Rész,  Fej.

 1  Lir|      hüledezni kezdett,~Mert eszébe jut, hogy másnak igérkezett;~
 2  Lir|  mint a kedve,~Szeretõje van eszébe;~Mert van neki - kinek nincsen?~-
 3  Lir|   madár többé meg nem jelen.~Eszébe jut, álmában látja még;~
 4  Lir|   megõrülhet - gondolattól?)~Eszébe jut Nagy Sándor. A hiú!~
 5 Elbe| mosolygó vidék áll elõttünk.~Eszébe jutottak vágyai, reményi,~
 6 Elbe|      nem illik? - nem jutott eszébe.~Mit gondolt, mit érzett?
 7 Elbe| szemét de lekapta róla,~Hogy eszébe jusson mondanivalója.~„Lengyelek
 8 Elbe|   egy, kinek még most is jut eszébe~A pomerán vezér rettenetes
 9 Elbe|    De sehogy nem ötlött most eszébe módja.~Már mulóban volt
10 Elbe|   fogadva.~Ámde most Bélának eszébe jutottak~A szerelemesdõ
11 Elbe|     ember nem gyalázkodik.~S eszébe jut önsorsa, átka:~Rideg,
12 Elbe|    Pedig mégis jó volt, hogy eszébe vette,~Mert e gondolat volt,