Rész,  Fej.

 1  Lir|        Hullatok még könnyeket.~Nem remeg majd a fa ága,~És levele
 2  Lir|            most dermedve ül.~A lég remeg, az ég ragyog,~Hogy a föld
 3  Lir|          Megelevenül tõlük itten~S remeg minden butordarab;~Árulkodik,
 4  Lir|            fák borzongnak, a gally remeg,~Táncolnak a légben falevelek;~
 5  Lir|       Szemében egy szemérmes könny remeg~S gondolja: „Az vagyok,
 6 Elbe| Ijedtében-e - vagy a hang erejétül~Remeg a falevél s pörögve leszédül.~
 7 Elbe|         füstölög, ragyog.~Az utazó remeg: azonba~Kezébõl földre hull
 8 Elbe|            De szent igaz, hogy úgy remeg,~Lelkében szörnyü harcra
 9 Elbe|      tetszõ,~Ernõnek hangja halk s remeg;~Azonba mégis csak incselg
10 Elbe|       haraszton?~A hatalmas legény remeg, mint egy asszony!~Mi az
11 Elbe|        ujra a bokorbul.~Hát a lába remeg... no talán a bortul?~Ej