Rész, Fej.
1 Lir| földje jobban megjutalmazott?~Ki munkával nem szerze semmit
2 Lir| tiszták itt a többi emberek,~S ki volna az, ki bûnhödéstekért~
3 Lir| emberek,~S ki volna az, ki bûnhödéstekért~Hóhértokká
4 Lir| melyben ne tudja senki,~Ki adja el a nemzetet, hazát.~
5 Lir| meg kell hallgatnia!~Én, ki a véremet könyekbe sírom~-
6 Lir| véremet könyekbe sírom~- Ki nem siratna haldokló anyát? -~
7 Lir| siratna haldokló anyát? -~Ki szánná vérét, anyjától vett
8 Lir| segítsetek!~Csak nézzetek ki a sötét éjjelbe!~Ott leskelõdnek
9 Lir| Kétségbeessék e veszély fölött?~Ki a hazáért ontaná el vérét,~
10 Lir| De a képzelõdést felejtse ki...~Aztán teremthet bátran
11 Lir| kihallgatást ád!~Láttalak... de ki nem látott téged?!~Látott,
12 Lir| birtokunk... ne vedd el!...~Vagy ki gazdagodnék meg a koldus~
13 Lir| viszhangozza,~Megkérdik, ki volt a völgy lakója?...~ ~
14 Lir| elválasztá tõlem õt a sors;~Ki szeret ezután?~Oly édesen,
15 Lir| sors tõlem elvitt téged is;~Ki szeret ezután?~Oly édesen,
16 Lir| fölruházva,~Hódításra indult ki a nagy világba...~No s hát,
17 Lir| Aranybilincsbe verjenek.~Jertek ki bátran a szabadba,~Mulassatok
18 Lir| azt, ami rosz!~Verje meg, ki a hazának~Veszedelmet, kárt
19 Lir| magyarok istenére~Tanitja azt, ki nem fél.~Ha valaki szabadságát~
20 Lir| Kivánságunk pohara.~Igyuk ki most a hazáért~Ezt a teli
21 Lir| Ki bánt?~Ki bántja a magyar
22 Lir| Ki bánt?~Ki bántja a magyar hazát,~Ki
23 Lir| Ki bántja a magyar hazát,~Ki a magyart? - jaj neki!~Jaj
24 Lir| folt.~De meg lesz tanitva - ki most~Szabadon megtámadott. -~
25 Lir| Így beszél a magyar ember,~Ki habár nem ölt - kiált,~Miként
26 Lir| készen áll.~És azt kérdi: ki bánt - hazám?~Hány ellenség
27 Lir| Emelkedik a szabadság zászlója,~Ki ne menne, ki ne menne alája?~
28 Lir| szabadság zászlója,~Ki ne menne, ki ne menne alája?~Héj, leéltük
29 Lir| Szabadságért éltem én örökké,~- De ki éli kedvén életét?~Rabbá
30 Lir| rabságot még,~Itt már az, ki szabadságot ád!~ ~
31 Lir| mi sem több ennél;~S én, ki három csizmatalppal~
32 Lir| Aetna-lelke,~S te égetted azt ki lantodon...~Jer mihozzánk,
33 Lir| még;~Vár az isten odafenn, ki küldött,~A hírrel: kiküzdve
34 Lir| és korunk~Én vagyok, én, ki még imádlak~- És egyedül
35 Lir| És egyedül vagyok talán,~Ki úgy imádlak, mint ohajtod~-
36 Lir| isten beszél a földdel,~Ki ne hallaná szavát?~Mert
37 Lir| Meggyalázott, meggyilkolt egy fiad~Ki személyednek viselõje volt,~
38 Lir| elrabolva, örökre oda;~És ki rabolta õket el? akit~Náluk
39 Lir| Százezer példa beszél,~Hogy ki tízszer is elûzött,~Újra
40 Lir| elûzött,~Újra abba szeretél.~S ki érted hõn sohajtoz~Lenn
41 Lir| s csak egy vakajtó~Vezet ki belõle - a koporsó...~
42 Lir| Dalok~ I~Ki álmomban megjelensz, és~
43 Lir| jutalmam lesz, virágom?~Ki nappalom rövidíted,~Mintha
44 Lir| Melyet még a költõ és bölcs~Ki nem magyarázott?!...~ ~
45 Lir| Szerelmén szánakoztatok.~Ki haldokolva minden órán~Hallani
46 Lir| közt~S nincs már anyám, ki istent kérje,~Míg rabbilincsben
47 Lir| szeretett vón testvér gyanánt, ki~Most úgy hal meg, mint ellenségetek! -~ ~
48 Lir| adnak!~Mennyi a bitang, ki mondja:~Haza az, hol jól
49 Lir| láncok zörögnek.~S a vitéz, ki szenved ottan~Utálatos rabláncokban,~
