
136 Lir| fácska;~Mi dalodban szomorú volt,~Áldjon meg az isten érte,~
137 Lir| beszéltek, panaszoltok?~Bûnötök volt - megvalljátok -,~Bûnötök:
138 Lir| összezúzzam...~De hisz egyiptomi volt az,~Födetlen megedzve jókor~
139 Lir| nem ismert,~Világtalan volt: a boldog!~Megeredt a könnyem
140 Lir| De boszum silány, csekély volt;~Ám a pusztán szomjuzónak~
141 Lir| nem lesz senki,~Aki itt volt; meghal a mult,~Az emlékezet
142 Lir| tanuja csak a nagy, a vak éj volt,~Kanut, amint látja alvó
143 Lir| Õs erény, bölcs törvény volt hódító lánca,~Húsz szigetet,
144 Lir| piktet, vandalt, amennyi volt,~Le a celtát, poroszt és
145 Lir| ijász és felséges lovas volt.~Lábával tiporta a kiveszett
146 Lir| két királyt Skaniában.~Hõs volt, óriás volt, s lángész egymagában.~
147 Lir| Skaniában.~Hõs volt, óriás volt, s lángész egymagában.~Sorsához
148 Lir| nagy, Kanut király szent volt.~Hogy emlékezete égi illattá
149 Lir| föl s fátyolára veti.~Az volt ama szent hely, a rettenetes
150 Lir| énekelni.~A lepel vörös volt s Kanut kezd remegni.~És
151 Lir| megesett a világon.~Ritka volt a szerencsétlen,~S ha valaki
152 Lir| szerencsétlen,~S ha valaki az volt épen,~Szomorú lett a nótája,~
153 Lir| Egyszer volt egy számadó,~Annak volt
154 Lir| volt egy számadó,~Annak volt egy szép leánya,~Kit neveztek
155 Lir| Mert valóban olyan szép volt,~Hogy nem állhatá ki senki.~
156 Lir| Hogy ha ilyen, hát milyen volt?~Mi csodás az a bû és báj.~
157 Lir| sugára csókdos:~Olyan szép volt, és úgy fénylék~Makulátlan
158 Lir| Veszedelmes szép szemének.~Volt azonban és pediglen~Csak
159 Lir| a gõböl;~Ennek, hogy nem volt, ki ójja,~Ki eszölje: nem
160 Lir| Ez oly elszánt vakmerõ volt,~Hogy benéze Árviola~Tûzszemébe
161 Lir| már gyerekkorában~Oly erõs volt, hogy magánál~Kétszer akkorától
162 Lir| Olyan sudár, oly fiatal volt.~De még mozog, még fenyeget
163 Lir| örökkévalóságot magát:~Mert volt egy lény, ki nála többet
164 Lir| Egyszerre, holott mi zörej se volt,~Valamennyi elõtte áll,
165 Lir| Mindegy nekiök: az utolsó volt.~ V~Hova
166 Lir| diák, pedig olyan jó feje volt,~Esze nélkül jött föl: tébolyodott!~
167 Lir| kriptagarádot befalazák.~Azóta, kié volt, kiholt az ág.~Halasztva
168 Lir| szived sovárg,~Az a hon - volt, nincs, elveszett!~A nép,
169 Lir| Igen bizony, hitvány majom volt;~God dam! vörös frakkot
170 Lir| a réten,~Mely hulla nem volt egykoron,~S ki tudja, hányszor
171 Lir| alkotó nincs, nem lehet.~Ha volt öröktõl fogva e világ,~Azt
172 Lir| senki nem teremtheté.~S ha volt öröktõl fogva önmagától,~
173 Lir| bú, panasz mit ér?~Míg volt erõm, szolgáltam a hazát.~
174 Lir| Az élet álnok versenyében~Volt e miatt sok, sok bajom.~
175 Lir| Ki szeretett, szeretve volt,~Megõrzi létét egy mosolygás,~
176 Lir| egyet sohajt,~Végsõt: „Eddig volt, nincs tovább!”~ ~
177 Lir| lett,~S az él örökké, ami volt.~És nem tudom, mi fáj majd
178 Lir| Nem az már ez mind, ami volt;~Nekem nem az; nem a tündérek,~
179 Lir| már ily Tamás lettem -~Nem volt annyi bátorságom:~A kis
180 Lir| Ki köztük a jobbak egyike volt.~A nagy ur után se kicsi,
