Rész,  Fej.

 1  Lir|       A temetett gonoszság,~És kétségbeesve hallja:~Éljen a köztársaság!~
 2  Lir|  Fölriasztja a vadat,~Midõn az kétségbeesve~Szöki át a völgyeket,~De
 3  Lir|              VIII~„Légy vidám, kétségbeesve;~Maradj büszke, megalázva.~
 4  Lir|      látó világát.~Most vakon, kétségbeesve,~Mindig a legvastagabb zûrt,~
 5  Lir| titkait keresve,~Hogy rémül el kétségbeesve~A legmerészebb képzelem!~
 6  Lir|      ah akkor épen!~- Elmegyek kétségbeesve~Uram bocsá! szentegyházba,~
 7  Lir| gondolatoktul,~Amint bolyongok kétségbeesve,~A nagy öreg harang megkondul.~
 8 Elbe|         Önmagát biztatva, majd kétségbeesve,~Már csupán a harcok viharát
 9 Elbe|      az anyányi verebek; a nép~Kétségbeesve, lobogó hajakkal~Rémülve
10 Elbe|       S most már nem is vagyok kétségbeesve?~Ez fenyítésre méltó lázadás,~
11 Elbe|    elborult; egyszerre~Mintegy kétségbeesve, izgatottan,~Haragtól fuldokolva,
12 Elbe|       közbe vágtak épen.~Midõn kétségbeesve, víszabályt~Mellõzve rám
13 Elbe|         a méla hold~Maradjanak kétségbeesve,~Hogy itt mi szerepük se