50 Lir| vadállatoknak,~Vessetek ki a tengerbe,~Avvagy hagyjatok
51 Lir| csattanások.~- Költõnek, ki egyaránt élt~Hol a földön,
52 Lir| utolsó~Világ a vár ablakában.~Ki oltotta el? - talán a~Szép
53 Lir| Thurzó Anna és remegve~Néz ki a vár ablakából.~Sovár szeme
54 Lir| De e kacajon - ha volt, ki engem~Igazán szeretett -
55 Lir| Hátán az elkapott gyerekkel,~Ki hátra már rémülve pillant~
56 Lir| Hallgatom a szomorú dalt...~Ki sirat el engem így majd?~
57 Lir| tudom kitõl, de kérdem:~Ki temet el majdan engem?...~
58 Lir| Mint félénk vadgalamb, ki látja~Már a keselyû-körmöket,~
59 Lir| kiált a vadász hetykén:~„Ki a sikra hires legény!~Nem
60 Lir| azt a szegény magzatot,~Ki Örzsike ölében megfagyott?~ *~
61 Lir| Hidd, hogy él egy távol, ki igaz;~S ha hited van, nem
62 Lir| nem vagy érdemes;~Ha magam ki kell nevetnem,~Legalább
63 Lir| nem bírok már viselni,~És ki mégsem mondhatok.~Úgy szeretnélek
64 Lir| szívemet -~Odaadom... de belõle~Ki nem tépi képedet...~Ne tudjak
65 Lir| vértanúk:~Halhatatlan az, ki halni tud!~ (
66 Lir| élet mulandó -~Játsszuk ki a halált,~Az örökkévaló.~
67 Lir| világon.~Szent György! irtsd ki ezt a sátánt,~Mely szivem
68 Lir| És azután kedvesemet,~Ki már az angyalkarban volt,~
69 Lir| aztán, hogy mind elmentek,~Ki pokolba, ki a mennybe -~
70 Lir| mind elmentek,~Ki pokolba, ki a mennybe -~S e világon
71 Lir| õrült homlokomon~Kacagjon, ki rajtad diadalmaskodott?!~
72 Lir| Emléke, nyoma fönnmarad.~Ki mi nagyot tett, szépet gondolt,~
73 Lir| kellemed!~Hogy isten alkotód, ki benned~Fölülmulá egyszer
74 Lir| csak uralkodjál,~Meríts ki minden örömöt.~Feledj, élj,
75 Lir| tehetlen,~Hogy örökítse alakod.~Ki festené való szinekben~Verõfényével
76 Lir| keresztfákra,~Mint csöndes õrült, ki andalgva~Magához jõ egy
77 Lir| vala épen~Olyan ember,~Mint ki ugyan sokat tud, de~Keveset
78 Lir| van~Okos ember~És király, ki e veszélynek~Állani mer.~
79 Lir| a haza!”~Nem is hallik ki a várból.~Mahomet császár
80 Lir| eget hasogató...~Jó barát, ki vele küzdött,~Haldokol a
81 Lir| Csak engemet játsszatok ki -~Ti árnyékok - a valódi~
82 Lir| sírján, kit õ szeretett~Ki nem irigyeltem királyokat,~
83 Lir| Sirodba zárva a titok.~„Ki hallgat, az megegyezik”...
84 Lir| Sötétben egyaránt követ.~Ki szép valál, s még egyre
85 Lir| mit kín tart össze;~Élõ, ki haldokolva él;~Ki sírva
86 Lir| Élõ, ki haldokolva él;~Ki sírva vádolsz ablakomban,~
87 Lir| Ilyen szelet hallunk is már.~Ki legtöbbet örökölt,~Annak
88 Lir| vagyok.~Nekem zöldülnek ki a vetések,~Nekem nyílik
89 Lir| a vetések,~Nekem nyílik ki a rózsa mind;~Nekem költ
90 Lir| szabad sasnak tépdelnék ki szárnyát.~Fösvényül lerántják
91 Lir| boszorkány táncol benne!”~,Ki te Bodri, mért hizlallak?~
92 Lir| Vajh annyi kedvvel ürítném ki~Mint õ, az élet poharát,~
93 Lir| hogy még ez is kerülve~Tér ki õelõlük, oh, hogy~Még a
94 Lir| vész is retteg tõlük!~De ki hát a vakmerõ lény,~A boldogtalan
95 Lir| véges elme!~A kerek földet ki bírtam,~Mint nadály a vérét
96 Lir| Én vagyok a nagy világfi~Ki hajamat illatoztam,~Mandolatóban
97 Lir| Szónokok, törvénybuvárok:~Ki tud megfelelni nékem?~Mit
98 Lir| Úgy didergek.~Mégse hull ki.~Mindig ott van.~Oh, vegyétek,~
99 Lir| Oh, vegyétek,~Vegyétek ki~Irgalomból,~Hogy mostanság~
100 Lir| másodízben változtata útján.~Mint ki könyvet olvas, levelét forgatja,~