181 Lir| Hiszen õ a jobbak egyike volt.~Elõveszik a végrendeletét.~
182 Lir| Leszen úgy, mint régen volt.”~Vagy talán már nem is
183 Lir| Önfeledten, igazán.~Ami tûz, láng volt szivemben,~Oltárodon elégettem;~
184 Lir| családom a legrégibb.~Király volt õsöm, még midõn~Csatlósok
185 Lir| szeress vagy meghalok!~És elég volt a szépnek ennyi;~A lovag
186 Lir| Végnapján, láva-temetõ alatt,~Volt még egy hû, valódi római,~
187 Lir| idõ, világ.~Mi õs erényed volt, az most hibád.~Vérmes hited,
188 Lir| Beteljesülni látlak, jós ige:~„Nem volt, de lesz”. S rá a királyi
189 Lir| hamvain „és szebb lesz, mint volt!”~Én nemzetem, napod még
190 Lir| semmit.~Bár csak szivem volt minden kincsem,~De azt od’
191 Lir| sincsen.~Kimért, inséges volt a kosztod,~Mint fegyencházi
192 Lir| édenbõl enyim csak~Úgy festve volt s azt - megfizettem.~Aszúd
193 Lir| akkor tudja meg, mi ritka volt.~ *~A
194 Lir| még szól felõled:~„Egyszer volt egy szép királyfi,~Kinek
195 Lir| többi emberek!~Vesszõfutás volt létem köztetek.~Mi enyhitett,
196 Lir| Harminc év után~Mi hátra volt még, elkövetkezett.~E földi
197 Lir| öntudatlan zagyva minden,~Ez volt, van és lesz mindörökké.~
198 Lir| agyamban,~Ne tudja, hogy volt s még lehet...~Ez egyben
199 Lir| legszomorúbb sor.~És ez volt enyim is. Csalódtam,~Mert
200 Lir| körös-körültem.~A kiadás volt boldogságom;~A bevétellel
201 Lir| foghatlan, testetlen semmi,~Mely volt, van, s örökké fog lenni...~
202 Tore| jött, a hír szele,~Öldöklõ volt, mint Számum lehe:~Hogy
203 Tore| Szivemnek csak enyhe ír volt a vigasz.~Hogy végtelen
204 Tore| bir el ennyi üdvöt~De meg volt írva, hogy teljék be az
205 Tore| jött, a hír szele~Öldöklõ volt mint Számum lehe,~Hogy megfertõzve
206 Tore| való igaz,~Szivemnek mégse volt elég vigasz:~Hogy végtelen
207 Tore| másik~Enyém a lesz tied a volt~ mi valóbb~ remény
208 Tore| valóbb~ remény vagy ami volt~Mi nem kevés, de lehet~A
209 Tore| Mi legszebb, legdicsõbb volt benne...~A hiuság a sírig
210 Tore| ami e világon~Még kedves volt nekem,~Mert kedves volt
211 Tore| volt nekem,~Mert kedves volt az is, bár földi jókban~
212 Tore| bár földi jókban~Szegény volt életem...~
213 Elbe| jó a sorja,~De mikor nem volt e földnek bujdosója?~Vagy
214 Elbe| orcájára.~Szép egy arc is volt az övé - nem hiába~Kérte
215 Elbe| vág az orcán.~Arca testvér volt a május hajnalával,~Hol
216 Elbe| a homállyal;~Barnapiros volt az, igaz magyar fajta,~Magába
217 Elbe| teremtõ rajta!~Termete sugár volt, mégis méltóságos,~Rajta
218 Elbe| nagy keresztény - magyar is volt persze,~Csakhogy az idegent
219 Elbe| ellen harcolt;~Nagy hódító volt a szellemek honába’,~Szentnek
220 Elbe| kifogni,~Éles fegyverük volt - jól tudtak susogni,~Hogy
221 Elbe| sziszegõ kigyónak.~Beteg is volt, vén is szegény... hjaj
222 Elbe| Között orgyilkosra könnyü volt találni.~„Három herceg él
223 Elbe| Péternek sehogy sincs inyére.~Volt esze: magára nem hagyott
224 Elbe| õ kérése már parancsolat volt.~De a jó király a jövendõre
225 Elbe| egyik lába.~Rejtett búja volt még nagyobb is szivének;~-