101 Lir| hulla fekete lábáról.~Hajh! ki sírhatja e rettentõ könnyeket?~
102 Lir| csodálatos napvilág fényle ki.~Itten szemeit föl s fátyolára
103 Lir| itt;~Majd immár eljön az,~Ki engemet kiszabadít:~A jó,
104 Lir| boldog, irigyelt.~Majd, ha ki most lakmározik,~Lesz bús,
105 Lir| szabaddá tesz minden rabot,~Ki most dermedve ül.~A lég
106 Lir| felsõbb igazság?~Koholj ki rá - vagy ne keresd.~Ha
107 Lir| tovább, tovább.~Boldog, ki mindig újnak látja,~S nem
108 Lir| Kit csalogat a színi álca;~Ki a játszókkal sír, örül.~
109 Lir| mely ártatlan ömlik el -~Ki van csinálva mind elõre:~
110 Lir| hajnalban~Hogyan nyilik ki, hogy pirul:~Eltörpül szégyenkedve
111 Lir| szép volt,~Hogy nem állhatá ki senki.~Aki egyszer rátekintett,~
112 Lir| Szemvakító fehérsége;~És ki azt pihegni látta,~Amikoron
113 Lir| anya szülte~Hogyha látta, ki nem állta.~Híre is ment
114 Lir| tanyát ver a szivedben,~Ki nem ûzi senki onnan.”~Ilyeténkép
115 Lir| Egy apátlan árva gyermek,~Ki ugyan magát vallotta~Bandinak,
116 Lir| gõböl;~Ennek, hogy nem volt, ki ójja,~Ki eszölje: nem is
117 Lir| hogy nem volt, ki ójja,~Ki eszölje: nem is félté~Senki
118 Lir| Jó Bohó Peti~Ki vagyok én, mi vagyok én?~
119 Lir| legyen gondom,~Fogadok, ki parancsoljon!~Már akárki
120 Lir| A dühödt lég hadd törje ki nyakát.~Ki érti meg, ki
121 Lir| lég hadd törje ki nyakát.~Ki érti meg, ki tudja, mit
122 Lir| ki nyakát.~Ki érti meg, ki tudja, mit nyög?...~Valami
123 Lir| magát:~Mert volt egy lény, ki nála többet élt~Egy perc
124 Lir| rá, hogy meghalsz.~Bölcs, ki élted titkát kérded~Az égtõl,
125 Lir| Emlékezzél rá, hogy meghalsz.~Ki nem bírod a fájdalmat,~Olyan
126 Lir| számára nincsen vigasz,~Ki az élettõl félsz, rémülsz:~
127 Lir| Bölcs teremtõ káromlója,~Ki minden jót földön tagadsz,~
128 Lir| a tudat:~- Nem olthatá ki annyi kárhozat -~Hogy feljön
129 Lir| szép tested ugy égetett;~Ki nem állhatom már; legyen
130 Lir| Sírmécs odafönn, aludj ki hamar;~Hóváll, ne remegj,
131 Lir| eresztik pókkarjokat;~Nem húzza ki száz ló egy ujjokat.~Rángatja
132 Lir| itéletnapot.~S csak sejti, ki hallja, mit beszél,~Mely
133 Lir| pénzbül,~S csak vér menthet ki a vészbül:~Bezzeg akkor
134 Lir| Akkor, hazám, megismered,~Ki jó fiad, igaz hived.~ ~
135 Lir| belefúlnak.~Mert hiszen ki tudna nézni~Hosszasan a
136 Lir| veszve semmi sors alatt az,~Ki soha el nem csüggedett”.~
137 Lir| Elfáradt, a hit megtörött;~Ki itt nem életet keressz,~
138 Lir| Üres a végetlen mindenség,~Ki van rabolva a világ!”~-
139 Lir| hulla nem volt egykoron,~S ki tudja, hányszor mily alakban,~
140 Lir| lelkem el...~Ó, ember, ember! ki szeretteid~Emlékkövére,
141 Lir| ezt a száraz vén dadát,~Ki mozdulatlan, néma és sötét~
142 Lir| Vajon? - És egy idõre bár?~Ki mondja ezt? - A hitvallás,
143 Lir| egy~Láthatlan porszemet ki nem vakarhat,~El nem sikkaszthat
144 Lir| kivánatos~E siralomvölgy! Vajh ki nem maradna~Itt még jóval
145 Lir| Féreghazába szállni le! Ki nem~Ragaszkodik e léthöz
146 Lir| örök~Egyformaság unalma; ki felel,~Ki mondja meg, hogy
147 Lir| Egyformaság unalma; ki felel,~Ki mondja meg, hogy mi történik
148 Lir| Siránkozó szeretteink? Ki mondja meg~Mi van a sírban,
149 Lir| Fenyegetõleg: ember, ember,~Ki ide tévedél, ragadd kezedbe~
150 Lir| Mintha félne önmagától,~Futna ki e nagy világból,~Míg lerogy
151 Lir| félnek tõle.~Messze térnek ki elõle,~Mély fohásszal: „
152 Lir| fohásszal: „Így jár itten,~Ki nem hisz a jó istenben”.~
153 Lir| Olyan vagyok (és voltaképen~Ki boldogabb?), mint a gyerek.~
154 Lir| Oly dicsõnek, mint én, ki lát?~E tiszta szív kristálytükrében~
155 Lir| elmulás, halál? - Csalódás.~Ki szeretett, szeretve volt,~
156 Lir| Legyen számomra kárhozat,~S ki isten-voltodat nem látja,~
157 Lir| kebléhöz nem fér, csak az, ki~Reá homályt vet, léha folt;~
158 Lir| írnak ott.~De hol van az, ki belõled kitörné~Elmult idõ!
159 Lir| nem tûrnének meg ottan,~Ki nem találnám ott se helyemet,~
160 Lir| ha neki hátat fordítsz,~Ki venné rossz néven tõled?~
161 Lir| A télre megjön a tavasz.~Ki elborít keserüséggel,~Ne
162 Lir| Kinek mindenre gondja van.~Ki rózsabimbót, szép lányt
163 Lir| Nyomaitokban nõ a gaz.~A szegény, ki nem látja istent,~Azt képzeli,
164 Lir| véghetetlent,~Csak ottan önthetem ki bánatom.~Hol legsürûbb az
165 Lir| gondolom...~Fukar királynál, ki csak gyûjtött~Országokat,
166 Lir| elrepült;~A bimbó, mely nekem ki nem nyilt,~A vágy, amely
167 Lir| legkisebb dolog.~Majd elmennék ki a csalitba;~Ugy van-e ott
168 Lir| megölelném mint barátom,~Ki találkoznék ott velem.~A
169 Lir| Hattyut”, a hü vén komondort,~Ki nekem ugranék, tudom,~És
170 Lir| II~Csak ki vele most szaporán~Ez a
171 Lir| szerelemmel.~Ha valahol ki nem öntöm,~Maradásom nincs
172 Lir| gondolkodol.~Bölcs, tudós ki nem találja,~De szivem rég
173 Lir| hézagot a mult idõben,~Mit ki nem tölt a teremtõ sem,~
174 Lir| telve már,~S csak néha tör ki kebelébõl~Egy halk nyögés
175 Lir| menekszel többé;~Ha vagy, ki földön e sort érted,~Im,
176 Lir| sírva, orditozva,~Hogy ki legyen elõbb a vályunál,~
177 Lir| aludtál, látom.~Van itt, ki mondja büszkén: õ paraszt.~
178 Lir| a nemzet, mert ime holt,~Ki köztük a jobbak egyike volt.~
179 Lir| sürübõl most indul a vad~Ki, párja után, legelõre.~Most
180 Lir| a vadász,~Õ egymaga áll ki merészen.~Némán egerész,
181 Lir| vigyáz,~Nem ötlik-e vad ki a résen?~Rí a csalogány, -
182 Lir| vársz, hallgatózol,~Hogy ki híved, árulód?~Fiaid már
183 Lir| sebtiben~Kell dönteni, ki ül elõl itt?~„Hát - szól
184 Lir| Szomszédja spleenes gõggel ásít:~„Ki úr a legtöbb nép fölött?”~
185 Lir| vagy orosz cár, dölyfös,~Ki nabucoi érzetében~Nem tudja
186 Lir| Találkozol egy gyermekarccal,~Ki rózsaláncot vet nyakadba,~
187 Lir| láthatatlant, s meg vagy fogva.~Ki ura vagy a seregeknek,~Kit
188 Lir| míglen elakad,~Mint gyermek, ki az éjszakába~Csodás, kisértõ
189 Lir| lovag is célt ért vele.~Ki nem nevette érte senki,~
190 Lir| mit a boltos érte kér:~„Ki hazudik nagyobbat?” E sivár~
191 Lir| még egy hû, valódi római,~Ki mozdulatlan, õrhelyén maradt;~
192 Lir| Sokszor tovább emlékezik rád,~Ki hõn sovárgva egyszer meglát,~
193 Lir| Ilyet mesében is vajjon ki lát?~Oroszlánt, melynek
194 Lir| és ingerli mindenképen,~Ki ereje - méltóságérzetében~
195 Lir| tekintetétül;~Legokosabb, ki elfut esze nélkül,~És valahol,
196 Lir| mi írva a jövõ könyvébe?~Ki a nemesnek voltál mintaképe,~
197 Lir| s így tagadhatatlan -~Ki nagy valál, hol halni kell,
198 Lir| munka versenyén, ha akarod?~Ki a hazáért bõven ontod véred,~