226 Elbe| ha ura ül föl.~- Puszta volt a tájék, itt-ott lakta ember,~
227 Elbe| ember,~A természet bája volt rajt minden inger;~Itt-amott
228 Elbe| barázdákat -~Olyan oszlop volt õ harcok idejébül,~Egyedül
229 Elbe| Tiszteletgerjesztõ egy pár csizma volt az!~Ilyeket mai nap címerül
230 Elbe| De az kivehetlen burkolt volt elõtte.~Lelki szemeit rajt
231 Elbe| De még az a bornak nem volt jó barátja,~Elmerengve állt
232 Elbe| Lék vize mellett;~Tenger volt a magyar, özönviz a német.~
233 Elbe| Azután meg sokkal búsabb volt a nóta,~Hogysem elmondhatta
234 Elbe| cseheknek.~Utazásuk nem volt kalandok hijával,~Viódtak
235 Elbe| dorombok.~És a völgy csöndes volt, mint valami zárda,~Mintha
236 Elbe| fák halk susogásába.~Monda volt, hogy aki erre tér, a vándor,~
237 Elbe| senki.~Hanem a valóság az volt a dologban,~Egy iszonyu
238 Elbe| betéved a kunyhóba~És meg volt lepetve, mert szomoruságot~
239 Elbe| nem-é? - csakhogy a földön volt.~Talpra állt az órjás, s
240 Elbe| leszédül.~Már a kard kevés volt, buzogányra keltek,~Hangos
241 Elbe| mosolygó égre.~Két látogatója volt, az is civódó:~Fémlõ fogú
242 Elbe| földkerekségen.~A többit feledte, volt is oka rája,~A megmentett
243 Elbe| És a kérdezõnek elég volt e válasz.~Tudniillik egészen
244 Elbe| Tudniillik egészen más idõ volt ám az!~Nem vala még akkor
245 Elbe| nagy abban.~Vége-hossza nem volt a hálálkodásnak.~Köszönetet
246 Elbe| gondolatja.~Cseh királyhoz menni volt legelsõ terve,~De már mostan
247 Elbe| halva hideg földben.”~Ez volt gondolatja, szivének verése,~
248 Elbe| igaz, hogy amaz cseh volt csak,~- No de nem teremhet
249 Elbe| melyrõl szól az ének,~Elég volt, de talán sok is dicsõségnek,~
250 Elbe| alkalmatossága.~A cseh ifjunak is volt neve... valóban!~De imádkozzatok -
251 Elbe| súghatok, hogy: Brzna, így volt írva,~Béla elbérmálva mondta:
252 Elbe| nyelvbéli gyöngeségünk.~Szíve is volt, igen - és tudott szeretni,~
253 Elbe| Lengyel mellett víni tiltva volt apjától.~Ki haragosa volt
254 Elbe| volt apjától.~Ki haragosa volt a lengyel királynak,~De
255 Elbe| követségbe.~És azóta nem volt nyugodalmas éje.~Két kisértõ
256 Elbe| holt halovány képpel.~Egyik volt a nappal, éjjel volt a másik.~
257 Elbe| Egyik volt a nappal, éjjel volt a másik.~Berezina szívén
258 Elbe| Legnagyobb szükségük tán nekik volt rája.~Elég az hozzá, hogy
259 Elbe| Vadüzõk céljának kedvezõ idõ volt.~Felriasztva fut már a szabad
260 Elbe| harcnak.~Az idõben vajmi más volt a vadászat!~Testnek és léleknek
261 Elbe| Láthatatlan - mégis nyil volt az valóban,~Melynek ütött
262 Elbe| állják.~Két palotaleány volt mulattatója,~Szépek - ha
263 Elbe| elsõ pillanatod.~Hosszu volt Bélának elsõ pillantása,~
264 Elbe| elsõ pillantása,~Mert meg volt meredve két szeme pillája.~
265 Elbe| Mit gondolt, mit érzett? volt e gondolatja,~És ha volt,
266 Elbe| volt e gondolatja,~És ha volt, mi csodás volt a foglalatja?~
267 Elbe| gondolatja,~És ha volt, mi csodás volt a foglalatja?~Mindent-mindent,
268 Elbe| Bélának hasonlón egy érzése volt csak,~A szerelem, ez az