199 Lir| kirabolt, de ifjú szép anyát,~Ki szégyenkezve, esdve néz
200 Lir| Ülök a füves bozótba,~Mint ki virraszt, hallgatózva,~Ágya
201 Lir| kényeztettél semmiképen.~Azért ki még se fogtál rajtam:~Nem
202 Lir| gazdag ház fukar gazdája,~Ki a szegény utast még egy
203 Lir| után keringve járták;~Lesz ki parancsol és ki megfogadja,~
204 Lir| járták;~Lesz ki parancsol és ki megfogadja,~Törvénynek általános
205 Lir| szobaleány,~Cselédség, ki most mind ráér,~Lovagol
206 Lir| irtóztok,~És aztán nevessétek ki~E kimerült vén birkózót,~
207 Lir| kelt borzasztó alakja.~S ki tudja, vaj mi lappang még
208 Lir| Rejtély, mit földi ész ki nem talál;~Istennek büntetése
209 Lir| rögzött bárgyuság!~Nem fog ki rajta a nagy tanuság,~Hogy
210 Lir| Hõs vagy, fenséges, mind, ki a halál~Gondolatát agyadban
211 Lir| rád ez volna ír;~De hajh! ki fejti meg, mit rejt a sír?~
212 Lir| mégis eljegyzett velem!~Ki bájaidból méltatlan vadakra~
213 Lir| hideg bálvány vezeklõ rabja~Ki minden kéjt szivébe temetett:~
214 Lir| mozdonykerék,~A recsegõ hajói gép~Ki tudná rázni mind együtt,~
215 Lir| hogy kinek tiszteljék!”~Ki boldogabb, mint õ, ezt hallva?~
216 Lir| füstös gerendák alatt...~S ki tudja, nem-e boldogabb.~
217 Lir| Ahol övé az uralom.~Vajon ki itten e hatalmas õsz?~Ki
218 Lir| ki itten e hatalmas õsz?~Ki volna más? - a kukoricacsõsz.~
219 Lir| kukoricaszár,~A nyári szellõ rajta ki s be jár.~Lencsés cseréppipája
220 Lir| végre.~A kisszerü, alanti is ki van merítve.~Nincs mit kutatni
221 Lir| Pásztortalan nyáj volna a világ?~Ki tartja fönn e szörnyü méretekben~
222 Lir| szolgál;~Hol itt az úr, ki õ, mi õ?~Keresse fönn a
223 Lir| Egy mozdulata, egy ize.~Ki tudja, mit hoz a jövendõ,~
224 Lir| Örök világi rend, ahol~Ki ártatlan jött a világra,~
225 Lir| száma többször nem jöhet ki?~Igen, ha a mérhetlen ûrben~
226 Lir| egyként végetlen,~Egymáson õk ki nem foghatnak...~A végtelenség
227 Lir| végtelenség oceánja~Soha ki nem fogy az anyagból.~Idõ
228 Lir| lenni...~És hogyha így? Ki tudja? Hátha?~Mint örök
229 Tore| szálfa,~Mit forgószél csavar ki hirtelen...~Leesni mint
230 Elbe| dagad most a róna;~Különben ki otthon sátor alatt vagyon~
231 Elbe| az övé - nem hiába~Kérte ki a bút, hogy föl ne üljön
232 Elbe| bölcseséget -~Engem nevezett ki, - de nem gondolt rája,~
233 Elbe| nyelven:~„Mikor isten velem, ki lehet ellenem?”~Megmered
234 Elbe| nagy bajszát megcsavarja;~„Ki fia vagy, ecsém?” - kérdi
235 Elbe| elfeledted Hadonár bátyádat?~Ki csinált legelsõ nyilat,
236 Elbe| hatalmad!~Sors, elemek dühe ki nem fog terajtad;~Víg madár!
237 Elbe| kopjavetésnyire.~„Mi járatban s ki vagy?” - kérdte egyszeribe.~- „
238 Elbe| imádkozzatok - hogy azt ki ne mondjam.~Vagyok irántatok
239 Elbe| víni tiltva volt apjától.~Ki haragosa volt a lengyel
240 Elbe| emléke.~Végre gyõzödelmes ki lett, mint a jelen,~Ez a
241 Elbe| istenének ünnepe lesz benne,~Ki ha a vadászok kérelmit hallgatja,~
242 Elbe| Érzelmeitekrõl miért szólna a dal,~Ki lehet fejezni kereken számokkal.~
243 Elbe| szót szeretlek - mondják ki,~Legyetek szavamnak tanubizonysági!...”~
244 Elbe| vagyon érkezésem.~Azért ki s mi vagyok? mondanom mit
245 Elbe| idõ, mikor nem lesz az, ki tudja? -~Ám ha a gyülölség
246 Elbe| emberkebelnek~Örök istenátka, mit ki nem téphetnek:~Legyen becsületes