269 Elbe| földrül jöttem,~Nagy utam volt, mégis oly kevés elõttem:~
270 Elbe| közel voltam,~Mindig elõttem volt képed a távolban.~Mi lehetne
271 Elbe| csillagok hullása,~Oly sebes volt bárdja éle villámlása.~És
272 Elbe| bámulással -~Rettenetes volt az pallosagyarával;~Mikor
273 Elbe| hajnalsugár-ujja,~Mégis szebb volt Richsza arca elpirulva;~
274 Elbe| lett, mint elõbb halvány volt.~Minek nevezzelek, idõ,
275 Elbe| szerelem hajnalának rajza~Volt az a pír, melytõl ége Richsza
276 Elbe| Való ami való - ugy meg volt lepetve,~Hogy õtet magát
277 Elbe| minden, amit láttak Bélán, volt bübájos,~Termete s átalján
278 Elbe| alája,~Egykor fejedelme volt ádáz fajának,~Örökszabad
279 Elbe| De a szív erõsebb, jobb volt a kebelben.~Hogy az öldöklés
280 Elbe| kebelben.~Hogy az öldöklés volt a dicsõség útja:~- Jön-e
281 Elbe| Szebb a mult - legalább hõs volt benn az ember,~Nem pénz
282 Elbe| benn az ember,~Nem pénz volt a bálvány, nem csalás a
283 Elbe| csalás a fegyver...~Szent volt a barátság, a szerelem szentebb,~
284 Elbe| jót megértett.~Sok vitéz volt ottan, s mindegyik sovárga~
285 Elbe| leányáért.~Részegitõ-édes volt ez a pohár bor!~Menyország-nyitó
286 Elbe| pohár bor!~Menyország-nyitó volt utána a mámor.~A bor nem
287 Elbe| hõs alakja,~Titkos öröme volt gerjedõ szivének,~Melyre
288 Elbe| Gondolatában a koszorú is ott volt.~A koszorú az volt, ami
289 Elbe| is ott volt.~A koszorú az volt, ami most a haszon.~Az õ
290 Elbe| eszébe módja.~Már mulóban volt a rövid nyári éjjel,~Bóbiskolt
291 Elbe| Pomerániának.~Gyönyörû sík volt ez, eltekintve rája,~Béla
292 Elbe| jó lett volna foltnak.~E volt a mondása az erõs Botondnak.~
293 Elbe| elszánt lengyel.~Markolaton volt már keze a vitéznek,~Hogy
294 Elbe| elõtte?...~Már a király ajkán volt a szó, hogy híjja,~Midõn
295 Elbe| Mert hazájuk sorsa bízva volt kezére,~Senki irigységet
296 Elbe| iránta nem érze.~Csak egy ajk volt néma, csak egy arc volt
297 Elbe| volt néma, csak egy arc volt sápadt~Közepette a víg,
298 Elbe| meg szúrva üstökös csillag volt:~Diónyi nagyságú drága kõdarabból~
299 Elbe| mélyedt.~De szerencséje volt ép erõs szívének,~Hogy az
300 Elbe| Fürkészni - korának nem volt nyavalyája.~Kezet fogva,
301 Elbe| hallgatózó, álmodozó éj volt.~Tarjagos felhõk közt vándorol
302 Elbe| nekik nem kellett, nem is volt.~Miután mindegyik rövid
303 Elbe| vágott.~Kemény kék acéllal volt bélelve végig~A sisak s
304 Elbe| alakot vön észre.~Richsza volt az egyik - örömkönnyben
305 Elbe| keblére borula;~Régi szeretõje volt pedig a másik,~Szép szeme
306 Elbe| szerelemben.~Ilyen álma volt az elesett vitéznek,~És
307 Elbe| ragyogó ritka szép hajnal volt.~Bús-beteg arcával elenyészett
308 Elbe| ifjú sugarak fürödnek.~Nagy volt Berezina sebének fájdalma;~
309 Elbe| hívságimért keserün lakoltam.”~Ez volt gondolatja, igaz érezése,~
310 Elbe| nézve is egy vigasztalása volt:~Hogy legyõzetett bár páros
311 Elbe| idejében -~Legyõzetni nem volt ritkaság, sem szégyen.~Beteg
312 Elbe| jövendölte.~Hanem szerencsésebb volt az ébresztésben~Endre bátyja,
313 Elbe| amennyi csak szóval mondható volt.~Hogy a jámbor éltü István
314 Elbe| írmagul egy örömhíre is volt,~Hogy a boldogultat a római
315 Elbe| volna.~Vazul iránt nagy volt szívemnek szerelme,~S még
316 Elbe| A szegény egyetlen fia volt apjának,~Ki jelen volt szinte
317 Elbe| fia volt apjának,~Ki jelen volt szinte oldalán Mervának,~
318 Elbe| a sült ürü elõle,~Egész volt, s alig van itt-amott belõle.~
319 Elbe| legnagyobb és legerõsebb ló volt,~Mely a tartományban vitéz
320 Elbe| épen,~Vagy bizonnyal részeg volt, ki azt igérte,~Hogy velem
321 Elbe| Nem szabad tagadnom, ez volt az egyetlen~Perc, mikoron
322 Elbe| És már csataterve készen volt fejében.~Hosszú nagy dárdáját
323 Elbe| tegnap még reménnyel telt volt,~Már e percben csak a veszteségre
324 Elbe| szólott:~„Ah, hát csontjaidban volt java erõdnek,~Mint valamely
325 Elbe| pomeránnak!~Béla mellett több volt egy igaz istennel:~Földi
326 Elbe| térségen.~De amily vidám volt ezek rivalgása,~Oly bús,
327 Elbe| ujján.~Egy vész üstökös volt elesett vezértek,~Ki alatt
328 Elbe| magyar kezdettõl ékesen szóló volt.)~„Lengyelek királya - ám
329 Elbe| Hej mert akkorában nagy volt e szó: Árpád!~Híre és hatalma
330 Elbe| jöttment,~Hanem királyi vér volt, ki rajta túltett.~De ez
331 Elbe| mind csekélység... hátra volt a java -~Béla királyfinak
332 Elbe| frigy szövõdött.~Szent is volt ez a frigy, tartott is sokáig,~
333 Elbe| magyarok kétszer.~És mivel nem volt több két sunyó szeménél,~
334 Elbe| elüzte...~S aztán... bárkivel volt magyarnak csatája,~Mindenütt
335 Elbe| csatája,~Mindenütt elsõ volt daliás királya...!~ ~
336 Elbe| kalandjainkat;~S Alfréd barátunk volt (egyébiránt~A legnagyobb
337 Elbe| Martirrá kínozólag szép volt...~Miként ha égett volna
338 Elbe| Hja, már ez így van és volt mindörökké...~Aranyba kell
339 Elbe| velõmet~Villámként égeté, volt rá a válasz.~Hogyan, már
340 Elbe| Öltem, temettem. Ez jó munka volt.~A Váci utcán vissza. Ezalatt~
341 Elbe| engem illet,~Erõs hitem volt és fürödtem ennek~Leírhatatlan
342 Elbe| romok közt,~Mindenfelé több volt már a halott~Mint haldokló.
343 Elbe| töredeztek össze.~Nyilvánvaló volt, hogy közelg a zûr~Teljességének
344 Elbe| vallanom -~Egy kis különbség volt a biblia~S új édenem közt;
345 Elbe| lehellt.~Fölséges, ünnepélyes volt a táj;~Szent volt a béke,
346 Elbe| ünnepélyes volt a táj;~Szent volt a béke, mint a szentegyházban.~
347 Elbe| valómat.~Valóban, itt nem volt kigyóra szükség;~Ellenkezõleg...
348 Elbe| Elbújhatott, hisz egy kis szikra volt csak)~Élt egy kis törpe
349 Elbe| nem találva kiutat~S kész volt lerakni fegyverét föltétlen;~
350 Elbe| föltétlen;~Ilyenkor aztán õ volt a legény,~S a rémülettõl
351 Elbe| fordult meg a dolog, övé volt~Az egyik fõszerep, a cselszövõé,~
352 Elbe| Ezt tudta jól s kiváncsi volt igen:~Nem fogja-e meghazudtolni
353 Elbe| kohóját...~Egy szóval széditõ volt, mint az örvény~A Lomnic
354 Elbe| Mely bûvös álmom ébresztõje volt,~Olyannyira, hogy percig
355 Elbe| öltözék hajszálig ugyanaz volt...~S a babonaság aggodalma