247 Elbe| kérdezem most tõletek elõre,~Ki lesz, aki Mervát leteríti
248 Elbe| egy vezérrel van dolgunk.~Ki míg életben van, hada gyõzhetetlen,~
249 Elbe| lobogóval~Közelg a királyhoz, ki elõbb igy szólal:~„Nos hát
250 Elbe| mostan megkimélhedd.~Állj ki véle magad, és ha õt levágtad,~
251 Elbe| Bizonyos halálra is örömest áll ki,~Ha dicsõ halála hitre vagy
252 Elbe| volna az elbizakodás.~Ám ki vállalkozik, az gondolja
253 Elbe| országod, koronád.~Ám ha van, ki magát érdemesbnek tartja,~
254 Elbe| imát mondva seregek urához,~Ki imáját talán meghallgatta
255 Elbe| vagyunk - egyikünk ne éljen,~Ki ezt igy akarta, az isten -
256 Elbe| legyõzlek. Mért nem mondanám ki?~S ha talán te nem vagy
257 Elbe| nem vagy e valláson: állj ki.~Ha magam valóban erõsebbnek
258 Elbe| békén, szótlan elindultak~Ki az éjbe titkos, veszélyteli
259 Elbe| oly nehézkes sóhaj~Tört ki lassu kínok között szakadozva,~
260 Elbe| egyetlen fia volt apjának,~Ki jelen volt szinte oldalán
261 Elbe| Vagy bizonnyal részeg volt, ki azt igérte,~Hogy velem megví, -
262 Elbe| lehullván, gödröt vájt magának~S ki a puha földbõl csak a nyele
263 Elbe| lovak lába alatt.~A lengyel, ki tegnap még reménnyel telt
264 Elbe| erõd -,~Mert megbánta már, ki adta azt, teremtõd.~Csak
265 Elbe| lett habokban,~Úgy nézett ki mostan a pomerán sereg,~
266 Elbe| üstökös volt elesett vezértek,~Ki alatt hazátok bizony véget
267 Elbe| Hanem királyi vér volt, ki rajta túltett.~De ez mind
268 Elbe| szeménél,~Nem is szurhattak ki többet Vazuléért...~Ekkor
269 Elbe| Melyben közkatonákat hordanak ki és~Fordítanak le éjjel,
270 Elbe| gúnyos emberarcot; - ah~Hogy ki nem irthatom e fajt egy
271 Elbe| lépcsõtorokban fönnakadtam.~Ki az emelet ablakán hamar!~
272 Elbe| átalkodottá!~Ha másnak is, ki földi szülemény,~Mindenkinek
273 Elbe| nyomorék-e még, hogy~Vesszen ki egyig? - Majd ha azután~
274 Elbe| sokan vagyunk... Vesszen ki hát~Ez a bünös, elaljasult
275 Elbe| lobogó hajakkal~Rémülve ront ki és viszi magával~A templomajtót -
276 Elbe| még annyi ember él... S ki tudja,~Ha nincs-e még a
277 Elbe| lakomának,~Hogy aludjék ki még az éji mécs is~S maradjanak
278 Elbe| lángja önti el:~Fénylett ki Izidóra pongyolája,~S a
279 Elbe| vágyban égõ lelkem tépte ki -~Lebegteté a finom és ezernyi~
280 Elbe| örökre - kárhozottat~Ûzött ki a szerelem édenébõl.~De
281 Elbe| magamban, a dologra hát.~Ki tudja, hátha mégis, mindamellett?~
282 Elbe| csõdület~S egyéb esetleg mente ki a bajból...~Igy foly ez
283 Elbe| esztelen, vak, önzõ kéjdühönc,~Ki vérbeforgó szemeivel a~Legközelebbi
284 Elbe| Caesar a színkör viadorát,~Ki halni menve, üdvözölje õt...)~
285 Elbe| Réme sikoltozással fut ki a természet~E nagyszerû
286 Elbe| rohantam, mint egy útonálló~S ki nem raboltam Izidóra tündér~
287 Elbe| Izidórának, álmélkodva,~Ki észrevenni látszék a kelepcét,~
288 Elbe| Oszkár,~Dárdások hadnagya, ki állítólag~Már fõhadnagy
289 Elbe| nyomorú, alávaló!” - rezgett ki~A kis szobából Izidóra hangja,~
290 Elbe| III~És én siettem, ki a levegõre,~Minél üdébb,
291 Elbe| üdébb, minél több levegõre!~Ki, ki a végtelen égbolt alá!~
292 Elbe| minél több levegõre!~Ki, ki a végtelen égbolt alá!~A
293 Elbe| ördöngös szavakkal~Olvas ki a már haldokló gyerekbõl.~