356 Elbe| A pillanat eléggé színi volt.~A dárdás hadnagy úr majd
357 Elbe| legtöbbnyire -~Egyáltalán nem volt müvész vivó.~A mérkõzés
358 Elbe| fölösleg aggalom.~Mert vége volt mindennek, vége, vége!~Elszállt
359 Elbe| és utószor.~Gyönyörü nap volt; egy oly pillanat,~Midõn
360 Elbe| Boldogság és örömnek fûszerével~Volt telve s arra ingerelt a
361 Elbe| esve.~De íme õ ismét a régi volt.~A büszke, gõgös, a kérlelhetetlen.~
362 Elbe| Lehetne ekként menthetõbb.~Volt igen is, volt benne sok
363 Elbe| menthetõbb.~Volt igen is, volt benne sok szép,~Erõ nagy,
364 Elbe| még halandó emberér~Nem volt ilyen hõn telivér.~
365 Elbe| az anyja, ugymond, medve volt...~Ez úgy-e bûnös kegyetlenség?~
366 Elbe| nevelte õt.~Egy barlang volt az õsi fészek,~Holott a
367 Elbe| mintegy füstölögve -~Ez volt a rémes látomány -~Megfejtve
368 Elbe| hallotta már.~„Eset”-je volt: megölt egy marquis-t.~Ilyesmi
369 Elbe| szenvedelmek.~S csak tréfa volt szándéka bár,~De vágya többre
370 Elbe| Tünõdnek, önmagukba zártan:~Mi volt ez, álom vagy való?~Áldás
371 Elbe| alapít.~ 3~Elég volt úgyis a kalandból!~Tán sok
372 Elbe| Holott már Ernõ kételye~Nagy volt, hogy mostan elkésik majd)~
373 Elbe| fölkele.~Sõt oly kegyes volt, úgy sugárzott:~A föld egy
374 Elbe| A föld egy óriás gyémánt volt.~Fénylett a fû, erdõn, mezõn~
375 Elbe| kapja ölbe.~Ej, édes könnyü volt neki;~Akár csak a gáz a
376 Elbe| ártatlan.~Hanem, hogy szép volt, szép nagyon,~E bûnét nem
377 Elbe| Hogy itt mi szerepük se volt?~Nos hát a hold - hogy is
378 Elbe| rögtönében,~Õ arra soh’se volt hanyag.~De hát hogy? A tündéristennõ~
379 Elbe| 15~Nyilvánvaló volt, hogy ezuttal~A fráter szemtelenkedik.~
380 Elbe| voltakép s egyáltalában~Az volt a baj, hogy hamarjában~Nem
381 Elbe| E gazfickó pedig lángész volt,~(Nos, ha Zeüsznek egykoron~
382 Elbe| 23~Tanuja volt a jelenetnek,~S azt gondolá:
383 Elbe| Maga az erdõ mindig az,~Mi volt: örökké szûz, igaz.~
384 Elbe| Még délelõtt, tehát üres volt,~Tehát szép, kedves a liget.~
385 Elbe| titkolja~A különös históriát,~- Volt szó felõle a lapokba,~Ó,
386 Elbe| 45~De Leonának ez elég volt.~Neki elég a gyõzelem.~Ha
387 Elbe| meglepõ, váratlan.~Ernõ se volt készülve rá,~Midõn magát
388 Elbe| És ez valóban nagy, döntõ volt...~Mit egy tál lencseért
389 Elbe| szokásban ily helyen,~Öltözve volt elég burkoltan,~S szemérmesen,
390 Elbe| szépeleg?~ 5~Viharos volt az éj fölöttébb.~A legöregebb
391 Elbe| Csodálatos, megfoghatatlan!~Mi volt ez? Álom, képzelem?~Fénylátomány
392 Elbe| gõzköréhez;~Az óriási szenvedély~Volt, nincs; elröppent, mint
393 Elbe| nemes,~Mint aminõ hajh! - volt Etelke~Oly szende, oly szemérmetes.~
394 Elbe| frigyünk Leona?~- Csak tréfa volt! füllentjük és~Sikerül a
395 Elbe| Ah! ah!... no még csak ez volt hátra!~Ez volt a kegyelemdöfés.~
396 Elbe| még csak ez volt hátra!~Ez volt a kegyelemdöfés.~Ha még
397 Elbe| életben nem sír talán...~Ez volt a válasz; s ez elég volt.~
398 Elbe| volt a válasz; s ez elég volt.~Volt abba mondva, sok,
399 Elbe| válasz; s ez elég volt.~Volt abba mondva, sok, nagyon
400 Elbe| 43~„Talán kevés volt a jó bennem,~Erényem árva,
401 Elbe| taszitott,~Megmenteni szükkeblü volt.~ 63~S még jóra
402 Elbe| 76~Soká beteg volt; lázból lázba,~Önkívületbe
403 Elbe| ebben a hitlen világban!)~Volt egy szép herceglány Hortobágyországban.~
404 Elbe| Hortobágyországban.~Szép volt, hej, nagyon szép; no de
405 Elbe| még hagyján,~Szép leány volt mindig, van ma is akarhány.~
406 Elbe| az egy még nagyon jó is volt ám;~Szép is, jó is, hozzá
407 Elbe| legsugárzóbb.~Ha csak szédítõ volt hosszu ruhaaljban,~Borzasan,
408 Elbe| az apák?~Mert hát akkor volt ez, abban az idõben,~Midõn
409 Elbe| idõben,~Midõn sok derék úr volt menekülõben.~A hazának szolgált,
410 Elbe| királynak vétett;~Rá is ki volt mondva a halálitélet.~Apja
411 Elbe| hogy ide jutottam.~Gazdag volt az apám - szomoru történet -,~
412 Elbe| arcán, még inkább vidám volt.~Leolvasta õ jól, ott hány
413 Elbe| legénynek tetszett, okos volt a beszéd.~Noha pedig ugyan
414 Elbe| kedve;~De a lány egészen el volt keseredve:~„Mit ér ez az
415 Elbe| szinte megkivánta.~„Hogy is volt csak, hogy no” - de hiába
416 Elbe| ügyefogyott, gyáva?~No ha az volt eddig, ezutánra vége.~Érzi
417 Elbe| ereszkednék hályog.~Melege volt imént, most a hideg rázza.~
418 Elbe| álomból ébredne.~Talán álom is volt, bár csak az lett volna!~
419 Elbe| igaz, hogy szörnyen be is volt rugódva.~De hát hogy lehet
420 Elbe| Kivel összeverje, neki nem volt párja,~Rivalkodik Lator: „
421 Elbe| bukfencet.~A másik kettõnek volt már annyi esze,~Hogy keresse,
422 Elbe| mondjon nekem a fiskális,~Volt már itt a földön néha szebb
423 Elbe| mesét a régi jobb világból.~Volt egy szegény özvegy asszonynak
424 Elbe| mivelhogy már régen~Nagy erejû volt az õs e nemzetségben.~Ahogy
425 Elbe| kisebb-nagyobb darabokban.~Volt, amelynek fénye csak úgy
426 Elbe| kis fejedelemséget.~Hanem volt ám ott még fegyver is, sokféle,~
427 Elbe| megtetszett,~Egy nagy buzogány volt, mindenek közt legszebb.~
428 Elbe| Micsoda ország ez! Gyönyörû volt itten,~Mondhatatlan, mégis
429 Elbe| érzett,~De õ bírta, nagy volt benne a természet.~Ahogy
430 Elbe| keretben a királylány képe.~Ez volt ám szivének a nagyobb igézet,~
431 Elbe| igy feledte.”~Vajmi nehéz volt a képtõl búcsut venni.~Nem
432 Elbe| világon.”~A kézszoritás volt egyszersmind a próba;~Tudta
433 Elbe| gondolatátul.~Pedig mégis jó volt, hogy eszébe vette,~Mert
434 Elbe| eszébe vette,~Mert e gondolat volt, ami megmentette.~Mert ahogy
435 Elbe| hanem hogy mekkora!~Bizony volt olyan, mint bármi falu tornya.~
436 Elbe| hörcsök.~A singkirálynak volt ez a hadserege.~No, szegény
437 Elbe| egyik karját.~De ez is elég volt neki, úgy leverte,~Kellett
438 Elbe| ember meggondolja,~Sebesebb volt, mint a leggyorsabb motolla.~
439 Elbe| a nagy griff is odaére,~Volt anyai szive nagy aggodalomban,~
440 Elbe| lelkü bajnok!~Pedig lám, ez volt ám, kit õ úgy meghajtott.~
441 Elbe| felhõkön túl; haj mi szép volt ottan!~Soha ember nem járt
442 Elbe| jártak,~Hol a följárója volt a fölvilágnak -~Szárnyas
443 Elbe| sokszor mondogatja.~Hiba volt nem hozni egy kis eleséget!~
|