294 Elbe| gyászos~Szégyenhalállal mult ki a bitófán...~Majd fölkelt
295 Elbe| összevéve~E kettõ sem tesz ki annyit, mint az a~Vigasztalan,
296 Elbe| Kivágjuk a vért, hogy folyjon ki ott~Szemünk elõtt, hüljön
297 Elbe| ott~Szemünk elõtt, hüljön ki és egyék föl~A férgek; sõt
298 Elbe| törvény,~E sanda csõsz elõl, ki ily esetben~Nem mindig oda
299 Elbe| csodálta egyedül.~Magam valék, ki magamat csodáltam:~Hogy
300 Elbe| kihült~Korom vagyok, többé ki nem gyuladhatok,~Míg föl
301 Elbe| Mit fagyos szél szakít ki, s visz tova,~Suhogva távozott
302 Elbe| legszebb cikkben...~Nem egy, ki járt az öt földrészben,~
303 Elbe| tizenkettõ után~Álljunk ki itt e zsibsarokra,~Itt lép
304 Elbe| Beszélhetnék, hisz mindezekrõl~Ki nem beszélne örömest?~De
305 Elbe| sok a nyájban az olyan,~Ki vakmerõ és csintalan.~
306 Elbe| ez?~ 25~Vajjon ki õ, s hol van lakása?~Ezt
307 Elbe| tisztességes cél?... ohó!~Regényt ki írna most ilyenrõl?~Nem,
308 Elbe| agiója,~Hogy még lehet - ki tudja mi?~S ami hazánkban
309 Elbe| levegõben van ez már!~Olykor ki is csap egy kicsit,~De csak
310 Elbe| szokott soha!~ 55~Ki féltené ilyen lovagtól~A
311 Elbe| egyszerû komoly alakból~Ki olvas csélcsap Don Juant?~
312 Elbe| Ernõ belátja, hogy az óra~Ki van merítve s távozik.~Vágy
313 Elbe| asztaláról~Mitsem felejt ki, aki bölcs.~Ha még a savanyú
314 Elbe| csússza-mássza e világot,~Ki meglelé a boldogságot,~S
315 Elbe| Ily szép szinekkel festi ki.~Etelke bajjal titkolhatja,~
316 Elbe| találja,~Hogy már igy épen ki nem állja,~S most még „maradhatatlanabb”,~
317 Elbe| Miért ne rándulnának hát ki~Most, mig diszében áll a
318 Elbe| semmivel se több!~De hátha majd ki fog csorranni~Az a pohár,
319 Elbe| Ernõ tart „recidivátul”,~Ki nem vergõdik a tréfábul,~
320 Elbe| Vénusz tán házi szende nõ?~Ki nap lehet, az nem lesz csillag.~
321 Elbe| lehet, az nem lesz csillag.~Ki egy világot meghódithat,~
322 Elbe| elefánt”.~ 13~Ki õ, mi õ? Ej, mit kutassuk,~
323 Elbe| hát a nemesb vér?~Uram, ki ön? Jegyét!” - „No jó!”~
324 Elbe| nem hiszem,~Mind gyáva is, ki szemtelen.”~
325 Elbe| elõny nagyon.~Egy angyal õ, ki mennyországbul~A földre
326 Elbe| Kibékit a mulandósággal.~Ki egyszer ily kincset talált,~
327 Elbe| bárónak kapós elõnyt ád,~Ki egyébként nyugodt, merész.~
328 Elbe| 66~Sok ifjunak, ki látja õket,~Egyszerre megfájdul
329 Elbe| neki,~Hogy forradalom ütne ki.~ 69~Ernõ szivét
330 Elbe| ez a menyország.~Innen ha ki alábukik,~Áttörve ezt a
331 Elbe| sokáig véreze,~Most rántaná ki szívsebébõl~Tán a való mûtõ
332 Elbe| lelkiismeret...~Mint hazárdjátékos, ki mindent~Megnyert s egyszerre
333 Elbe| elégtételt.~Megvetni majd, ki úgy szeret~Engem, mint én
334 Elbe| képzelme~Szinezze, egészítse ki,~Mit el nem mondhatok neki.~
335 Elbe| csillagvillanás -~Etelke - ah! - ki volna más?!~
336 Elbe| Durván magát hogy tépje ki?~A vad habok közt, evezõtlen~
337 Elbe| Azt lökje a halálba karja,~Ki õt is menteni akarja!~A
338 Elbe| Leona benne, az valóba?~Ki megragadja iszonyodva~A
339 Elbe| ruhába.~Így megy õ el messze, ki a nagy világba.~Nagy csapat
340 Elbe| Kérdi, hova való? hogy ki a szüléje?~Mintha sejtené,
341 Elbe| királynak vétett;~Rá is ki volt mondva a halálitélet.~
342 Elbe| ilyen a férfi;~Csak legyen, ki higyje, ej de tud igérni.~
343 Elbe| lángol.~Csak úgy dagadozik ki a szûk ruhából.~Megölelni
344 Elbe| Boriszáknak fösvényt valaha ki látott?~Ebbe látom én a
345 Elbe| is rám zárta, - de jobban~Ki örült meg aztán, hogy kibocsájtottam?”~
346 Elbe| egy könnyü flintát vesz ki az árokbul.~Itt feledték
347 Elbe| asszony!~Mi az ördög lelte? Ki nem találhatta.~Soha gyöngeség
348 Elbe| reszket.~Soha ily csodát! - ki magyarázza ezt meg?~Hát
349 Elbe| ezt meg?~Hát az üstökét ki ragadja meg hátul?~Vagy
350 Elbe| hátul?~Vagy a feje dagad ki a kalapjábul?~Az urat dicsérje
351 Elbe| vásáros;~Mesterember, kalmár, ki vevõ, ki áros;~Görögök,
352 Elbe| Mesterember, kalmár, ki vevõ, ki áros;~Görögök, cincárok,
353 Elbe| ajtósarokba,~Hát a palack bort ki hozza neki oda?~Áthül a
354 Elbe| magad lapját ne mutasd hát!~Ki zsebkendõvégbõl, ki harisnyaszárbul~
355 Elbe| hát!~Ki zsebkendõvégbõl, ki harisnyaszárbul~Szedi, ami
356 Elbe| cselekedjék-e, mint a kapcabetyár,~Ki elõtt a gazdag, a szegény
357 Elbe| Éspedig oly furcsán... ki se találhatja,~Voltakép
358 Elbe| attól fél, hogy egybe~- Ki nem állja tovább - elfakad
359 Elbe| szemre-fõre,~Hogy mehetne innen ki a levegõre;~Ki a levegõre,
360 Elbe| mehetne innen ki a levegõre;~Ki a levegõre, a világ végére,~
361 Elbe| üsse meg a tályog!~Megy ki a fészerbe, Aranka utána.~
362 Elbe| ajkán több szó nem is fér ki.~„Jaj hogy ilyen is van
363 Elbe| erõs ember nem jön erre,~Ki e szikla-sírom ajtaját fölverje.~
364 Elbe| lát egy szálas embert,~Ki a fát gyomlálja, nyûvi mint
365 Elbe| zömök legényre találnak,~Ki egy kerek erdõt kötéllel
366 Elbe| meghökkenve.~Volna hát, ki nála még erõsebb lenne?~„
367 Elbe| bizony e tájon~Nem igen akad, ki velük szembe álljon.~No
368 Elbe| királylány.~Ezt ugyan belátják, ki is kötik már most,~Ez csak
369 Elbe| horpadva,~Akár maga Jankó ki s be járhat rajta.~Be is
370 Elbe| illik ide ez a huza-vona,~Ki a gyöpre! mind a kettõ ezt
371 Elbe| látszik.~Soha onnan azt ki száz bivaly se vonja;~Nincs
372 Elbe| várba.~„Mig odáig érünk, ki tudja, mi érhet?~Ha ezt
373 Elbe| erõvel,~Hogy a fele elhullt, ki sebben, ki holtan,~Aki megmaradt,
374 Elbe| fele elhullt, ki sebben, ki holtan,~Aki megmaradt, meg
375 Elbe| Puruszli zsebébõl veszi ki bicskáját,~S jóizûn elkölti
376 Elbe| kedve;~Örült neki s ezzel ki van õ fizetve.~De a griffmadár
377 Elbe| förgeteg sötéten.~Kérdezi, ki onnan elébe jön épen:~Mi
378 Elbe| mi az üzenetje,~Hogy az, ki õt küldi, el van-e feledve?~
379 Elbe| földi üdvözülés titka,~Bár ki ezt követi, ne lenne oly
380 Elbe| népem hegyeken, pusztákon,~Ki szûk ablakot is papirossal
381 Elbe| anyának a gondolatja ez.~Ki az anyatejbõl minél többet
382 Elbe| De csak úgy, ha reá van, ki fölvigyázhat.~Ahol száz
383 Elbe| reggel,~Régi mondás, hogy ki korán kel, kincset lel.~
384 Elbe| van neki egy jó cimborája,~Ki az áldozatot hozzá verbuválja.~
385 Elbe| fûszer, annak van teremtve,~Ki belõle sokat bevenni nem
386 Elbe| vérnek hasznos is valóban.~De ki izgatott vagy s gyönge idegzeted,~
387 Elbe| mindjárt a folyamba.~Pihend ki magadat és ugorj be fejjel,~
388 Elbe| mozdulatlan, ne pedig remegve.~Ki rezgõ vasuton vagy ingó
389 Elbe| rád.~Minden evés után mosd ki jól kefével,~Mert ami ott
390 Elbe| egy bolond s azt mondja:~Ki iszik egy liter törkölt
|